A liberális politikafilozófia szerint a biológiai nem elválasztható a társadalmi nemtől: előbbi a másodlagos nemi jellegek alapján a születéskor meghatározható, míg utóbbi a társadalmi funkciók örökletes, de alapvetően csak szociális konvenciókon alapuló megfeleltetéséből fakad. Vagyis ezen elmélet szerint a társadalmi nemet (gender) nem csupán el lehet különíteni a születési nemtől (sex), de annak mibenlétét alapvetően a szexuális orientáció és egy sor egyéb pszichikális tényező határozza meg. Az elmélet azt is állítja, hogy a társadalmi nem előnyt élvez a biológiai nemmel szemben – emlékezet a Tényellenőr oldal, miután az alaptörvény tizenötödik módosítása kapcsán ismét terítékre került a liberálisok kedvenc mélája, a genderelmélet.
Mint arról a Magyar Nemzet oldalán is olvashattak, elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását. A jogszabály rögzíti, hogy
az ember férfi vagy nő.
A módosítás része az is, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.
A módosítás jelentős médiavisszhangot váltott ki, a kritikusok sorába pedig beállt Falus András akadémikus, genetikus, immunológus, aki pár napja a Klubrádióban arról beszélt:
biológiailag, tudományosan egyszerűen nem igaz, hogy az ember férfi vagy nő.
Érvelése szerint van a két szélső érték, a férfi, akinek olyan szexkromoszómái vannak, amit úgy nevezünk, hogy XY, és van a nő, akinek XX szexkromoszómája van. De ezenkívül rengeteg átmeneti alak van.
A Tényellenőr ennek nyomán fellapozta a Réthelyi Miklós és Szentágothai János által írt Funkcionális anatómia tankönyvet, amely egyértelműen állást foglal a kérdésben.
Az ember (Homo sapiens) az állatvilág gerinces (Vertebrata) altörzséhez, az emlősök (Mammalia) osztályához, a főemlősök (Primates) rendjéhez és ezen belül az emberfélék (Hominida) családjához tartozik. E család egyetlen ma élő faja a homo sapiens. Az állatvilágban, főleg a magasabb rendű törzsekben, általános elv szerint az emberben is, a nemek az egyedek két csoportjára különváltan jelentkeznek
– olvasható a tankönyvben.
Összefoglalva, az ember főemlős, és mint minden főemlős, két nemre, hímre és nőstényre, vagyis férfira és nőre osztható fel. Az anatómia tehát mindenképpen alapvetően cáfolja a genderelmélet azon érvelését, miszerint tudományos szempontból az emberi faj képes kettőnél több nemet felvonultatni.
