Hagyományok és nemzeti identitás
A teológus nem ért egyet azzal, hogy egyre kevesebb ember érdeklődne a vallás iránt, mert egy izgalmas átalakulás zajlik, amely a magyarországi kereszténységen is sokat változtatott. A vallásgyakorló emberek egy döntést hoznak, amely a saját életvezetésükhöz és gondolkodásukhoz kapcsolódik. Emellett fontos a szocializációs vonal, ugyanis a nevelés által a gyermekek felnőttként is meg tudják őrizni a korábbi, vallásról szerzett tapasztalataikat.
A családon túl minden intézménynek szerepe van abban, hogyan tartják meg a hagyományokat, és hogy azok miként alakulnak át.
Máté-Tóth András hangsúlyozta: a hagyományok ápolása fontos szerepet játszik a nemzeti identitás és a közösséghez tartozás érzésének erősítésében. A rendszeresen gyakorolt szokások jókedvet és örömet adnak, stabilizálják a közösségi identitást, ami szükséges ahhoz, hogy biztonságban érezhessük magunkat. Az emberek egyre inkább a saját elképzeléseik szerint töltik a szabadidejüket, amivel alapvetően nincs probléma. – A tragédia ott kezdődik, hogyha ezeket az összetartozást erősítő rítusokat nem váltja ki valami más rítus, akár a sportban, akár a jótékonysági szervezetekben. Ha nincs, ami erősítse az összetartozást, akkor az ember menthetetlenül magára marad, és egyre kevésbé lesz képes megküzdeni azokkal a problémákkal, amelyekkel egyedül nem lehet – fogalmazott.
