A hagyományok sok esetben generációkon keresztül öröklődnek, majd a közösség és a nemzeti kultúra részévé válnak. Az évszázadok óta ismert húsvéti tradíciókat napjainkban már eltérő arányban ünneplik az emberek. A Központi Statisztikai Hivatal 2024-es felmérése alapján a magyar háztartások 41 százaléka tartja a locsolkodást, 38 százalék festett tojást és csupán 30 százalékuk ment templomba – olvasható a Híradó.hu-n. Az ünnepi hagyományok fontosságáról Máté-Tóth András vallástudós, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének alapítója elmondta: a keresztény egyházak legnagyobb ünnepe a húsvét, míg a köztudatban a karácsony a népszerűbb. Ennek oka, hogy a vallási tartalom társadalmi tartalommá alakult át, ahol a gyermekek megajándékozása központi szerepet tölt be.
A húsvét lényege a vallás
A húsvéthoz valóban számos népszokás köthető, de az ünnep lényege mégis a valláshoz kapcsolódik. A kereszténység úgy tanítja, hogy Jézus Krisztus kiszabadította az emberiséget a bűn rabságából. Ez a kiszabadítás a húsvét tanításának a lényege – tette hozzá a vallástudós. Máté-Tóth András kijelentette: a keresztény egyházak követőinek létszáma szinte az egész világon csökken, ami a vallási alapú ünnepek iránti érdeklődést is befolyásolja. – Hozzá kell tenni, hogy a KSH adatai alapján
továbbra is magasnak számít, hogy a magyar háztartások 30 százaléka húsvéti templomlátogató.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország közel egyharmada még mindig évente megemlékezik a kereszténység legnagyobb ünnepéről, a kereszténység legfontosabb központi tanításáról, hogy Jézus Krisztus, Isten fia megváltó – mutatott rá.
A vallástudós szerint a húsvét üzenete a megváltás, amely a szkeptikus társadalomnak is hitet és reményt adhat. Megerősíti, hogy bármilyen káoszba, bűnbe, kétségbeesésbe torkollik az ember élete, mindig van fölállási és továbblépési lehetősége. – A húsvét üzenetének hangsúlyozásával az emberi reményt és az emberi élet minőségét tudjuk megerősíteni, ami mindannyiunknak érdeke, hittől és felekezettől függetlenül – ismertette a vallástudós.
Hagyományok és nemzeti identitás
A teológus nem ért egyet azzal, hogy egyre kevesebb ember érdeklődne a vallás iránt, mert egy izgalmas átalakulás zajlik, amely a magyarországi kereszténységen is sokat változtatott. A vallásgyakorló emberek egy döntést hoznak, amely a saját életvezetésükhöz és gondolkodásukhoz kapcsolódik. Emellett fontos a szocializációs vonal, ugyanis a nevelés által a gyermekek felnőttként is meg tudják őrizni a korábbi, vallásról szerzett tapasztalataikat.
A családon túl minden intézménynek szerepe van abban, hogyan tartják meg a hagyományokat, és hogy azok miként alakulnak át.
Máté-Tóth András hangsúlyozta: a hagyományok ápolása fontos szerepet játszik a nemzeti identitás és a közösséghez tartozás érzésének erősítésében. A rendszeresen gyakorolt szokások jókedvet és örömet adnak, stabilizálják a közösségi identitást, ami szükséges ahhoz, hogy biztonságban érezhessük magunkat. Az emberek egyre inkább a saját elképzeléseik szerint töltik a szabadidejüket, amivel alapvetően nincs probléma. – A tragédia ott kezdődik, hogyha ezeket az összetartozást erősítő rítusokat nem váltja ki valami más rítus, akár a sportban, akár a jótékonysági szervezetekben. Ha nincs, ami erősítse az összetartozást, akkor az ember menthetetlenül magára marad, és egyre kevésbé lesz képes megküzdeni azokkal a problémákkal, amelyekkel egyedül nem lehet – fogalmazott.
