– Azt az örömhírt kell továbbvinni, amire az angyal utal húsvétkor, a feltámadás hírének továbbadóinak kell lennünk, akik egy békétlen, búskomor világban arról tanúskodhatunk, hogy
az élet mégiscsak diadalmaskodott a halál fölött, és jó szívvel, örömmel adhatjuk ezt tovább másoknak is.
Húsvéthétfő ezért valóban az öröm továbbadásának az ünnepe – fogalmazott Fabinyi Tamás az ünnepkör kapcsán. Az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke az Infostart vendégeként elmondta, a nagyhét virágvasárnappal kezdőik, ami a bibliai elbeszélés szerint Jézusnak a Jeruzsálembe történő bevonulása volt. – Az ünnepkör két kiemelkedő napja a nagycsütörtök és a nagypéntek; előbbi az utolsó vacsora ünnepe, utóbbi Jézus keresztre feszítésének az alkalma, amit megelőzően kihallgatták, részben a világi hatóság, részben a zsidóság legmagasabb kormányzó és bírói testülete, a Nagytanács – idézte fel a püspök, hozzátéve, sokáig bizonytalan is volt, hogy ki hozza meg a halálos ítéletet, amit végül a Nagytanács mondott ki, de a római helytartó, Pilátus sem élt vétójogával, hanem azt mondta: feszítsék meg, és így kerül Jézus Krisztus a golgotai keresztfára.
Mint fogalmazott, a húsvéti szent három nap nagyszombattal zárul, ami az egyik legmegrendítőbb egyházi nap.
– Ez a csendnek az ünnepe, amikor a sírban nyugvó Jézus halálára emlékezik a keresztény világ kegyelettel, és nem is tart hangos, látványos istentiszteleteket az egyház.
Este viszont már a templomokban ilyenkor vigíliát tartanak, készülve a feltámadásra, ami átvezet minket húsvéthoz – mondta Fabiny Tamás a műsorban.
Hozzátette, a sátoros ünnepeken, mint a karácsony, a húsvét és a pünkösd, kétnapos ünnepeket tart a keresztény egyház; az első rész teológiailag azt jelzi, hogy mit tett az Isten az üdvösségtörténetben – karácsonykor adta a világnak a fiát, húsvétkor feltámasztotta, pünkösdkor elküldte a Szentlelket –, vagyis
Isten cselekedetére esik a hangsúly.
A második nap pedig mindig arról szól, hogy mi az ember válasza erre.
