A magyar gyermekvédelem komplexebb, mint más országokban. Ennek egyik oka többek között az, hogy nem csupán ellátórendszerből, illetve azt szabályozó jogszabályokból áll, hanem egy tágabb, kiterjesztő jogi keretet kapott a 2021-es gyermekvédelmi törvény elfogadásával – írja a Tényellenőr.
A gyermekvédelmi törvény állást foglal abban, hogy a gyermekvédelem célja a gyermekek családban nevelkedésének elősegítése akkor is, ha hatósági döntések alapján kikerülnek családjukból.
A törvény a gyermek érdekeit és jogait helyezi előtérbe, elsőbbséget adva a családban történő nevelkedésének, illetve a családias elhelyezési formáknak, mint a nevelőszülői ellátásnak. Vagyis a családjukból kiemelt gyermekeket a törvény alapján elsősorban nevelőszülőknél kell elhelyezni, nem gyermekvédelmi intézményekben. Ezeket a jogszabályokat egészíti ki a 2021-ben elfogadott törvény, amelyet az olyan jogvédő szervezetek, mint a TASZ, vagy a Helsinki Bizottság ellenzett, többek között azért mert a jogszabály szigorúbb fellépést követelt meg a pedofil elkövetők ellen, és tiltja a családon kívüli szexuális nevelést.
A szigorú gyermekvédelmi törvényt sokat kritizálták, de az Európai Bizottság szerint ez nem függött össze a jogállamisági feltételek megsértése miatt visszatartott uniós források ügyével. Azonban 2024-ben Ursula von der Leyen elismerte azt, amit a magyar kormány már régóta hangoztatott: a migrációs politikánk mellett az LMBTQ-jogok biztosítása – tehát a gyermekvédelmi törvény – miatt tartják vissza a hazánknak járó uniós forrásokat.
Az ellenzék is kritizál, miközben figyelmen kívül hagyja a tényeket
Az ellenzék főként a gyermekgondozási intézmények állapotát kritizálja, miközben figyelmen kívül hagyja, hogy a törvény elsősorban a családoknál helyezné el a gyermekeket. Ugyanakkor az örökbefogadások számának meredek emelkedése ellenére is több mint hétezer gyermek él az ellátórendszerhez tartozó otthonokban, azonban ezeket folyamatosan fejleszti a kormány.
A gyermek- és lakásotthonok felújítására, fejlesztésére az elmúlt években 10,5 milliárd forintot költött a kormányzat, de a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) idei költségvetési éve is tartalmaz több mint 400 millió forint pluszforrást erre a célra.
Így idén várhatóan több mint egymilliárd forintot fordítanak majd ilyen típusú beruházásokra.
Egyre többen dolgoznak a gyermekvédelemben
Az infrastrukturális fejlesztés mellett fontos a gyermekvédelmi dolgozók száma. Ezen a téren a 2016-ban történt jelentős átszervezés, amely után családsegítők és a gyermekvédelem integrálódott egy szervezetbe.
Az új struktúrában azóta folyamatosan nő a dolgozók száma.
A gyermekek családba kerülnek, nem intézetbe
A gyermekvédelmi politika egyik alapeleme, hogy a gyermekek a lehető legkevesebb időt töltsék az ellátórendszerben, minél előbb lehessen őket örökbefogadó szülőknél vagy nevelőszülőknél elhelyezni. Ennek egyik ösztönzője az örökbefogadási szabályok egyszerűsítése, illetve a gyermekneveléssel járó juttatások összegének növelése.
Ezeknek is köszönhetően az örökbefogadások száma az elmúlt években jelentősen emelkedett.
Míg 2013-ig 300-400 nevelésbe vett gyermeket fogadtak örökbe, addig 2017 és 2021 között ez a szám elérte a 600-700-at, 2022-re már 853 nevelésbe vett gyermek örökbefogadását segítették elő a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, mára pedig elérte az ezret az örökbefogadások száma.
Emellett nagy csökkenést mutat az átmeneti otthonában gondozott gyermekek száma, 1173 gondozottról 783-ra csökkent 2023-ra. Mindez azt is jelentheti, hogy a rendszerbe kerülő gyermekek jellemzően rövidebb ideig tartózkodnak átmeneti otthonokban, a növekvő számú örökbefogadás pedig köreikben történik.
