Kollár Kinga felszólalása jól bemutatta, hogy Magyar Péterék ahelyett, hogy a magyar érdekeket képviselnék Brüsszelben, inkább annak örülnek, ha nem jutnak el Magyarországra például a helyreállítási alapból származó források – többek között a kórházfelújításokra szánt milliárdok – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mint azt az egészségügyi államtitkár, Takács Péter elmondta, több tucat kórház és rendelőintézet felújítását állította meg a Tisza Párt és Brüsszel alkuja. Ennek következtében ötven magyar kórház felújítását blokkolja az Európai Unió. Ami jelzi a Brüsszel és a Tisza közötti összejátszást, hogy tavaly nyáron Magyar Péterék pont azokat a magyar kórházakat járták körbe és azokból csinált politikai kampányt, amelyeket az uniós helyreállítási és ellenállóképességi eszköz projekt keretében újítanának fel. Magyarul Brüsszelben elintézik, hogy ne érkezzen meg a pénz ezekre a felújításokra, majd politikai kampányt csinálnak az elmaradó felújításokból – mondta az elemző.
Brüsszel célja világos
Kiemelte: miközben Magyarország mintegy 11 milliárd euró uniós forrástól van részben elzárva – döntően politikai alapon –, a kormány még így is 2024-ben több mint 360 milliárd forintot fordított egészségügyi infrastruktúra-fejlesztésre. Ez kórházépítéseket, orvosi eszközbeszerzéseket, informatikai modernizációt és bérrendezéseket jelent az ágazatban.
Képzeljük el, mekkora léptékű előrelépés lenne lehetséges, ha Brüsszel végre nem politikai játszmákat játszana, hanem partnerként kezelné Magyarországot
– tette hozzá. Brüsszel célja világos az elemző szerint: politikai nyomásgyakorlással, forrásmegvonással és nyilvános megszégyenítéssel kívánják elérni, hogy a 2026-os parlamenti választások után egy számukra „kiszámíthatóbb”, Ukrajnát korlátlanul támogató, az uniós központi akaratot kritika nélkül végrehajtó kormány alakuljon Magyarországon. Egy olyan kormány, amelyik támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, a háborút, a genderpropagandát és a migrációt. Ehhez pedig tökéletes partner nekik a Tisza Párt, amely vállaltan Brüsszel-barát, és amelynek képviselője most már nyíltan kimondja: ha rossz Magyarországnak, az jó nekik.
Kollár Kinga kijelentése tehát nem csupán egy botlás
A 2026-os választás tehát nem csupán pártok, hanem két világkép között dönt: az egyik szerint Magyarország önálló, szuverén nemzetként építi a jövőjét, a másik szerint alárendelődik a brüsszeli központi akaratnak, akár saját kárára is – szögezte le. Kollár Kinga kijelentése tehát nem csupán egy botlás – hanem világos iránytű, amely megmutatja, merre tartanak.
Ez a stratégia nem példa nélküli az elemző szerint, a térségben Lengyelországban is ugyanezt láttuk, aminek a végeredménye egy olyan kormány lett, amely immár minden szempontból Brüsszel központi akarata szerint cselekszik.
Deák Dániel kijelentette: Donald Tusk visszatérése a lengyel politikába nem volt más, mint egy jól megszervezett nemzetközi projekt. Egy brüsszeli bizalmi ember, aki éveken át az Európai Tanács elnökeként szolgált, majd újra felbukkant a lengyel politikai színtéren – éppen akkor, amikor a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság párt (PiS) kezdett túl kényelmetlenné válni az uniós döntéshozóknak. A lengyel választások előtt Brüsszel – hasonlóan a magyar helyzethez – politikai és pénzügyi nyomásgyakorlással próbálta ellehetetleníteni a jobboldali PiS-kormányt.
Helyreállítási alap Lengyelországban
Az ország több mint 35 milliárd euró helyreállítási alaphoz való hozzáférését blokkolták, szintén „jogállamisági problémákra” hivatkozva. Ez a pénz részben egészségügyi fejlesztésekre, infrastrukturális beruházásokra és klímapolitikai programokra ment volna – mégsem érkezett meg, mert a lengyel kormány nem volt hajlandó végrehajtani a Brüsszel által követelt igazságügyi reformokat, amelyek csorbították volna az ország szuverenitását – mondta.
Nem a jogállamiságról szól tehát a vita, hanem arról, hogy ki hajlandó végrehajtani a központi akarattal egyező politikát.
Aki igen – mint Donald Tusk –, azt megjutalmazzák. Aki nem – mint Orbán Viktor vagy korábban a PiS –, azt megbüntetik. Donald Tusk és Magyar Péter között meglepő hasonlóságok vannak. Mindketten Brüsszel álláspontját osztják, mindketten hirtelen tűntek fel újra a politikai palettán, és mindketten a nemzeti szuverenitás helyett az uniós integráció mélyítését tartják elsődleges célnak. Tusk be is bizonyította: Brüsszel embereként kormányra kerülve első dolga volt alárendelni Lengyelországot a brüsszeli elvárásoknak – zárta a videóelemzését Deák Dániel.
Borítókép: Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője (Fotó: MTI/Purger Tamás)
