Kollár Kinga leleplezte a kipróbált ellenzéki stratégiát + videó

Kollár Kinga kijelentése, miszerint minél rosszabb az országnak, annál jobb a Tiszának, nagy politikai hullámokat vert, Magyar Péter is kínos magyarázkodásba és ellentámadásba kezdett, hiszen ő is tudja, ez egy olyan vörösvonal-átlépés, amit még a momentumos EP-képviselők sem tettek meg. A tiszás EP-képviselő megszólalása azt az ellenzéki stratégiát leplezte le, mely a térségünkben nem ismeretlen: Lengyelországban ugyanezt láttuk, Magyar Péter Donald Tusk eszközét másolja – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Kollár Kinga kijelentése tehát nem csupán egy botlás

A 2026-os választás tehát nem csupán pártok, hanem két világkép között dönt: az egyik szerint Magyarország önálló, szuverén nemzetként építi a jövőjét, a másik szerint alárendelődik a brüsszeli központi akaratnak, akár saját kárára is  – szögezte le. Kollár Kinga kijelentése tehát nem csupán egy botlás – hanem világos iránytű, amely megmutatja, merre tartanak. 

Ez a stratégia nem példa nélküli az elemző szerint, a térségben Lengyelországban is ugyanezt láttuk, aminek a végeredménye egy olyan kormány lett, amely immár minden szempontból Brüsszel központi akarata szerint cselekszik. 

Deák Dániel kijelentette: Donald Tusk visszatérése a lengyel politikába nem volt más, mint egy jól megszervezett nemzetközi projekt. Egy brüsszeli bizalmi ember, aki éveken át az Európai Tanács elnökeként szolgált, majd újra felbukkant a lengyel politikai színtéren – éppen akkor, amikor a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság párt (PiS) kezdett túl kényelmetlenné válni az uniós döntéshozóknak. A lengyel választások előtt Brüsszel – hasonlóan a magyar helyzethez – politikai és pénzügyi nyomásgyakorlással próbálta ellehetetleníteni a jobboldali PiS-kormányt. 

Helyreállítási alap Lengyelországban

Az ország több mint 35 milliárd euró helyreállítási alaphoz való hozzáférését blokkolták, szintén „jogállamisági problémákra” hivatkozva. Ez a pénz részben egészségügyi fejlesztésekre, infrastrukturális beruházásokra és klímapolitikai programokra ment volna – mégsem érkezett meg, mert a lengyel kormány nem volt hajlandó végrehajtani a Brüsszel által követelt igazságügyi reformokat, amelyek csorbították volna az ország szuverenitását – mondta.

Nem a jogállamiságról szól tehát a vita, hanem arról, hogy ki hajlandó végrehajtani a központi akarattal egyező politikát.

Aki igen – mint Donald Tusk –, azt megjutalmazzák. Aki nem – mint Orbán Viktor vagy korábban a PiS –, azt megbüntetik. Donald Tusk és Magyar Péter között meglepő hasonlóságok vannak. Mindketten Brüsszel álláspontját osztják, mindketten hirtelen tűntek fel újra a politikai palettán, és mindketten a nemzeti szuverenitás helyett az uniós integráció mélyítését tartják elsődleges célnak. Tusk be is bizonyította: Brüsszel embereként kormányra kerülve első dolga volt alárendelni Lengyelországot a brüsszeli elvárásoknak – zárta a videóelemzését Deák Dániel.

Borítókép: Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője (Fotó: MTI/Purger Tamás)