A marihuána veszélyeit bagatellizálja a Kutyapárt

Tudományos vizsgálatok szerint a rendszeres marihuánafogyasztók körülbelül 30 százaléka válik függővé, különösen, ha serdülőként kezdik el használni a szert, vagyis három emberből egy nem tudja később abbahagyni – számolt be a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, emiatt rendkívül veszélyes, amikor a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nyíltan bátorítja a marihuána fogyasztását. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az erősebb szerek kipróbálói között nagy többségben vannak azok, akik korábban cannabist használtak.

A közelmúltban ismét reflektorfénybe került a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyik rendezvénye, amely a sajtóbeszámolók szerint nyíltan bátorította a marihuána fogyasztását. Bár a politikai provokáció és a társadalmi párbeszéd fontos részei lehetnek a közéletnek, rendkívül veszélyes, amikor egy ilyen rendezvényen relativizálják a kábítószer használatát, különösen, ha fiatalokat is megszólítanak – hívta fel a figyelmet a Drogkutató Intézet (DKI).

Egy marihuánát árusító bolt kirakata (Fotó: AFP)

 

A marihuána messze nem ártalmatlan

A szakmai szervezet hangsúlyozta: a drogok, így a marihuána is, komoly egészségügyi és társadalmi kockázatokat hordoznak. A marihuánát gyakran próbálják ártalmatlan természetes szerként beállítani, azonban ez szakmailag megalapozatlan. Bár az kétségtelen, hogy a különböző kábítószerek hatásai eltérő súlyúak, a marihuána is egyértelműen a pszichoaktív szerek közé tartozik, amely függőséget és mentális zavarokat okozhat.

Tudományos vizsgálatok szerint a rendszeres marihuánafogyasztók körülbelül 30 százaléka válik függővé, különösen, ha serdülőként kezdi el használni a szert, vagyis három emberből egy nem tudja később abbahagyni, még akkor sem, ha már szeretné.

Ez az arány megkérdőjelezi azt a mítoszt, miszerint a marihuána nem okoz függőséget – mutatott rá a DKI.

Pusztítja a fiatalok agyát, kapudrog is lehet

A fiatalok különösen veszélyeztetettek, mivel az agy fejlődése 25 éves korig tart, és a cannabis használata jelentősen befolyásolhatja a döntéshozatalért, önkontrollért és tervezésért felelős agyterület fejlődését. Klinikai kutatások azt is kimutatták, hogy a hosszú távú marihuánahasználat hatására romlik a koncentráció, a memória, csökken a motiváció. Sokan beszámolnak arról is, hogy kedvetlenné, passzívvá válnak, egy idő után érdektelenné válik a tanulás, a munka vagy akár a korábbi célok.

Sokan azt mondják: „az én testem, az én dolgom”, de ez nem ilyen egyszerű. Aki rendszeresen használ drogokat, legyen az marihuána vagy más szer, az előbb-utóbb nemcsak saját magát sodorja bajba, hanem a közvetlen környezetére is hatással van. A szerhasználó családtagjai gyakran együtt szenvednek a függőség okozta mentális, anyagi és érzelmi terhektől.

• A munkateljesítmény romlása,
• a tanulmányi eredmények visszaesése és
• a társas kapcsolatok leépülése

mind gyakori következményei a szenvedélybetegségnek.

A marihuána használata ráadásul gyakran kapuként szolgál más, súlyosabb szerek kipróbálásához. Ez a jelenség a szakirodalomban kapudrog-hatásként ismert. Bár nem minden marihuánát fogyasztó válik később heroin- vagy kokainhasználóvá, a statisztikák azt mutatják, hogy

az erősebb szerek kipróbálói között jelentősen felülreprezentáltak, akik korábban marihuánát használtak.

Szabadság helyett rabság

A társadalom egészséges működéséhez elengedhetetlen a drogprevenció, amelynek kulcsa a hiteles felvilágosítás. Nem bagatellizálhatjuk a kábítószer-használat következményeit, különösen nem közéleti, politikai vagy szatirikus üzenetekben.

Ha egy politikai párt, akár viccesnek szánt módon, még reklámozza is ezt, akkor fontos, hogy az ellenoldal, a józan hangok is hallassák a véleményüket.

Nem az a szabadság, ha bármit megtehetünk, hanem az, ha képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért – vélekedett a DKI. Hozzátették: a drogokkal való kísérletezés nem a szabadság, hanem sokszor a rabság kezdete.

A szakmai szervezet úgy fogalmazott: különösen fontos erről beszélni a fiatalok miatt, akik még formálódnak, keresik a helyüket a világban, és könnyen hatnak rájuk a divatok, közösségi vélemények, vagy akár egy tüntetés, illetve zenés esemény hangulata. Ha ezeken a helyeken a droghasználatot népszerűsítik vagy viccet csinálnak belőle, azzal súlyos felelőtlenséget követnek el. Egy 15-16 éves fiatal nem biztos, hogy képes józanul mérlegelni a következményeket, és lehet, hogy éppen egy ilyen esemény indítja el a rossz úton.

A drogok, köztük a marihuána használatának legalizálása vagy bagatellizálása nem lehet válasz társadalmi kihívásokra. 

A szakmai álláspont egyértelmű: a drogprevenció, a pszichoszociális támogatás, a közösségi edukáció és a szilárd értékrenden alapuló nevelés jelenti a hosszú távú megoldást. 

Ebben mindenkinek: politikusnak, pedagógusnak, szülőnek és polgárnak is felelőssége van – szögezte le a DKI.

Borítókép: Kovács Gergely kutyapárti polgármesternek esze ágában sincs lemondani a marihuánáról (Fotó: Bach Máté)