A keresztény egyház az ünnepi figyelmet kihasználva a XIX. század második felétől a teológiai üzeneteit igyekszik a mindennapi élethez kapcsolni, így már társadalmi, biztonságpolitikai kérdéseket is értékel, hozzákapcsolva az ünnep mondanivalójához. Ez feltételezhetően idén sem lesz másképp. Érdemes figyelni, ugyanis nagyon sok emberhez eljutnak ezek az üzenetek, így komoly társadalomformáló erővel bírnak – mondta a Magyar Nemzetnek Ujházi Lóránd, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézetének vezetője.
De milyen üzenetek megfogalmazását várhatjuk idén az egyházfőtől? A teológus kifejtette, az orosz–ukrán konfliktus visszatérő eleme a pápai kommunikációnak. Az egyházfő a konfliktus kezdetén agresszornak nevezte meg Oroszországot, és együttérzéséről biztosította az ukrán népet.
Bízott abban, hogy a felek a lehető legrövidebb idő alatt diplomáciai úton tudják rendezni a konfliktust.
„A háború mindenkét oldalról rengeteg áldozatot követelt. A pápa ezért két évvel ezelőtt a világ különböző pontjairól hívott el szenvedő embereket, így oroszt és ukránt is, hogy találkozzanak, folytassanak párbeszédet. Az egyházfő rendre felszólal a béke mellett” – idézte vissza a kutató.
Migráció, izraeli–palesztin konfliktus
Mint mondta, a másik fontos téma, amely rendszeresen előkerül a pápa beszédében, az a bevándorlás, bár Ferenc pápa mára jelentősen árnyalta korábbi álláspontját. Az egyházfő a migráció dél-amerikai verzióját ismerte inkább, és európai viszonyokra próbálta érvényesíteni az ottani tapasztalatait.
Olyan helyről jön, ahol emberek tömegeinek kellett elhagyni otthonaikat az oligarcharendszerek miatt. Az átlagember nagyon elszegényedett arrafelé
– részletezte. Mint fogalmazott: a pápának később látva a migráció Európára gyakorolt negatív hatásait (Svédországban testközelből is megtapasztalta), valamint látva, hogy ezek az emberek semmibe veszik a befogadó országok törvényeit, finomodott az álláspontja. A szakértő tájékoztatása szerint az egyházfő a svédországi látogatása után már azt mondta, hogy
nem csak a bevándorlóknak vannak jogai, hanem a befogadó országoknak is.
Ujházi Lóránd szerint a pápa az izraeli–palesztin konfliktust is szóba hozhatja majd idei beszédében. Felidézte: az egyházfő a Hamász 2023-as terrortámadását elítélte, és együttérzéséről biztosította Izraelt. Az ellentámadásnál azonban már úgy látta, hogy az izraeliek túllépték azt a bizonyos vörös vonalat, és nagyon komoly kritikákat fogalmazott meg velük szemben.
Miért nem mond le XVI. Benedekhez hasonlóan Ferenc pápa?
Ujházi Lóránd tájékoztatott: a pápa rendre kommunikál a teremtett világ védelméről is. Dél-Amerikában ugyanis azt tapasztalta, hogy egy szűk társadalmi csoport rátette a kezét az esőerdőkre, az ásványi kincsekre, a vizekre. Kevesek birtokolják a javak többségét, falánkságuk pedig nem ismer határokat. A kutató kifejtette: Ferenc pápa éppen ezért erőteljesen kapitalistakritikus. A teológus emlékeztetett:
Szent II. János Pál pápa intenzíven bírálta a szocialista rendszert, közben a kapitalizmust sem tartotta tökéletesnek, de az előbbinél jobbnak vélte.
A szocializmus bukása után azonban egyre intenzívebben bírálta a kapitalizmust a társadalom széles rétegeinek kizsákmányolás miatt. Ujházi Lóránd tájékoztatása szerint
Ferenc pápa egészségügyi állapota miatt gyakran felmerül a kérdés, hogy miért nem mond le épp úgy, ahogy XVI. Benedek tette.
„Ferenc pápa egy nagy életművet hozott létre. Az egyházfő azt szeretné, ha az utódja az ő életművét folytatná. Ezt úgy tudja elérni, hogy ő nevezi ki a pápaválasztó bíborosokat. Minél tovább marad az egyház élén, annál több bíborost tud kinevezni” – zárta gondolatait a szakértő.
Borítókép: Ferenc pápa (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ettore Ferrari)
