Az intézmény végül az óvónők folyamatos jelzése és a szülői nyomás miatt elindította a vizsgálatot: a kerületi pedagógiai szakszolgálat megállapítása szerint a kisfiú nem integrálható, ám az ügy ezután a fővárosi pedagógiai szakszolgálathoz került, ahol úgy találták, „belefér” a sajátos nevelési igényű kategóriába.
Rettegnek a gyerekek
Az erőszakos kisfiú ügye ezután megrekedt, a probléma viszont állandósult.
– Teltek a hónapok, de nem történt semmi, miközben a fiamat még most is naponta bántalmazza, fojtogatja, ököllel veri. Anyaként látni, hogy a gyermeked a szemed láttára hullik szét, hogy minden, amit te felépítettél, semmivé válik, csak egy zaklatott, testi és lelki sérülésekkel teli kisfiú marad, borzalmas – csatlakozik a beszélgetéshez Éva.
Az édesanya ugyanakkor úgy látja, maga a problémás kisfiú is áldozat, hiszen megfelelő diagnózis híján ő sem jut hozzá az indokolt fejlesztő vagy terápiás foglalkozáshoz.
A szülők tehetetlensége tovább fokozódott, amikor a folyamatos jelzések ellenére nem történt érdemi előrelépés, az intézmény vezetője pedig azzal próbálta meg elcsitítani őket, hogy megszervezett egy „integrált előadást”, ahol egy szakember arról beszélt két alkalommal, hogyan tudják a szülők elfogadni azokat a gyerekeket, akiket integrálni kell.
Az nem integrálás, hogy egy problémás gyermekből húsz lesz, és egy gyermek miatt a csoport többi tagja traumatizálódik azáltal, hogy nap mint nap egy bántalmazó, nem biztonságos közegben töltik a napot, és ahol azt látják, hogy sokszor az óvópedagógus sincs biztonságban
– véli Tibor, aki szerint az intézmény elbagatellizált minden olyan ügyet, ami a gyermekeiket érintette, és arra helyezte a fókuszt, hogy nekik, szülőknek a feladata, hogy elmagyarázzák a gyermekeiknek, hogy elfogadónak, empatikusnak kell lenniük.
Egyetlen lehetőség maradt: a rendőrség
A családapa arról is szólt, a gyermekükben kialakuló szorongás, a megváltozott viselkedés miatt egy pszichológustól is segítséget kértek, aki arra hívta fel a figyelmüket:
a gyermekük viselkedése pont olyan, mint azoké, akik bántalmazó családban nevelkednek.
– Ezeknek a gyerekeknek fogalmuk sincs arról, milyennek kellene lennie egy óvodai napnak. Nekik az lett a normalitás, hogy bármikor bánthatják őket – mondja. Az már csak hab a tortán, hogy a gyerekek többségéről már most lehet tudni, nem lesznek iskolaérettek. – Az óvónők a legnagyobb igyekezetük ellenére nem tudják biztosítani, amit mondjuk a pedagógiai program előír, mert folyamatosan tüzet oltanak a csoportban. Még arra sincs kapacitás, hogy fogat mossanak ebéd után – fűzik hozzá az érintett szülők. Úgy érzik, már így is túl sok időt vesztettek, ezeket az éveket senki sem fogja visszaadni a gyermekeiknek, de az ott kapott traumák gyógyítása sem lesz egyszerű.
– Nem maradt más választásunk, segítség híján kénytelenek voltunk a rendőrséghez fordulni – jelzik,
hozzátéve, hogy a lassan két éve húzódó ügy kapcsán a szülők a helyi önkormányzatot mint az óvoda fenntartóját is megkeresték, ám a levelükre nem érkezett válasz.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!