Az idei évben is komoly aszályhelyzet lehet. A korábbi évek tapasztalatai alapján kell felkészülni a nagyméretű csapadékhiányra és a hőségre. Ezt teszi most a kormány az idei intézkedésekkel – mondta a Magyar Nemzetnek Bíró Tibor, az NKE Környezeti Fenntarthatósági Intézet vezetője azzal kapcsolatban, hogy Aszályvédelmi Operatív Törzset hozott létre a kormány az aszálykárok elhárításáért.
Mint ismert, a közelmúltban Magyarországon egyre gyakoribbá váltak az aszályok és a vízhiányos időszakok. A HungaroMet közlése szerint a tavalyi nyár volt a legmelegebb a mérések kezdete, 1901 óta, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 2,7 fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti évek átlagát, csapadék pedig szinte alig volt.
Tavaly az éves csapadékösszeg országos átlagban 517,4 milliméter volt, ami 16 százalékkal maradt el az 1991–2020 közötti évek 616 milliméteres átlagától.
Részben emiatt a 12,6 millió tonnás gabonatermés 2,3 millió tonnával kevesebb lett az egy évvel korábbinál.
Erre a döntéshozók is reagáltak, és kísérletek kezdődtek a talajgazdálkodás átalakítására: pár hónapja startolt el a Vizet a tájba névre keresztelt program, amelyet azért indítottak, hogy a felesleges, eddig a lehető leggyorsabban levezetett víz visszatartásával emeljék a talajvízszintet, késleltessék a kiszáradást, csökkentsék a hőmérséklet-ingadozásokat, és elősegítsék a helyi ökoszisztémák regenerálódását.
Milyen intézkedések jöhetnek még az aszálykárok mérséklésére?
A következő hetekben folytatják a vízrendszerek feltöltését, hogy ha egy nagyobb volumenű öntözésre lesz szükség, akkor a vízmennyiség rendelkezésre álljon. A Vizet a tájba program célja pedig elsősorban a helyben keletkezett vizek visszatartása – részletezte a szakértő.
Tájékoztatása szerint a hazánkban lehulló csapadék jórésze a Kárpát-medencén kívülről érkezik, míg kisebb hányada keletkezik helyben.
A konvektív csapadék keletkezésének feltétele, hogy legyen elegendő vízfelület, valamint megfelelő nedvességtartalom a talajokban. A szakértő szerint az elmúlt százötven évben jelentős átalakuláson mentek át vízrendszereink, lecsapoltuk a lápokat, mocsarakat, folyóinkat gátak közé szorítottuk, az árterek jórészét mentesítettük.
A szakértő szerint a vizes élőhelyek nagyságát Magyarországon meg kellene növelni 10, vagy akár 20 százalékkal is.
Mint fogalmazott: bár a Vizet a tájba program nem teljesen egyedülálló magyar kezdeményezés, mégis úttörő Európában. Több országában alkalmaznak hasonló vízvisszatartási és tájrehabilitációs megoldásokat, de a magyar modell eltér ezektől.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) létrehozott egy online platformot a gazdák számára, ahol jelezhetik, ha szeretnék, hogy földjeiket időszakosan elárassza a vízügy.
Ezek a gazdák az önkéntes jelentkezésért cserébe élvezhetik az elárasztás várható előnyeit. A vízborítás a talaj nedvességtartalmára hosszú ideig jó hatással van, csökkenti az öntözési igényt. Az elárasztott területen viszont vagy nem vet a gazda, vagy olyan növényt termel, amely későn is vethető.
Ezek a gazdák az önkéntes jelentkezésért cserébe élvezhetik az elárasztás várható előnyeit. A rendszeres vízborítás segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, csökkenti az öntözési igényt, és a por ellen is véd.
De ezt leginkább azok értékelhetik, akik nem a következő hónapokban akarják learatni a termést.
„A mikroklíma-javulás, a párásabb levegő és a kisebb hőingadozás is a program mellett szóló érvek listáján szerepel. A vízkészletnövelés a tápanyagfeltáródást is segíti a talajban, ami előnyös a talajélet számára. A várakozások szerint a táj zöldebb, diverzebb lesz a vízvisszatartás és a vízkivezetéseknek köszönhetőe” – tájékoztatott a szakértő.
Több lehet a szúnyog, választást is bukhatnak rajta
Bíró Tibor úgy véli, a mozaikos vízvisszatartást kellene a tájban bevezetni, mert a vízkészletnövelésen túl ez a tájat építi, szépíti, számos pozitív hatása van. „Vannak a társadalmat megosztó hatásai is, mint például a szúnyogok és a békák felszaporodása. A lakosság elszokott a békabrekegéstől és a szúnyogcsípéstől.
Ez is komoly problémákat szül, egy polgármester választást is bukhat a sok szúnyog miatt, de a jövőnk a tét
– magyarázta. Bíró Tibor tájékoztatott: szükség lenne egy mederkezelésre is, hiszen egy közepes árhullám esetén sem lehet a vizet a talajba kivezetni a folyókból, csakis szivattyúzással.
Ezek mind nagy költséget jelentenek.
A szakértő tájékoztatása szerint homokhátság alól évente több mint 250 millió köbméter talajvíz távozik amiatt, hogy a Tisza medre berakódott. A medersüllyedés miatt közepes árhullám esetén sem lehet gravitációsan vizet a tájba kivezetni a folyókból, csakis szivattyúzással lehet kiemelni. Ezek mind nagy költséget jelentenek.
„A feliszapolódások miatt hullámtereink folyamatosan szűkülnek, de a tartós kisvizek miatt elburjánzó növényzet is gondot okoz a levezetőképességben”
Ezért is szükséges, hogy a nagyvízi mederkezeléseket ütemesen végrehajtsuk
– fogalmazott. A klímaváltozás és Magyarország kapcsolatáról Bíró Tibor azt mondta: semmiképp nem tudjuk magunkat kiszakítani a globális folyamatokból, de különböző intézkedésekkel helyben jelentősen mérsékelni tudjuk azok hatását.
Borítókép Illusztráció (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)
