Az Országgyűlés mai ülésén megszavazták a Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépéséről szóló előterjesztést. Mint ismert, Orbán Viktor áprilisban Benjamin Netanjahuval egyeztetett, a magyar miniszterelnök a megbeszélés után pedig a sajtónak azt mondta, Magyarország azért lép ki a szervezetből, mert éppen a Netanjahu elleni elfogatóparancs az, ami bizonyította, hogy nem egy független bíróság, hanem inkább politikai alapon működik.
A képviselők döntöttek a paksi bővítés finanszírozásával kapcsolatos megállapodás módosításáról szóló törvényjavaslatról is.
Az Országgyűlés megszavazta egyes családügyi és családtámogatási vonatkozású törvények módosítását. A törvényjavaslat szerint az átalányadózó egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők kedvezőbb hitelbírálati jövedelemszámítási szabályát kiterjesztik az új, 2025 februárjában indult otthonfelújítási kölcsönre is. De azt is tartalmazza a javaslat, hogy a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően teljesítményértékelés nélkül lehessen az illetményemelésről döntést hozni és azt végrehajtani.
Titkos szavazás az alkotmánybírókról
Ezután Latorcai János levezető elnök szünetet rendelt el, ezalatt a képviselők titkos szavazáson megválasztják az Alkotmánybíróság új tagjait. A Fidesz–KDNP Polt Péter legfőbb ügyészt, valamint Hende Csaba országgyűlési képviselőt, a törvényalkotási bizottság elnökét jelölték.
A titkos szavazást követően ismertették, hogy az Országgyűlés Polt Pétert és Hende Csabát is megválasztotta az alkotmánybíróság tagjának, majd mindketten letették az esküjüket.
Megszavazták azt is, hogy Sasvári Szilárd legyen a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának az új tagja. Az Országgyűlés döntött a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága tagjáról is, a képviselők Kovács Zoltánt választották meg.
Erősítik az áldozatsegítést
A személyi döntések után határozathozatalokkal folytatta a munkáját az Országgyűlés. Elfogadták a belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosítását. Az indoklás szerint a törvény a belügyi szabályozás korszerűsítésével erősíti a közrend és közbiztonság védelmét, valamint a hatóságok, egyéb szervezetek hatékonyabb együttműködését.
Mint írták, a magyar kormány elutasítja a bántalmazás minden formáját és elkötelezett az áldozatok segítése és védelme iránt.
A kapcsolati erőszak megelőzése, az áldozatok támogatása közös társadalmi felelősség, az eddigi eredményeket pedig tovább erősítik. Jelen intézkedés azok biztonságát növeli, akiknél a bántalmazás miatt krízishelyzet lépett fel.
Nem kell fizetni az adatszolgáltatásért
A képviselők megszavazták a digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosítását. Pontosításra került azon szereplők köre, akiknek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti résznyilvántartások és az útiokmány-nyilvántartásból történő adatszolgáltatás esetén, az adatszolgáltatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.
Törvényi szintre emelnek veszélyhelyzeti rendeleteket
Az Országgyűlés döntött az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről. Az indoklás szerint a parlament a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény több alkalommal történő módosításával felhatalmazta a kormányt, hogy a
veszélyhelyzetet meghosszabbítsa.
Időközben olyan események következtek be, amelyek valószínűvé teszik, hogy az orosz és az ukrán fél tűzszünetben állapodnak meg.
Az alaptörvény szerint a különleges jogrendet megszüntetik, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. A veszélyhelyzet során számos olyan belügyi ágazatba tartozó kormányrendelet született, amelyek áttekintése, indokolt esetben egyes szabályok törvényi szintre emelése, illetve törvényi szintű átmeneti szabályok megalkotása szükséges.
Bővítik a falugondnoki szolgáltatást
A képviselők a falugondnoki szolgáltatás további bővítéséhez szükséges törvénymódosítást is megszavazták. Az indoklás szerint a kormány elkötelezett a vidék fejlesztése iránt, amelynek kiemelt eszköze a Magyar Falu Program. A vidéki kistelepülések szociális problémák elleni küzdelmének, valamint az esélyegyenlőség biztosításának egyik eszköze a falugondnoki szolgálat további bővítése.
A javaslat értelmében falugondnoki szolgálatot 2026. január 1-jétől már az 1 500 lakosnál kisebb települések is működtethetnek.
Megszűnik a TB-kiskönyv
Az Országgyűlés elfogadta a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosítását. Az indoklás szerint kiemelt kormányzati cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, amelynek része, hogy a digitalizáció eredményeként az államigazgatás adatbázisaiban rendelkezésre álló adatok ne kerüljenek újra bekérésre, vagy dokumentálásra.
A TB-kiskönyv megszüntetése ezért illeszkedik a bürokrácia-csökkentés célrendszerébe.
A megszüntetés mellett szól az is, hogy a TB-kiskönyv tartalma nem minden esetben teljes körű, sem a jogviszonyok tekintetében, sem az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében, mivel a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónál biztosítási jogviszonyban állók ellátását a kormányhivatal folyósítja és a kormányhivatalnak ezen ellátásokat (táppénz, CSED, GYED, ÖFD, baleseti táppénz) nem kell bejegyeznie a TB- kiskönyvbe.
Borítókép: Országgyűlés (Fotó: Hatlaczki Balázs)
