Újabb helyről érkezett varjútámadásról hír Budapesten. A Magyar Nemzet egy olvasója elküldte nekünk a beszámolóját, amiből kiderült: nem árt, ha vigyázunk a fejünkre a parlament környékén. Olvasónk szombat délután telefonálva, gyanútlanul sétált a Kossuth térről a Jászai Mari tér felé a Falk Miksa utcában, amikor a Honvédelmi Minisztérium épülete előtti zöld területen három-négy varjúra lett figyelmes. Elmondása szerint nem tulajdonított nekik különösebben nagy jelentőséget, hiszen a környéken teljesen általános a varjak jelenléte.
A varjak megszokták már az emberek jelenlétét, mi is az övéket, esetleg akkor húzzuk néha a szánkat, amikor széthordják az útszéli kukákból a szemetet. De olvasónk levelében azt írta, ezúttal kellemetlen volt velük a találkozás. Mikor körülbelül két méterre volt a madaraktól, azok szétrebbentek. Miközben sétált tovább, arra lett figyelmes, hogy zuhanórepülésben közeledik a feje felé az egyik madár. Reflexből lehajolt, de a varjú belekapott a hajába.
Ezzel még nem volt vége, ugyanis jött még egy madár, aki ellen hiába próbált hadonászással védekezni, az nem tágított: megtámadta, megkarmolta a fejét, majd tovább repült.
Ezután olvasónk jobbnak látta, ha inkább tesz egy kis kerülőt, és a Balassi Bálint utcán keresztül sétál a villamosmegállóhoz.
Lapunk az utóbbi időben többször is írt arról, hogy a varjak egyre gyakrabban támadnak, vagy csinálnak úgy, mintha emberekre támadnának, és erre nyomós okuk van. A jelenség egyre hétköznapibb, amit az is jól mutat, hogy a Budapest IX. kerületében lévő Ferenc tér játszóterét le is kellett zárni, hogy elkerülhető legyen a téren fészkelő varjak támadása. Azonban nem mindenhol lehet elkerülni a támadásokat. A közelmúltban a Magyar Nemzet is beszámolt egy esetről, amikor egy dolmányos varjú több embert is megtámadott Tatabányán. A támadás egyik áldozatát, egy idős nőt kórházba kellett szállítani.
Hogyan védekezzünk a varjútámadások ellen?
A témával kapcsoltban korábban megkerestük Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivőjét, hogy választ kapjunk arra, miért viselkednek így a madarak. A dolmányos varjú támadásai valójában a védekezést szolgálják, a madarak meg akarják védeni a fiókáikat, ugyanis rengeteg energiát fektetnek a felnevelésükbe.
Ezeknél a madaraknál május második hetétől június elejéig tart klasszikusan a fiókák kirepülési időszaka. Ez alatt az időszak alatt történhetnek balesetek, például egy fióka leesik a fáról. Ilyenkor a dolmányos varjak kijelölnek egy „védőzónát” amin belül megtámadnak bármit, ami belép oda – ismertette Orbán Zoltán. Majd hangsúlyozta:
ez a legtöbb esetben „kamutámadás”, a célja az elriasztás, hogy ne essen baja a fiókának.
A szakértő hangsúlyozta: a megoldás az, hogy bele kell állni a dologba, el kell hessegetni, szembe kell fordulni a támadással, és pont úgy kell tenni, ahogyan a madár – mintha oda akarnánk csapni.
Kifejtette: ha az ember a madár ijesztésére megáll, rákiált és hadonászik, akkor a madár elérte a célját, mert a „betolakodó” nem arra megy tovább, amerre a madár fiókái vannak. Ha a madár ijesztésére elkezdünk menekülni ugyanabba az irányba, amerre korábban haladtunk – amiért eredetileg történt az ijesztés –, akkor csak rontunk a helyzeten.
