Nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár, egy magyar nemzet, egy állampolgárság van – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a magyar állampolgársági törvény elfogadásának 15. évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes eskütételen a Parlamentben.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: itt a magyar Országgyűlésben most már minden magyar politikai akarata megtestesül. Nemcsak az anyaországiaké, hanem a Kárpát-medencei magyarságé és a diaszpóra magyarságáé is. Ez a parlament minden magyar parlamentje, függetlenül attól, hogy a történelem hová szakított, sodort minket – rögzítette.
Kiemelte, hogy az állampolgárság kiterjesztése az államhatárokon túlra fájó kötelesség lett Trianon után, amikor az ország kétharmadát, lakosságunk felét, a nemzet egyharmadát elszakították.
Felidézte, hogy az állampolgársági törvény megalkotásának Trianon mellett volt még egy oka, a lelki Trianon: 2004. december 5., amikor egy haza- és nemzetáruló politika kirekesztette a külhoni magyarságot a közjogi értelemben vett magyar nemzetből. Ezért tizenöt évvel ezelőtt egyfelől hűségesnek kellett lenni azokhoz a nagy elődökhöz a törvényhozásban, akik már 1868-ban és 1886-ban is természetesnek vették, hogy a Magyar Királyság államhatárán túli magyarok is, Csángóföldön és Bukovinában megkapják az állampolgárságot. Másfelől pedig be kellett gyógyítani azt a sebet, amit a lelki Trianon okozott – hangsúlyozta.
Ezért még meg sem alakult a kormány a 2010-es választások után, amikor Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval közösen Semjén Zsolt benyújtotta az állampolgársági törvényt, ami lehetővé teszi, hogy külhoni nemzettársaink honfitársainkká és polgártársainkká váljanak.
A miniszterelnök-helyettes szerint tizenöt évvel ezelőtt nem arra a kérdésre kellett válaszolniuk az Országgyűlés tagjainak, hogy miért adják meg külhoni véreinknek a magyar állampolgárságot, hanem arra, hogy miért nem adták meg eleve és miért nem adták meg sokkal korábban.
Semjén Zsolt felidézte, hogy tizenöt évvel ezelőtt
a baloldaltól kaptak egy politikai ajánlatot, hogy még a választásokat megelőzően fogadjanak el egy olyan állampolgársági törvényt, amely megadja ugyan az állampolgárságot a külhoniaknak, de csak kvázi jelleggel. Egy olyan állampolgárságot, amely számos dolgot nem tartalmaz, nem ad meg ugyanúgy, mint a Magyarországon élő magyar állampolgároknak.
Ezek között említette a szavazati jogot és az ellátórendszerekből való kizárást. Úgy döntöttek, hogy nem kötnek rossz kompromisszumot, mert nem lehet elfogadni, hogy legyenek magyarok és legyenek kvázi magyarok.
