Ez gyors volt: máris inkasszáltak 4,5 milliárdot Budapest számlájáról

A bírósági másodfokú döntés után, amellyel eltörölték a Budapestnek megadott azonnali jogvédelmet a bíróság, a Magyar Államkincstár már le is emelte a főváros számlájáról visszamenőlegesen a tavalyi szolidaritási hozzájárulás utolsó részletét. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint bebizonyosodott, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és a főváros részéről csak politikai hangulatkeltés és időhúzás zajlott, aminek most vége van. Hangsúlyozta: a gazdagabb települések által fizetett szolidaritási hozzájárulás a szegényebbek javára igazságos, hiszen a gazdagabbak az elmúlt években több száz milliárd forintnyi támogatást kaptak.

Karácsony Gergely főpolgármester (Fotó: Hatlaczki Balázs) Fotó: (Fotó: Hatlaczki Balázs)

Alig érkezett meg az azonnali jogvédelem törléséről szóló döntés, már le is emelték a 4,5 milliárd forintot a főváros számlájáról – adott hírt róla a Népszava. Hozzáfűzték: a Magyar Államkincstárat nem befolyásolta, hogy Budapest már hónapok óta megemelt összegű folyószámlahitelből működik. Előtte az Index írta meg, hogy másodfokon eltörölte a Budapestnek megadott azonnali jogvédelmet a bíróság, így a Magyar Államkincstár bármikor leemelheti a főváros számlájáról visszamenőlegesen a tavalyi szolidaritási hozzájárulás utolsó részletét. 

Budapesten nyáron a buszok gyulladtak ki, most még a szolidaritási hozzájárulást is be kellett fizetniük. Fotó: Facebook

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közösségi oldalán úgy fogalmazott a döntés nyomán: „Megmondtuk előre, senki sem állhat a törvények és a jogszabályok felett, a szolidaritási hozzájárulást mindenkinek meg kell fizetnie!” 

Szerinte bebizonyosodott, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és a főváros részéről csak politikai hangulatkeltés és időhúzás zajlott. Ennek most, a bíróság döntése értelmében vége. Annak kapcsán, hogy a Magyar Államkincstár már kézhez vette a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú jogerős döntését, a tárcavezető kifejtette: az Ítélőtábla a fővárosi önkormányzat azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasította és megállapította, hogy azonnali jogvédelem vizsgálata során az állított sérelemnek ténylegesen fenn kell állnia, az nem lehet hipotetikus. 

A törvényen alapuló fizetési kötelezettség teljesítése, a törvények betartása közérdek. Vagyis megállapította, hogy az azonnali jogvédelem elrendelése megalapozatlan volt, ezért a fővárosi önkormányzat kérelmét elutasította. Kiemelte: nem győzik hangsúlyozni, hogy a vidék felzárkóztatása mindannyiunk közös érdeke. Ebből pedig a legfejlettebb településeknek, így Budapestnek – az ország leggazdagabb önkormányzatának – is ki kell vennie a részét. Hangsúlyozta: 

a gazdagabb települések által fizetett szolidaritási hozzájárulás nagy segítséget jelent a szegényebb önkormányzatok számára.

Ez így igazságos, hiszen a gazdagabb települések az elmúlt években több száz milliárd forintnyi támogatást kaptak beruházásaikhoz, fejlesztéseikhez. Nagy Márton végezetül leszögezte: a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania – Budapestnek is! 

Mínuszban a kassza Karácsony Gergely Budapestjén 

A főváros egyenlege jelenleg mínusz 70 milliárd a szerda reggeli inkasszóval együtt a Népszava szerint. Azt írják: Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója abban bízik, hogy a szeptember közepén esedékes iparűzésiadó-befizetések pozitív tartományba lökik majd a számlát, ám ez önmagában kevés lesz ahhoz, hogy az év végén a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartozás nélkül zárhassák az évet.

A lap emlékeztet: a főváros a májusi 10,2 milliárdos inkasszó idején pénzügyi intézkedési csomagot fogadott el, az abban meghatározott szigorú likviditási szabályokon azóta sem enyhítettek, de Kiss Ambrus úgy véli, hogy „ez valójában nem más, mint a tartozások tologatása. Egyre több a ki nem fizetett számla”. A városvezetés továbbra sem tervezi a közszolgáltatások korlátozását, mivel abból csak a város működését veszélyeztető drasztikus lépések esetén érhető el érdemi megtakarítás. A város leállítását pedig zsákutcának tartják. A főigazgató arról nem akart találgatásokba bocsátkozni, hogy mikor állhat elő a csődhelyzet. A lapnak még az újabb inkasszó előtt úgy fogalmazott: „ha nem kapjuk meg az őszi hónapokra a jogvédelmet, vagy ha a korábbi hónapokra megkapottat törlik másodfokon és be kell fizetnünk a számlákat, akkor már az év vége előtt kritikus szintet érhet el a tartozás”. Kiss Ambrus egy korábbi interjúban úgy vélekedett: hosszabb távon az jelentene megoldást, ha megállapodnának a kormánnyal.