Sorsfordító – Dzsentrik Magyarországon + videó

A Sorsfordítóban Vésey Kovács László vendége Boros Imre közgazdász volt.

2025. 09. 03. 16:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Irodalma is van a dzsentrik világnak, azaz annak az elszegényedett köznemesi és kisnemesi rétegnek, akik a XIX. század közepétől kerültek hazánkban nagyon rossz helyzetbe. A kapitalizmus megjelenése után szegényedtek el ezek a főként mezőgazdaságból élő emberek, amiben a pénzvilág új törvényei és az ősiség törvényének felmondása is közrejátszott. A Sorsfordítóban Vésey Kovács László vendége Boros Imre közgazdász volt.

Ha a dzsentri fogalma szóba kerül, akkor léha, semmirekellő, pénzüket elverő nemesek jutnak az eszünkbe irodalmi és történelmi ismereteink alapján, akiknek az elszegényedés után csak a rangjuk maradt, származásuk miatt tudtak benősülni egy gazdag kapitalista családba vagy házasságot kötöttek egy gazdag özveggyel, de olyan is előfordult, ha elkártyázták mindenüket a családfők, öngyilkosságot követtek el, és nincstelen árvákat hagytak maguk után – emlékeztetett műsorvezető kollégánk.

Boros Imre közgazdász elmagyarázta, hogyan alakult ki ez a réteg. A beszélgetésbe bekerült a történelmi felfedezések kora és az, ami utána jött, de az osztrákok hazánkhoz való viszonya és a pénzintézetek megalakulása is, valamint a kapitalista rendszer több tényezője mellett sem ment el szótlanul műsorunk vendége.

Az ország három részre szakadása után nagyon sok dolog változott, a külföldi hatalmakat a bányák értékes kincsei érdekelték jobban, a mezőgazdasági területekre nem nagyon tartottak igényt. Persze a magyar főnemesi réteg nem adósodott el, mert voltak szakembereik, akik az uradalmakban kézben tartották a dolgokat. A köznemesek és a kisnemesek nem álltak ilyen szinten jól, sokan sem a gazdasághoz, sem a pénzhez nem értettek. Másrészt, amikor az ősiség törvényét felszabadították, utána mindenki eladhatta a földjét vagy jelzáloggal hitelt vehetett fel, hogy azt a boldogulására fordíthassa, így a birtokba fektetett hitelnek köszönhetően a gazdaság is felvirágzott, családja pedig az addigi megszokott életvitelét tudta folytatni. De voltak olyanok is, akik a földjükre felvett jelzáloghitelt elkártyázták, eldorbézolták, és nincstelenné váltak, csak a kutyabőr maradt. 

Ugyanis nem gondoltak bele, hogy azt a hitelt vissza kell fizetni, az elődeiktől megszokott módon költekeztek, úgy éltek, mint a gazdagok, majd jött a bank, és mindent vitt. Ilyenkor jöhetett a házasság egy gazdag özveggyel, kapitalista családok nőtagjaival – vagy maradt a menekülés a halálba.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.