Az egészségügyben minden diagnosztikai eszköz és terápia rendelkezésre áll, ami a megelőzéshez és a mellrák leküzdéséhez szükséges – mondta a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára szerdán Budapesten.
Takács Péter a Jobverse állásbörze „Egészségsziget” pavilonjánál a mellrák elleni küzdelem világnapja alkalmából azt mondta, az egészségügyi kormányzat prioritásaiban egyre inkább a népegészségügy került a fókuszba, ezen belül is a népegészségügyi szűrések.
Mint mondta, az ország egész területén elérhetőek a modern, digitális eszközökkel történő mammográfiai vizsgálatok, ezen kívül pedig 49 szűrőközpont áll rendelkezésre. A legmodernebb terápiák mindenhol rendelkezésre állnak, és az emlősebészet is nagyon sokat fejlődött az utóbbi években tette hozzá.
Az államtitkár, kiemelve az egyéni felelősségvállalást, úgy fogalmazott: az állami szerepvállalás nagyon fontos, de nem lehet kizárólagos; mindenki felelős a saját egészségéért.
Takács Péter arra biztatott mindenkit, éljen az ingyenesen elérhető szűrővizsgálatok lehetőségével.

Surján Orsolya országos tisztifőorvos arról beszélt, hogy Magyarországon évente mintegy nyolcezer új emlődaganatos beteget diagnosztizálnak, közülük 2100-2200 nőt veszítünk el, ami nagyon nagy arány.
Az emlődaganat időben történő diagnosztizálása esetén az ötéves túlélési arány 90 százalék feletti
– mondta, hozzátéve: ezért fontos, hogy minden nő figyeljen a saját egészségére, mert rendelkezésre állnak a szűrési lehetőségek.
Boér Katalin, a budapesti Szent Margit Kórház onkológiai osztályának főorvosa azt mondta, az emlőrák a nők körében a leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés, és – bár ritkábban – a férfiakat is érinti.
Hozzátette: a diagnosztizáltak átlagéletkora 63 év, ugyanakkor az adatok szerint a betegség előfordulása 45 éves kor körül megemelkedik, és egyre több nőnél állapítják meg a betegséget 45 év alatti életkorban.
A szakember felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben nőtt a fiatalkori (35 év alatti) emlőrákos esetek előfordulása. Ennek okai nem ismertek – tette hozzá, feltételezések szerint ebben az életmód és a megváltozott környezeti hatások játszhatnak szerepet.
Boér Katalin kiemelte az elhízást, ami fontos rizikófaktor a betegség kialakulásában, de a családi kórtörténet is intő jel lehet.