Bayer Zsolt ezt a könyvet tenné kötelező olvasmánnyá az iskolákban

Legyen egy nagy politikai felkiáltójel Arthur Koestler! Legyen kötelező olvasmány a Sötétség délben című regénye! – szorgalmazta egy szerdán megrendezett konferencián lapunk publicistája.

Fotó: Mirkó István

A múlt üzenetét hallgathatták az összegyűltek az Arthur Koestler – Diktatúrák krónikása című konferencián, a Kertész Imre Intézetben, és egyszerűen nem szabadulhattunk a gondolattól, hogy az ott elhangzottak – az irodalmi utalásokkal átszőtt előadások – mindvégig úgy általában a diktatúrák természetéről szóltak, és napjaink Európájára is vonatkoztathatók.

Aztán a program záróeseményeként rendezett kerekasztal-beszélgetésen kezébe vette a mikrofont Bayer Zsolt, lapunk publicistája, és világossá tette, hogy semmi kétség, Arthur Koestler és az ő életpályája nem más, mint egy hatalmas felkiáltójel korunk emberének.

Mert ő mindazt leírta, amitől egy normális és egészséges világban iszonyodni kell, és ami most megint kezd életteret nyerni

– fogalmazott.

Fotó: Mirkó István

Arthur Koestler, a diktatúrák krónikása

A konferencián neves kutatók, írók és gondolkodók vitatták meg Arthur Koestler, a szerteágazó munkásságú író, újságíró, társadalomfilozófus életművét, aki George Orwell szellemi társaként Európa legnagyobb hatású diktatúraellenes gondolkodója volt.

Az elrettentő jelen

Ha Koestler föltámadna, és belekukkantana a Facebookba, akkor azt mondaná nagyot sóhajtva, hogy »azt a betyár mindenit«! Mindaz, amit én megálmodtam, úgy valósult meg, ahogy én annak idején meg sem mertem álmodni, hogy meg fog valósulni

– hangsúlyozta az író munkásságára utalva Bayer Zsolt, aki szerint nincs is manapság aktuálisabb regény, mint Arthur Koestler Sötétség délben című műve, amit véleménye szerint kötelező olvasmánnyá kellene tenni az iskolákban.

Képzeljük el – folytatta gondolatmenetét Bayer Zsolt –, hogy Koestler egy hónapot eltöltene ebben a mai nyugati világban.

Belekukkantana egy tökös valóságshow-ba, mindennap öt órát ülne a net előtt, és olvasgatná a kommentszekciót, aztán elmenne egy oviba, ahol LMBTQ-mesefelolvasást tartanak… Mit mondana? Hát azt mondaná, hogy gyerekek, mi semmit sem tudtunk a világról!

– adomázott a tőle megszokott szarkazmussal Bayer Zsolt, aki azt is megindokolta, miért tekinti kötelező olvasmánynak az író leghíresebb regényét:

Arthur Koestler szellemi értelemben az egyik legfontosabb kortárs író, egy felkiáltójel. Hátborzongatóan időszerű, ha valaki most elolvassa a Sötétség délben című regényét, olyan párhuzamokat talál, amik figyelmeztetnek, nehogy előfordulhasson mégegyszer ugyanaz.

A Nyugat elvesztette normalitását

– Egészen hátborzongató kérdés, hogy mivé válik a tömeg, amelyik kimaradt a diktatúrából – hangsúlyozta Bayer Zsolt. Hiszen itt állunk ezzel a Nyugattal, amelyik a II. világháború óta eltelt nyolc évtizedben olyan – számunkra szinte felfoghatatlan – jólétben és szabadságban töltötte az életét, ami párját ritkítja az emberiség történetében,

és ennek a tömegnek a legfiatalabb generációja éppen most fedezi fel magának az Antifa anarchista, marxista, neokommunista eszmerendszert, ráadásul mindennek a legiszonyatosabb és legsötétebb hagyományaihoz visszanyúlva, félholtra verve olyan embereket az utcán, akik nekik nem tetszenek.

Az a tanulság kezd ebből kibontakozni, hogy

ma Közép- és Kelet-Európa, az egykori szovjet blokk jelenti a reménysugárt, hogy Európa és a szabadság talán megőrizhető

– zárta gondolatait Bayer Zsolt.

A kiábrándult kommunista

Arthur Koestler (1905–1983) magyar származású író, újságíró, filozófus és politikai esszéista a XX. század közéleti és irodalmi életének egyik kiemelkedő alakja volt. 1905-ben született Budapesten, zsidó polgári családban. Ifjú korában a cionizmus és a kommunizmus eszmerendszere is vonzotta, élt Bécsben, Nagy-Britanniában és Palesztinában is, később Berlinben lett újságíró, ahol csatlakozott a baloldali mozgalmakhoz. 1931-ben belépett a Német Kommunista Pártba, és újságíróként a Szovjetunióba is eljutott.

Csakhogy a sztálini diktatúra brutalitása és a moszkvai kirakatperek mélyen megrázták, kijózanították, így 1938-ban szakított a kommunizmussal, és lett attól fogva a totalitárius rendszerek egyik legkíméletlenebb kritikusa.

Leghíresebb műve, a Sötétség délben című regény a sztálini tisztogatások légkörét ábrázolja, főhőse egy régi forradalmár, akit koholt vádak alapján bíróság elé állítanak, és megtörnek. A könyv hatalmas nemzetközi sikert aratott, és máig az egyik legfontosabb irodalmi vádirat a kommunista diktatúrák ellen.

További játékainkhoz kattintson ide!