Kölcsönvette köszöntőjében Demjén Ferenc A szabadság vándora című slágerének címét Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Kertész Imre Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet közös konferenciáján. Mint mondta, sokat adtak neki Koestler írásai, új világot nyitottak meg előtte:
Olyannak láttam, mint a középkori mesterlegényeket, akik bejárták a világ különböző pontjait, hogy tapasztalatot és tudást gyűjtsenek, hogy megízleljék a valóságot, és a végén mesterekké váljanak.
A rendezvény az Arthur Koestler, a diktatúrák krónikása címet viselte a 120 éve született magyar származású író emléke előtt tisztelegve, de aktualitással is szolgált a jelen kornak, hiszen Schmidt Mára Koestlert munkásságát méltatva azt mondta, hogy az utópista ideológiák teljes behódolást követelnek, és ezért szükségszerűen embertelen fanatizmusba torkollnak:
A legnagyobb bűnöket mindig egy nagy eszme nevében követik el.
Schmidt Mária meglátása szerint Arthur Koestler George Orwell mellett a kontinens legnagyobb hatású diktatúraellenes gondolkodója, aki élete végéig büszke volt magyarságára, és elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy
lerántsa a leplet a földre szállt mennyország ígéretével házaló kommunizmusról, bemutassa annak erkölcstelen és embertelen működését, mindezt az igazság kimondásával.
A kiábrándult kommunista
Arthur Koestler (1905–1983) magyar származású író, újságíró, filozófus és politikai esszéista a XX.. század közéleti és irodalmi életének egyik kiemelkedő alakja volt. 1905-ben született Budapesten, zsidó polgári családban. Ifjú korában a cionizmus és a kommunizmus eszmerendszere is vonzotta, élt Bécsben, Nagy-Britanniában és Palesztinában is, később Berlinben lett újságíró, ahol csatlakozott a baloldali mozgalmakhoz. 1931-ben belépett a Német Kommunista Pártba, és újságíróként a Szovjetunióba is eljutott.
Csakhogy a sztálini diktatúra brutalitása és a moszkvai kirakatperek mélyen megrázták, kijózanították, így 1938-ban szakított a kommunizmussal, és lett attól fogva a totalitárius rendszerek egyik legkíméletlenebb kritikusa.
Leghíresebb műve, a Sötétség délben című regénye a sztálini tisztogatások légkörét ábrázolja, főhőse egy régi forradalmár, akit koholt vádak alapján bíróság elé állítanak, és megtörnek. A könyv hatalmas nemzetközi sikert aratott, és máig az egyik legfontosabb irodalmi vádirat a kommunista diktatúrák ellen.
A Kertész Imre Intézet honlapjának Arthur Koestler szerzői aloldala exkluzív interjúkat, Magyarországon korábban sosem publikált fotókat közöl az íróról.
