A felsőoktatás nem csupán az akadémiai világ belügye, hanem a tudásalapú társadalom és az innováció egyik legfontosabb pillére – fejti ki a Nézőpont Intézet a legfrissebb kutatásában. Felhívják a figyelmet arra, hogy
az egyetemek működése közvetlenül hat a gazdasági növekedésre, a munkaerőpiaci versenyképességre és a fiatal generációk felemelkedési lehetőségeire is.
Az elmúlt években lezajlott átalakulásnak köszönhetően ugyanakkor a megújult intézmények szélesebb szakmai és gazdasági mozgástérrel rendelkeznek, ami kedvezőbb környezetet teremt a hallgatóknak. Mint írják, a kutatásuk azt bizonyítja, hogy az egyetemek élni tudtak ezekkel a lehetőségekkel.

Jó választások, tartós kötődés
A felsőoktatásban nagy érték, ha a hallgatók utólag is helyes döntésnek érzik az intézményválasztásukat. A kutatás szerint a hallgatók majdnem négyötöde (78 százalék) újra ugyanazt az egyetemet választaná, ahol jelenleg tanul. Ez a mutató rendkívül erős bizalmi és lojalitási üzenet: azt mutatja, hogy a fiatalok nemcsak rövid távon elégedettek, hanem tartós kötődést alakítanak ki intézményükhöz.
Ez a fajta bizalom hosszabb távon stabilitást ad az egyetemeknek, hiszen a végzett hallgatók elköteleződése sokszor alumnitámogatásban (a volt hallgatók valamilyen szponzori tevékenységében), közösségi kapcsolatokban és a munkaerőpiacon az intézmény jó hírének erősítésében is megnyilvánul.
Az intézményi lojalitás különösen fontos a felsőoktatási versenyhelyzetben. A hallgatók körében mért magas arány azt jelzi, hogy a megújult egyetemek képesek voltak olyan oktatási környezetet kialakítani, amely hosszú távon is megerősíti a hallgatói választást.
Magas ajánlási arány
A hallgatói elégedettség egyik legerősebb mutatója az ajánlási hajlandóság. A kutatás szerint a diákok háromnegyede (76 százalék) szívesen ajánlaná barátainak és ismerőseinek az egyetemét. Ez a mutató kiemelkedően fontos, hiszen a személyes tapasztalat a legmeggyőzőbb érv: a továbbtanulás előtt álló fiatalok döntéseit sokszor az idősebb hallgatók és a friss diplomások véleménye befolyásolja.
Az ajánlási arány magas szintje azt mutatja, hogy a hallgatók elégedettsége túlmutat az egyéni élményen: közösségi szinten is pozitív képet alakítanak ki intézményükről. Ez a felsőoktatás nemzetközi versenyképessége szempontjából is kulcsfontosságú.
A globalizált felsőoktatási piacon, ahol a hallgatók külföldi és hazai lehetőségek közül is választhatnak, az intézmények jó híre döntő szerepet játszik a tehetségek vonzásában. Ez a magas ajánlási hajlandóság ezért nem csupán belső elégedettséget tükröz, hanem hozzájárul a magyar egyetemek külső vonzerejének erősítéséhez is. Érdemes kiemelni, hogy az ajánlási mutató nemcsak a jelenlegi hallgatói generációt érinti, hanem hosszú távú hatása is van: ha egy intézmény rendszeresen magas elégedettségi szinteket ér el, az megalapozza a következő generációk beiskolázását, erősíti a márkaépítést, és segít a nemzetközi hallgatók megszólításában is.
Ugyanakkor a kutatás arra is rávilágít, hogy a diákok harmada (32 százalék) tervezi, hogy tanulmányai egy részét külföldön folytatná. Ez egyszerre jelzi a nyitottságot a nemzetközi tapasztalatszerzésre és a magyar felsőoktatás nemzetközi beágyazottságának fontosságát.
Mindez különösen aktuális az Erasmus-ügy fényében: miközben a hallgatók elégedettek a megújult magyar egyetemekkel, Brüsszel mindent elkövet, hogy korlátozza a hozzáférésüket a programhoz. Ez a kettősség rávilágít arra, hogy a megújult egyetemek belső erősödése és a hallgatói elégedettség növekedése mellett a nemzetközi kapcsolatok akadályoztatása valós kockázatot jelent, amely hosszú távon a diákok mobilitási lehetőségeit is befolyásolhatja.