Friss amerikai kutatás: túl kockázatosnak tartják a választók Magyar Pétert

Egy most vasárnap esedékes választáson továbbra is a Fidesz–KDNP nyerne, miközben a választók jelentős része kockázatokat lát egy esetleges kormányváltásban – olvasható az Index megbízásából készült friss közvélemény-kutatásból. A McLaughlin & Associates felmérése a pártpreferenciák mellett vizsgálta Magyar Péter megítélését, valamint a háborúval, Brüsszellel és az energiabiztonsággal kapcsolatos félelmeket is feltérképezte.

2026. 02. 06. 9:53

Egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson továbbra is a Fidesz–KDNP kapná a legtöbb szavazatot – derül ki a McLaughlin & Associates friss kutatásából. Az amerikai közvélemény-kutató cég az Index megbízásából készített pártpreferencia-felmérést, a január 27. és 30. között zajló, ezerfős mintán végzett telefonos kutatás a választáson várhatóan részt vevőket kérdezte. Az eredmények alapján a kormánypártok támogatottsága jelenleg 43 százalék, a Tisza Párt 37 százalékon áll, az eredményekből jól látszik, hogy a Fidesz–KDNP továbbra is őrzi előnyét, miközben a Tisza Párt támogatottsága és vezetőjének megítélése erősen megosztja a közvéleményt.

A friss amerikai kutatás szerint Magyar Péter támogatottsága erősen megosztja a közvéleményt (Forrás: Index)

A kutatás szerint mindkét nagy párt egy százalékpontot veszített a legutóbbi méréséhez képest. A november végén készült kutatáshoz viszonyítva tehát enyhe visszaesés látható.

A bizonytalan szavazók aránya viszont változatlan, továbbra is 4 százalék.

A felmérés szerint négypárti Országgyűlés alakulna: a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt mellett a Mi Hazánk Mozgalom és a Demokratikus Koalíció is bejutna a parlamentbe, utóbbi kettő párt éppen átlépné a küszöböt, 5–5 százalékos eredménnyel.

Túl nagy kockázatot jelent Magyar Péter

A McLaughlin & Associates korábban nemcsak pártpreferenciát mért, hanem azt is vizsgálta, mit gondolnak a magyarok a Magyar Péterről, a Tisza Párt elnökéről. A többség, a megkérdezettek 62 százaléka úgy vélekedett, hogy Magyar túl forrófejű és túl kockázatos. A válaszadók többsége szintén úgy gondolta, Magyar Péter jobban szereti önmagát, mint a magyar embereket (52 százalék ért egyet ezzel, 43 nem, 5 bizonytalan). Illetve, hogy nem lehet benne megbízni, mert kormányon nem azt tenné, amit ígér: utóbbi állítással a válaszadók 51 százaléka értett egyet, 44 százaléka nem, míg öt százalékuk nem tudta eldönteni, vagy nem kívánt válaszolni.

A legfrissebb felmérésükben is több aktuális politikai kérdés előkerült. Egyrészt arra keresték a választ, hogy a megkérdezettek inkább egyetértenek-e, vagy inkább nem Brüsszel azon tervével, amely Magyarországot is bevonná Ukrajna és a háború finanszírozásába. Az eredmény egyértelmű.

A válaszadók 63 százaléka inkább elutasítja ezt az elképzelést.

Bizonytalanság, félelem

Egy másik kérdés arra vonatkozott, mennyire tartják valószínűnek a válaszadók, hogy Brüsszel irányítása és Magyar Péter miniszterelnöksége alatt Magyarország belesodródhat az Ukrajna és Oroszország közötti háborúba. A kérdés arra is kiterjedt, hogy az ország kényszerhelyzetbe kerülhet-e a háború finanszírozásában való részvétel miatt. A felvetés egyértelműen a biztonsági és politikai kockázatokra irányította a figyelmet.

A megkérdezettek 34 százaléka szerint nagyon valószínű, hogy Magyar Péter miniszterelnöksége alatt Magyarország belesodródhat az Ukrajna és Oroszország közötti háborúba. További 23 százalék ezt inkább valószínűnek tartja. Ezzel szemben 41 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem számít ilyen forgatókönyvre.

Ráadásul a felmérés szerint a válaszadók többsége inkább igaznak tartja az állítást, hogy Magyar Péter végrehajtaná mindazt, amit Brüsszel követel. Így vélekedik a megkérdezettek 54 százaléka.

A magyarok több mint fele szerint Magyar Péter eltörölné a rezsicsökkentést

A kutatás végén a válaszadókat arról kérdezték, hogy inkább igaznak vagy inkább hamisnak tartják-e azt az állítást, hogy egy Magyar Péter vezette kormány engedne Brüsszelnek, megszüntetné Magyarország orosz olaj- és gázellátását, ami a benzin és a fűtés árának emelkedéséhez vezetne. A válaszadók 53 százaléka értett egyet ezzel az állítással.