Nagy Márton: A kormány célja, hogy elérjük az ötmilliós foglalkoztatottságot

A kormány az elmúlt 15 évben olyan pillérekre építette a magyar gazdaságot, mint a családok támogatása, a rezsivédelem vagy a magyar tulajdonú vállalatok dominanciájának visszaszerzése a stratégiai ágazatokban – jelentette ki az NKE konferenciáján Nagy Márton, sikerként értékelve a nemzeti kormány gazdaságpolitikáját. A tárcavezető „A magyar út, a magyar rendszer” című előadásában hangsúlyozta: 2010 óta egymillióval, 4,6 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, és a kormány célja, hogy ez a szám elérje az ötmilliót.

Az elmúlt tizenöt év gazdaságpolitikája sikeres volt, gazdasági fejlettségben az EU átlagának 75 százalékát érte el Magyarország, ami 10 százalékpontos javulás 2010 óta – idézte fel a nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika 15 programsorozatán. Nagy Márton kifejtette: a gyors konvergencia mellett a kormány olyan pillérekre épített, mint a családok támogatása, a rezsivédelem vagy a magyar tulajdonú vállalatok dominanciájának visszaszerzése a stratégiai ágazatokban, ami egyfajta értékrendet is tükrözött és a gazdaságpolitika részét képezte, segítve a felzárkózást.

Nagy Márton előadást tartott az NKE konferenciáján (Fotó: Mirkó István)

A tárcavezető „A magyar út, a magyar rendszer” című előadásában ismertette az elmúlt tizenhat év gazdaságpolitikájának 18 legfontosabb vívmányát, amelyek a jövőben is részét képezik a kormányzati politikának. Kiemelte:

2010 óta egymillióval, 4,6 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, és a kormány célja, hogy ez a szám elérje az ötmilliót, ami az inaktívak bevonásával és a szürkegazdaság csökkentésével valósulhat meg. 

– A munkanélküliség 4,4 százalékra csökkent, ami lényegében teljes foglalkoztatottságnak felel meg – tette hozzá.

Vezető pozícióban Magyarország

A kormány azt a célt tűzte ki, hogy a minimálbér 2028-ra elérje az ezer eurót, az átlagkeresetek az egymillió forintot. A családközpontú adórendszer bevezetése és megtartása, a családok reáljövedelmének növelése kiemelt feladat, így lehet kiegyensúlyozott és stabil konvergenciát teremteni. Megjegyezte,

a 2026-os költségvetésben 6000 milliárd forint áll rendelkezésre a családtámogatásra, ezzel az OECD-országok rangsorában a három legmagasabb között van.

Ismertetése szerint 2010 és 2025 között Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelme az Európai Unióban az Európai Bizottság adatai alapján, mintegy 85 százalékkal, míg a bruttó átlagkeresetek reálértéke mintegy 80 százalékkal emelkedett.

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: 2010 óta egymillióval, 4,6 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma (Fotó: Mirkó István)

Hozzátette: a bérek és a foglalkoztatás növekedése Magyarországot a vezető pozícióba helyezi az EU-27-ek között. Az otthonteremtésről elmondta, hogy a saját tulajdonú lakásban élők aránya uniós szinten kiemelkedően magas, 86 százalékos, viszont a fiatalabbak körében ez 60 százalék körül van, és ezt az Otthon start programmal szeretnék növelni.

A nyugdíjasokat is megbecsülik

Nagy Márton felhívta a figyelmet arra is, a nyugdíjak összege 2010 óta nominálisan átlagosan 190 százalékkal emelkedett, ami reálértéken 48 százalékos növekedést jelent; a kormány számos intézkedéssel, az inflációkövető nyugdíjemeléssel, nyugdíjprémiummal és a 13. és 14. havi nyugdíjjal járult hozzá a vásárlóérték növeléséhez.

A rezsivédelemről szólva elmondta, hogy a magyar háztartások fizetik az egyik legalacsonyabb áram- és gázárat az Európai Unióban. Az energiaválság idején a támogatásra fordított összeg 50 milliárd forintról több mint 1100 milliárd forintra nőtt, amelyet a kormány különadókból finanszírozott. Mint mondta,

a különadóval érintett szektorokban a közteherviselés növelése volt a cél.

A pénzügyi intézményekre, az energetikai vállalkozásokra és a kiskereskedelmi cégekre kiterjesztett különadókból a kormány 2010 és 2026 között 17 ezer milliárd forint extraprofitot vont el és adott oda a háztartásoknak – fogalmazott. Az idei költségvetésben ez a tétel mintegy 2000 milliárd forint.

Van, ahol marad a külföldi túlsúly

Nagy Márton elmondta, hogy a nemzetgazdasági ágazatok többségében nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya a hozzáadott értékben az elmúlt 15 évben, több szektorban azonban ez nem sikerült. Fájónak nevezte, hogy a kiskereskedelemben ez az arány 41 százalékról 40 százalékra csökkent. Emellett a távközlést, az IT szektort és az építőanyag-ipart nevezte meg, ahol maradt a külföldi túlsúly.

A bankszektorban is van még tennivaló, és megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy öt nagy banknak kell maradnia: az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az „ötödik hely jelenleg kiadó”.

Hozzátette: 2010 óta ötszörösére, háromezerről 15 ezerre nőtt az exportképes kkv-k száma, és a magyar export kellően diverzifikált, és magas a high-tech aránya.

Nagy Márton hamisnak nevezte azokat az állításokat, hogy a magyar cégek hátrányt szenvednek a támogatási politikában. A vállalkozásfejlesztésre fordított források közel kétharmada 2026-ban a kis- és közepes cégeket segítette.

Nincs „fiskális alkoholizmus”

Külön szólt a devizahitelek kivezetéséről és forintosításáról, amely több mint tízmilliárd nem forint alapú hitel átváltását jelentette, és a kormány 2010 után az önkormányzatok adósságát is átvállalta, hogy tiszta lappal indulhassanak. Megemlítette az államadósság finanszírozásában a magyar háztartások növekvő szerepét.

A külföldiek részaránya az állampapír-állományból 14 százalékponttal csökkent, a lakossági részarány pedig 21 százalékponttal emelkedett 2010 óta.

Nagy Márton szükséges lépésnek nevezte az árkorlátozó intézkedéseket, mint az árréscsökkentés vagy a kötelező akciózás, mert ezek az intézkedések csökkentették az inflációt, és ezeknek az unortodoxnak titulált intézkedéseknek egy részét Európa más országában is alkalmazzák.

A pénzügyekre kitérve elmondta: nincs „fiskális alkoholizmus”, a költségvetési hiány kontroll alatt van, a deficit (ESA-alapú) tavaly 4,7 százalékra csökkent. A hiány nagyrészt a kamatkiadásokból ered, az elsődleges egyenleg stabil, a folyó fizetési mérleg többletes. Megjegyezte: az államadósság növekedését meg kell fordítani. A jegybanki tartalékok szintje történelmi csúcsra, 60 milliárd euró fölé nőtt és a bankrendszer működése is stabil.

Születésnapot ünnepel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Idén ünnepli alapításának tizenötödik évfordulóját az NKE. Deli Gergely, az egyetem rektora a lapunknak adott interjúban elmondta: ezt a Ludovika programsorozattal szeretnék megünnepelni, amelyen ennek a 15 évnek a magyar társadalom érdekében elért eredményeit mutatják be meghívott állami vezetők, egyetemi oktatóik és más neves szakemberek részvételével zajló eseményeken.

A tervezett programok célja, hogy az egyetem oktatási és kutatási tevékenységi körébe tartozó előadások, panelbeszélgetések révén adják összegzését az elmúlt 15 év hazánk érdekében elért közszolgálati sikereinek. Emellett családi napokkal, hagyományőrző huszárfelvonulással, fotókiállítással, jubileumi futóversennyel, illetve campustúrákkal is várják a szélesebb nyilvánosságot.

Borítókép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (Fotó: Mirkó István)

További játékainkhoz kattintson ide!