Ruszin-Szendi kijelentései egyértelművé teszik, Magyar Péter a háború kérdésében sem tud nemet mondani Brüsszelnek

Ruszin-Szendi Romulusz néhány hete még méltatta a német–angol–francia vezetés döntését arról, hogy katonákat küldenének Ukrajnába. Most azonban nemcsak letagadja, hogy európai vezetők háborúra készülnek Ororszország ellen, hanem félelemkeltéssel vádolja a magyar kormányt, amikor erre hívják fel a figyelmet.

Forrás: Ellenpont2026. 02. 08. 9:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ruszin-Szendi Romulusz néhány hete a párizsi francia–német–brit megállapodást méltatta. A Tisza politikusa a néhány nappal ezelőtti megszólalásában pedig igyekszik a háborús veszélyt, az európai katonák Ukrajnába telepítését elbagatellizálni. Egészen pontosan letagadta, hogy Brüsszel és az európai vezetők háborúra készülnek, ezeket a kormány által kitalált riogatásnak, kitalációnak nevezi, holott hetek óta ezektől a hírektől hangos az európai sajtó – írja cikkében az Ellenpont.

A valóság ezzel szemben az – mutat rá a lap –, hogy pont a Ruszin-Szendi által méltatott párizsi megállapodásban döntöttek arról a francia, brit és német vezetők, hogy fegyveres erőket telepítenek a háborús országba. De ugyanekkor arról is határoztak, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország katonai központokat hoz létre Ukrajnában. Szijjártó Péter külügyminiszter elmondta, hogy ezzel Európa két nukleáris hatalma úgy döntött, hogy katonákkal is támogatja Ukrajnát, azért, hogy az egész kontintenst beborítsa a háború lángja. Ruszin-Szendi videója után pedig Mark Rutte NATO-főtitkár beszélt arról, hogy csapatokat küldenek „szárazföldön, repülőgépek a levegőben, hajók a Fekete-tengeren. Folytatni fogjuk a nyomást Oroszországra, és folytatni fogjuk Ukrajna támogatását.”

Több európai országban ismét bevezették a sorkatonaság valamilyen formáját

Az Ellenpont arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt években több európai országban is teljesen vagy részben visszavezették a sorkatonaságot. Ezek közül kiemeli Németországot, ahol idén január 1-jétől részben kötelező sorozás lépett életbe. Az önkéntes sorkatonaságra építenek ugyan, de amennyiben nincs elegendő önkéntes jelentkező, akkor sorsolás útján választják ki a férfiakat a szolgálatra az alkalmas fiatalok adatbázisából. 

Horvátországban szintén január 1-jétől kötelező, két hónapos kiképzés lépett életbe a férfiaknak. 

Dánia pedig 2026-tól négy hónapról tizenegy hónapra hosszabbítja meg a sorkatonai szolgálatot, 2025.  július 1-jétől pedig a nőknek is részt kell venniük a kötelező sorozási eljárásban.

Lettországban – a háború kitörését követően – 2023-ban vezették be a sorkatonaságot a férfiaknak, de a nők besorozásáról is elkezdődött a társadalmi vita. 

A lap emlékeztet, több ízben szóba került egy általános európai sorkatonaság forgatókönyve is. Edgars Rinkēvičs lett köztársasági elnök 2025 márciusában kijelentette, hogy mindenképpen be kellene vezetni a sorkatonai szolgálatot Európa-szerte, mivel a kontinens katonai értelemben meggyengült. Hasonló gondolatok fogalmazódtak meg a CDU ifjúsági szervezetének, a Junge Unionnak (JU) a 2017-es gyűlésén. Az oldenburgi küldöttek ugyanakkor elutasították a Junge Union vezetőség azon javaslatát, hogy Európa-szerte bevezessék a nők és férfiak polgári és katonai szolgálatát. Manfred Webert, az Európai Néppárt elnökét is kapcsolatba hozták ezzel a kijelentéssel.

Jelenleg pedig óriási botrány van abból is, hogy Brüsszel előirányzott a következő tíz évben 800 milliárd dollárt és ezen túl még egy 700 milliárdos hadikiadást Ukrajna számára. Ennek egy jelentős része a béke helyett a háború folytatását szorgalmazza – hangsúlyozza az Ellenpont. 

Az európai vezetők évek óta a háború kiterjesztéséről beszélnek

Manfred Weber, a Tisza Pártot is soraiban tudó Néppárt frakcióvezetője tavaly májusban úgy fogalmazott, az Európai Unió kész az Egyesült Államokból (Trump győzelmével) kieső, Ukrajnának szánt források pótlására. Tavaly decemberben pedig már arról beszélt, hogy támogatja német katonák bevonását az ukrán békefolyamat biztosításába. 

Szeretném, ha a katonák egyenruháján az európai zászló lobogna, és ukrán barátainkkal közösen biztosítanák a békét

 – nyilatkozta a Funke Mediengruppénak.

Friedrich Merz német kancellár hivatalba lépése után röviddel, 2025 májusában engedélyezte a német fegyverekkel való mélységi csapások végrehajtását Ukrajna számára Oroszország ellen. „Már nincsenek lőtávolság-korlátozások az Ukrajnába szállított fegyverekre – sem a britek, sem a franciák, sem mi, sem az amerikaiak által. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna például oroszországi katonai állások támadásával is megvédheti magát” – jelentette ki a német kancellár.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly szeptemberi évértékelő beszédében kijelentette, Európa harcban áll, és hozzátette: Ukrajna jövője az Európai Unióban van.

Donald Tusk, lengyel miniszterelnök már 2025 tavaszán arról beszélt, hogy 500 ezresre kell duzzasztani országa hadseregét.

Emmanuel Macron 2024-ben európai katonák Oroszországba küldésének lehetőségét latolgatta.

Az úgynevezett hajlandók koalíciója országainak nemzetbiztonsági tanácsadói január 3-án Kijevben megállapodtak egy többoldalú keretegyezményről, amely európai vezetésű, többnemzetiségű erők ukrajnai telepítésével számol a biztonsági garanciák részeként. A megállapodás szerint Ukrajna fegyveres erői maradnak az első védelmi vonal, az európai erők pedig a szárazföldi, légi és tengeri biztonságban vesznek részt, miközben az Egyesült Államok háttértámogatást biztosít.

Bajnai Gordon idén januárban egy interjúban, a Tisza Párt választási győzelmével kapcsolatos reményeinek kifejtését követően arról beszélt: „Régóta adósok vagyunk az európai autonómia kialakításával, és a mostani sokk lökést adhat, hogy növényevőből végre húsevővé váljunk egy ragadózók által uralt világban.”

A háborús veszély tehát valós – figyelmeztet az Ellenpont –, az európai vezetők pedig nyíltan beszélnek a háború kiterjesztéséről, európai katonák Ukrajnába telepítéséről. A lap szerint az, hogy Ruszin-Szendi kicsinyíti a veszélyt, annak a jele, hogy Magyar Péterék Brüsszel utasításait követik.

Borítókép: Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt szakpolitikusa Ecsegfalva közelében (Fotó: Hatlaczki Balázs)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.