Ruszin-Szendi kijelentései egyértelművé teszik, Magyar Péter a háború kérdésében sem tud nemet mondani Brüsszelnek

Ruszin-Szendi Romulusz néhány hete még méltatta a német–angol–francia vezetés döntését arról, hogy katonákat küldenének Ukrajnába. Most azonban nemcsak letagadja, hogy európai vezetők háborúra készülnek Ororszország ellen, hanem félelemkeltéssel vádolja a magyar kormányt, amikor erre hívják fel a figyelmet.

Forrás: Ellenpont2026. 02. 08. 9:40

Lettországban – a háború kitörését követően – 2023-ban vezették be a sorkatonaságot a férfiaknak, de a nők besorozásáról is elkezdődött a társadalmi vita.

A lap emlékeztet, több ízben szóba került egy általános európai sorkatonaság forgatókönyve is. Edgars Rinkēvičs lett köztársasági elnök 2025 márciusában kijelentette, hogy mindenképpen be kellene vezetni a sorkatonai szolgálatot Európa-szerte, mivel a kontinens katonai értelemben meggyengült. Hasonló gondolatok fogalmazódtak meg a CDU ifjúsági szervezetének, a Junge Unionnak (JU) a 2017-es gyűlésén. Az oldenburgi küldöttek ugyanakkor elutasították a Junge Union vezetőség azon javaslatát, hogy Európa-szerte bevezessék a nők és férfiak polgári és katonai szolgálatát. Manfred Webert, az Európai Néppárt elnökét is kapcsolatba hozták ezzel a kijelentéssel.

Jelenleg pedig óriási botrány van abból is, hogy Brüsszel előirányzott a következő tíz évben 800 milliárd dollárt és ezen túl még egy 700 milliárdos hadikiadást Ukrajna számára. Ennek egy jelentős része a béke helyett a háború folytatását szorgalmazza – hangsúlyozza az Ellenpont.

Az európai vezetők évek óta a háború kiterjesztéséről beszélnek

Manfred Weber, a Tisza Pártot is soraiban tudó Néppárt frakcióvezetője tavaly májusban úgy fogalmazott, az Európai Unió kész az Egyesült Államokból (Trump győzelmével) kieső, Ukrajnának szánt források pótlására. Tavaly decemberben pedig már arról beszélt, hogy támogatja német katonák bevonását az ukrán békefolyamat biztosításába.

Szeretném, ha a katonák egyenruháján az európai zászló lobogna, és ukrán barátainkkal közösen biztosítanák a békét

– nyilatkozta a Funke Mediengruppénak.

Friedrich Merz német kancellár hivatalba lépése után röviddel, 2025 májusában engedélyezte a német fegyverekkel való mélységi csapások végrehajtását Ukrajna számára Oroszország ellen. „Már nincsenek lőtávolság-korlátozások az Ukrajnába szállított fegyverekre – sem a britek, sem a franciák, sem mi, sem az amerikaiak által. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna például oroszországi katonai állások támadásával is megvédheti magát” – jelentette ki a német kancellár.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly szeptemberi évértékelő beszédében kijelentette, Európa harcban áll, és hozzátette: Ukrajna jövője az Európai Unióban van.

Donald Tusk, lengyel miniszterelnök már 2025 tavaszán arról beszélt, hogy 500 ezresre kell duzzasztani országa hadseregét.

Emmanuel Macron 2024-ben európai katonák Oroszországba küldésének lehetőségét latolgatta.

Az úgynevezett hajlandók koalíciója országainak nemzetbiztonsági tanácsadói január 3-án Kijevben megállapodtak egy többoldalú keretegyezményről, amely európai vezetésű, többnemzetiségű erők ukrajnai telepítésével számol a biztonsági garanciák részeként. A megállapodás szerint Ukrajna fegyveres erői maradnak az első védelmi vonal, az európai erők pedig a szárazföldi, légi és tengeri biztonságban vesznek részt, miközben az Egyesült Államok háttértámogatást biztosít.

Bajnai Gordon idén januárban egy interjúban, a Tisza Párt választási győzelmével kapcsolatos reményeinek kifejtését követően arról beszélt: „Régóta adósok vagyunk az európai autonómia kialakításával, és a mostani sokk lökést adhat, hogy növényevőből végre húsevővé váljunk egy ragadózók által uralt világban.”

A háborús veszély tehát valós – figyelmeztet az Ellenpont –, az európai vezetők pedig nyíltan beszélnek a háború kiterjesztéséről, európai katonák Ukrajnába telepítéséről. A lap szerint az, hogy Ruszin-Szendi kicsinyíti a veszélyt, annak a jele, hogy Magyar Péterék Brüsszel utasításait követik.