Ha szükséges, több ezer katona indulhat a határra

A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program során olyan szerződéseket kell kötni, amelyek egyszerre szolgálják az ország gazdasági és katonai érdekeit — fogalmazott a lapunknak adott interjúban Németh Szilárd. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára arról is beszámolt, hogy idén az új Nemzeti biztonsági stratégiáról és a Nemzeti katonai stratégiáról is dönthet az Országgyűlés. A kormánypárti politikus szerint is óriási a tétje a májusi EP-választásnak.

A politikus szerint hosszú ideig a bevándorlás jelenti a kihívást Fotó: Bach Máté

– Milyen nagy feladatok állnak a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium előtt 2019-ben?

– Orbán Viktor miniszterelnök azt kérte a honvédelmi vezetéstől, hogy egy modern, ütőképes, hazája iránt elkötelezett hadsereget szervezzünk meg, olyat, amely bármely más nemzet fegyveres erejével felveszi a versenyt. A munka már 2015-ben megkezdődött az életpályamodell kialakításával, ami a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programmal folytatódott. Idén a honvédelmi életpálya, a toborzás és a katonai képességek visszaszerzése, modernizálása lesz a meghatározó. Erre megvan a polgárok felhatalmazása, a politikai akarat, a pénzügyi fedezet és a szakmai alapokon nyugvó terv egyaránt. 2019-ben rekordköltségvetése van a honvédségnek, 513 milliárd forint, ebből 150 milliárd a fejlesztés.

– Milyen biztonságpolitikai kihívásokra kell választ adnia az országnak?

– Idén és még hosszú ideig a bevándorlás lesz a legnagyobb kihívás. A terrorveszély szempontjából is a migráció jelenti a legfőbb biztonsági kockázatot. Brüsszel és a hazai ellenzék továbbra is bevándorláspárti. Soros György nemcsak ezeket az internacionalista politikusokat, hanem azokat az NGO-kat is tömi pénzzel, amelyek az embercsempészekkel összejátszva hordják be Európába a migránsokat. Ezeknek az útjában vannak a nemzetállamok és a kontinens keresztény kultúrája. A bevándorláspártiak kevert etnikumú és vallású, nemzetek feletti európai birodalmat akarnak létrehozni. Ezzel ellentétes a magyar álláspont, ez határozza meg azt is, hogy mit várunk nemzeti hadseregünktől. A kerítés, a magyar határvadász rendőrök és honvédek a déli határon megállították a migrációt. Magyarország népe a nemzeti konzultációkon, a népszavazáson és a tavalyi országgyűlési választásokon egyértelmű döntést hozott. Nemet mondott a migrációra, arra, hogy mások mondják meg, kikkel éljünk együtt. A magyarok a gyermeket nevelő családok megerősítésére és a biztonságra szavaztak. Az emberek akaratát fejezik ki a miniszterelnöki évértékelőn bejelentett családtámogatási intézkedések is. A májusi EP-választásokon azt kell elérnünk, hogy a jövőben a bevándorláspártiak érdemben ne szólhassanak bele az európai ügyekbe. A Soros-listát el kell utasítanunk!

A politikus szerint hosszú ideig a bevándorlás jelenti a kihívást
Fotó: Bach Máté

– Mennyit változott az elmúlt években a honvédség társadalmi megítélése?

– A magyar honvéd visszanyerte egykori társadalmi presztízsét. A honvédségnek, a honvédelem ügyének nagyon sok kárt okozott a balliberális kormányok által végzett haderő-leépítés, 2010-re szó szerint legatyásították a hadsereget. Gyurcsányék arra a hazugságra alapozva, hogy nem kell magyar honvédség, majd a NATO megvéd, sok más mellett szinte teljesen felszámolták a páncélos-, tüzér- és páncéltörő-képességet, a műszaki alakulatokat. Szinte nullára csökkent a bevethető helikopterek és a szállító repülőgépek száma. A legfontosabb tényezőt, a magyar honvédet pedig méltatlan élethelyzetbe hozták.

– Hol tart a Zrínyi 2026 program megvalósítása?

– A program két pilléren nyugszik, az emberin és a műszaki-technikain. A legfontosabb a katona, a magyar honvéd. Nem mindegy, hogy milyen katonákból áll a sereg. A polgárok azt várják el a katonáktól, hogy legyenek szellemileg, lelkileg, fizikailag felkészítettek, hazájukat szeretők, esküjükhöz hűek. A toborzás szempontjából az sem mindegy, hogy milyen anyagi megbecsülést, munkakörülményeket, életpályát tud kínálni a honvédség a hivatásos, az önkéntes tartalékos és a szerződéses tagjainak. A változás dinamikáját jól példázza, hogy 2010-ben mindössze 17 fő tartalékos katonája volt az országnak a mostani több mint nyolcezer-kétszázzal szemben.

– A program részeként számos haditechnikai beszerzést is bejelentettek.

– A szállítókkal az új eszközökre – melyeket a katonák igényei alapján választanak ki – olyan szerződést kell kötni, amely egyszerre szolgálja az ország gazdasági és honvédelmi érdekeit. Az új egyéni felszerelés mintegy százhúsz tételből áll össze, közte új, hazai kézifegyverekkel. Az elmúlt évben beszereztünk két darab A319-es, 128 főt szállítani képes csapatszállító repülőgépet, szintén két darab Falcon 7X többcélú közepes szállító repülőgépet. Felújított harci és szállító helikopterek is érkeztek Magyarországra. Már megkötöttük a szerződést az Airbusszal húsz H–145M könnyű- és 16 darab H–225M közepes, többcélú helikopter megvásárlására. Megkezdődött a szárazföldi erők teljes modernizálása is. A honvédség páncélos- és tüzérképességét első körben – a világon a legjobbnak tartott – 44 darab Leopard–2 A7+ harckocsival és 24 db 155 mm-es önjáró löveg beszerzésével fejlesztjük. Ezek mellett, hogy a kiképzést megkezdhessük, 12 darab Leopard–2 A4-es harckocsit is lízingelünk. A hadsereg páncéltörő-képességének fejlesztése is megkezdődött. Tárgyalások folynak új légvédelmi rakétarendszer beszerzéséről is.

– Említette a kézifegyverek hazai gyártását. Hol tart a magyar hadiipar újjáépítése?

– Emlékeztetnem kell: 2010-ben szó szerint egyetlenegy darab magyar gyártású töltényt sem tudtunk volna adni a katonáinknak! Az egykor kiemelkedő, még a szocializmusban is exportképes magyar hadiipart teljesen padlóra vitték az elvtársak. Most ezen a téren is léptünk egyet előre: tavaly év végén a honvédség egyes alakulatait már magyar fegyvergyárban összeszerelt 10 ezer darab kézifegyverrel láttuk el. Tavaly a kiskunfélegyházi fegyvergyár licenc alapján kezdte meg a honvédség és a rendvédelmi erők számára gépkarabélyok, géppisztolyok és pisztolyok gyártását. A világ legmodernebb kézifegyvereit gyártó cseh Ceska Zbrojovka gyárral kötöttünk szerződést. Azt is szem előtt tartjuk, hogy a hadsereg fejlesztéséből a magyar gazdaság is profitáljon, és új munkahelyek jöjjenek létre. Nemcsak összeszerelésről van szó, hanem idén az év derekától már a teljes gyártási folyamat itthon zajlik. Exportjogot is vettünk a cseh partnertől, a hazai ellátáson túl a külpiacokon is megjelenünk a termékekkel. A fegyverek mellett azok NATO-kompatibilis lőszereit is itthon fogjuk előállítani.

– Hogyan tudja az országot a legújabb hadszíntéren, a kibertérben megvédeni a honvédség?

– A hibrid hadviselés, a migrációval együtt járó terrorizmus, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harc mellett a kibertér, az informatikai hálózataink védelmét is erősíteni kell. Kis túlzással egy gombnyomással tönkre lehet tenni, meg lehet bénítani egy ország pénzügyi rendszerét, közigazgatását, infrastrukturális ellátottságát. Az ellenség ezekben a hadüzenet nélküli műveletekben harckocsik vagy bombázók nélkül is rendkívül súlyos károkat okozhat az országnak. Ez új biztonsági kockázatot jelent, így új feladatokat szab a honvédség számára is.

– A határok védelmében is részt vesznek még a katonák?

– Mindenki emlékszik még, hogy mit jelentettek 2015-ben a ránk zúduló migránsok százezrei. Rövid időn belül a honvédség segítségével felépített kerítéssel, katonáink és rendőreink bevetésével sikerült megállítani a rohamot, megvédtük Magyarországot és Európát, de a veszély nem múlt el. A Közös akarat művelet keretében sokáig együtt járőröztek a honvédek a rendőrökkel a déli határok mentén. Ma már kisebb létszámmal, speciális feladatokban vannak jelen a határon katonáink: mélységi felderítést végeznek, illetve a hajózási útvonalakat ellenőrzik. Jelenleg a technikai és a jogi határzár segítségével távol tudjuk tartani a bevándorlók tömegeit határainktól, de ha a helyzet azt kívánja, akkor több ezer katonát tudunk azonnal a határra vezényelni. Az éberség azért is indokolt, mivel, mint már említettem, a brüsszeli és hazai bevándorláspárti erők a legkevésbé sem tettek le arról, hogy teljesítsék a Soros-tervben foglaltakat: afrikai és közel-keleti milliók beáramoltatása, a külső határok kinyitása, kötelező kvóta alkalmazása, az európai adózók megcsapolása.

– A honvédelmet illetően milyen további jogszabályi változások várhatók idén?

– Tavaly újraalkottuk a honvédelemről és a honvédek jogállásáról szóló törvényeket, és létrehoztuk a honvédelmi alkalmazotti státuszt. Ezek a jogszabályváltozások mind együtt jártak a már említett illetményemelésekkel, munkavállalói garanciákkal, az érdekképviseletekkel történt megegyezéssel. Másrészről pedig a minisztérium és a honvédség szétválasztásának feltételeit teremtették meg. Idén két nagyon fontos dokumentum kerül a kormány és az Országgyűlés elé, az egyik a Nemzeti biztonsági stratégia, a másik pedig a Nemzeti katonai stratégia. Az alaptörvényben is lehet változás a különleges jogrendre vonatkozó passzusokban. Az ellenzék decemberi agresszív parlamenti rendbontása és az MTVA székházában tartott tragikomikus színjátékai miatt szabályozni kell az országgyűlési képviselők jogállásából fakadó kötelmek és jogosultságok gyakorlását is.

– Ezzel kapcsolatos, hogy a honvédelmi miniszter újraszabályozta az országgyűlési képviselők beléptetési rendjét, pártpolitikai tevékenységei­ket a honvédségi létesítményekben?

– A honvédség feletti civil kontroll legfontosabb szereplője az Országgyűlés. Ezt az ellenőrzési jogot a választók a képviselőkön, a frakciókon és a parlamenti bizottságokon keresztül gyakorolják. A minisztérium e tevékenységet tiszteletben tartja, elősegíti és támogatja. Az viszont elfogadhatatlan, hogy egyes ellenzéki képviselők felelőtlenül visszaéljenek ezzel. Erre a rendszerváltás óta a legsötétebb példa az LMP társelnökének, Demeter Mártának az ügye. Az ellenzéki politikus az Országgyűlés honvédelmi és rendvédelmi szakbizottságának az alelnökeként ellátogathatott honvédségi szervezetekhez, dokumentumokba tekinthetett be, nem nyilvános, törvényileg védett adatokhoz jutott hozzá. Ő mindezzel visszaélve, a kapott nem nyilvános adatokat meghamisítva nyilvánosságra hozta azokat, amivel egy ENSZ-misszióban szolgáló magyar katonát és családját hozott biztonságilag kockázatos helyzetbe, másrészt hazugságot állított Orbán Viktor miniszterelnökről, harmadrészt pedig szövetségeseink előtt is lejáratta a honvédséget.

– Demeter Márta ennek ellenére még mindig az Országgyűlés honvédelmi és rendvédelmi bizottságának alelnöke.

– A NATO parlamenti közgyűlésé­ben betöltött mandátumát már visszavonta Kövér László. A Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság megállapította, hogy Demeter Márta nem nyilvános adatokat hozott nyilvánosságra. Az Alkotmányvédelmi Hivatal átvilágítása az LMP-s politikus személye kapcsán nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg. A házelnök kezdeményezte bizottsági tagságának megszüntetését és alelnöki pozíciójából való visszahívását. Véleményem szerint egy ilyen embernek nemcsak a szakbizottságban, hanem az esküszegése miatt a magyar parlamentben sincs semmi keresnivalója.