Hallgat a Jobbik Bíró Lászlóval kapcsolatban

Nem hajlandó elárulni a Jobbik, hogy a költségvetési csalással vádolt, antiszemita megnyilvánulásairól elhíresült Bíró László aláírta-e már a baloldal előválasztásán indulók feddhetetlenségi nyilatkozatát. A NAV-eljárás alatt álló, Hadházy Ákos által is feljelentett Bíró mindeközben arról beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után azonnal csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez.

A Jobbik továbbra is erőlteti az időközin vereséget szenvedő Bíró László indulását.

Bíró Lászlónak is alá kell írnia a feddhetetlenségi nyilatkozatot, hiszen enélkül nem is indulhat az előválasztáson – jelentette ki a napokban Jakab Péter, a Jobbik elnöke a Hír Televíziónak, továbbra is fenntartva véleményét, hogy a politikus a megfelelő jelölt a szerencsi körzetben. A Magyar Nemzet ez alapján fordult a párt sajtóosztályához, hogy Bíró aláírta-e már a dokumentumot, ám lapzártánkig nem kaptunk választ a nem túl bonyolult kérdésre. Ismert: a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal előválasztásán csak azok indulhatnak, akik aláírták a tizenöt pontos, úgynevezett feddhetetlenségi nyilatkozatot. A jelöltek ebben egyebek mellett vállalják, hogy eddigi munkájuk során a magyar és az uniós adófizetőket nem károsították meg, a rájuk bízott állami, önkormányzati, uniós forrásokkal felelősen gazdálkodtak, illetve hogy mindeddig minden adó- és járulékfizetési kötelezettségnek eleget tettek, ezt esetleges cégeik alkalmazottaival kapcsolatban is teljesítették.

Mindezek alapján a Jobbik szerencsi jelöltje, Bíró László aligha írhatja alá a feddhetetlenségi nyilatkozatot, így nem is indulhat az előválasztáson: ellene ugyanis a NAV költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást decemberben Tényi István feljelentése alapján.

A korábbi hírek szerint a jobbikos politikus a csernelyi varrodát működtető Hegyalja-Mix Szociális Szövetkezet tulajdonosaként nem fizette ki a varrónőket és a karbantartót, miközben egy ötvenmillió forintos EU-s támogatás jelentős részét magára költötte.

A politikusról kényes cégügyek és rasszista megnyilvánulások derültek ki. Fotó: Észak-Magyarország/Ádám János

Bár a Jobbik és maga Bíró László is azt hangoztatja, hogy az ügy csupán a „kormányzati propaganda hazugsága”, Hadházy Ákos független képviselő is hamis magánokirat felhasználása és költségvetési csalás gyanújával tett feljelentést Bíróval szemben a NAV Borsod megyei igazgatóságán. Mindezek ellenére Bíró László a közelmúltban arról beszélt a Jobbik házi portáljának, az Alfahír.hu-nak, hogy egy esetleges kormányváltás után az első feladat az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kell hogy legyen.

A jobbikos politikus ugyanakkor a baloldali pártok által elfogadott, A korszakváltás garanciái című dokumentum alapján sem indulhatna az előválasztáson. Az ugyanis kimondja: kizárják jelöltjeik közül azokat, akiknek emberi méltóságot sértő kijelentéseik miatt nem méltók a korszakváltást akaró választópolgárok bizalmára.

Ismert: Bíró László korábban többször is antiszemita, rasszista kijelentéseket tett. Közösségi oldalán a környékbeli szállodákat látogató zsidó vendégekre utalva egyszer úgy fogalmazott: „A kutyám majd megveszik, amikor a tetűcsúszdások elmennek a ház előtt. Dolgoznak barátaim a szállodaiparban, elmondják, mi a helyzet.” Egy másik megosztásában már az szerepelt, hogy „kikapcsolták a zsidó uzsorabanktőkét a gazdaságból, megszüntették a háborús jóvátételként eufemizált kozmopolita rablás kifizetését”, Budapestet pedig egyszerűen Judapestnek nevezte.

A feddhetetlenségi nyilatkozatnak ugyanakkor van DK-s vonatkozása is. Az ugyanis feltételként szabja meg azt is, hogy a baloldali jelöltek nem állnak büntetett előélethez fűződő hátrány hatálya alatt.

Ez a kitétel azonban minden bizonnyal éppen azért került be a feltételek közé, hogy a Gyurcsány Ferenc, az Altus és a DK jogi képviseletét is ellátó Czeglédy Csaba is elindulhasson az előválasztáson, akit ugyancsak költségvetési csalással vádolnak.

Czeglédy már többször állt bíróság előtt, 2003-ban pedig el is ítélték, mert bebizonyosodott, hogy a Rébusz Iskolaszövetkezet képviselőjeként valótlan tartalmú fizetési számlákkal és pénztárbizonylatokkal próbált adót csalni. A vitatott összeget azonban még a büntetőeljárás során kifizette, s öt évvel később mentesítették a büntetett előélet hátrányai alól is.