Új városfejlesztési program indul Budapesten

A kormány célja új, megfizethető árú ingatlanok építése és a rozsdaövezetek lebontása.

A kormány elfogadta a városi otthonteremtési programot, amelynek az új, megfizethető árú ingatlanok építése és a rozsdaövezetek lebontása a célja – számolt be Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár az Operatív Törzs szerdai tájékoztatóján. Mint mondta, a kormány az önkormányzatokkal egyeztetve jogszabályokkal állapítja meg a barnamezős területeket, itt

az építési szabályok biztosítani fogják az építkezések gyorsabb lebonyolítását.

Hozzátette: szeretnék lehetővé tenni, hogy

az itt épült új lakásoknak áfája az általános 27 százalék helyett 5 százalék legyen.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladatul kapta, hogy kezdje meg a barnamezős beruházások többezer hektáros területének megtervezését. A kormány több kihívásra szeretne választ adni:

legyenek új, jó minőségű otthonok a városban, újuljanak meg a rozsdaövezetek és kapcsolódjanak be a városi életbe,

a harmadik pedig a gazdaság újraindulása, az építőipar megerősítése – ismertette Fürjes Balázs.

A második kihívás a lepusztult rozsdaövezetek bekapcsolása a város életébe. Fürjes Balázs elmondta, szemléletváltásra van szükség, a rozsdaövezetekre, mint aranytartalékokra kell gondolni. Az államtitkár ismertette, a rozsdaövezetek olyan területek, amelyek a városok szélén helyezkednek el, a városok növekedésével azonban átmeneti zónákká váltak. Ipari tevékenységet végeztek ezeken a helyeken, közlekedési létesítmények vagy nagy raktárak, esetleg régi lakóházak voltak.

Tevékenységük beszüntetése óta azonban ezek az épületek rendezetlenek, gondozatlanok, esetleg szennyezettek, de jó közlekedési elhelyezkedésűek.

Ha alkalmassá teszik a fejlesztésre ezeket a területeket, lakásokká, parkokká, pihenő, szabadidős területekké alakíthatók.

Az államtitkár jelezte, nem prémium zöldterületi lakások épülnek majd, hanem megfizethető árú lakások.

Cél a beruházások ösztönzése. Most olyan szabályozókat, ösztönzőket fogadnak el, amelyek

közpénz felhasználása nélkül élénkítik és ösztönzik a magánvállalkozásokat és beruházásokat.

A legfontosabb feladat most törvényben létrehozni a városi barnamezős területek fogalmát. Az államtitkár jelezte, kérni fogják az Országgyűlést, hogy jogszabályban szólítsa fel az érintetteket, hogy az önkormányzatokkal együtt mérjék fel a rozsdaövezeteket, az áfatörvény módosításával az itt épülő lakások adója 27 százalék helyett 5 százalékra mérséklődjön és maradjon meg ezen lakások áfamentessége. Egyszerűbb szabályokra, gyorsabb beruházásokra, gyorsabb folyamatokra van szükség – zárta az államtitkár.

Müller Cecília elmondta,

változatlanul alacsony szinten tudják tartani az egész ország területen a megbetegedések számát.

Az országos tisztifőorvos tájékoztatása szerint újabb 22 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 3793 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma a járvány kezdete óta. Elhunyt újabb hat idős krónikus beteg, ezzel 505 főre emelkedett az elhunytak száma, 1856-an pedig már gyógyultan távoztak a kórházból.

Az aktív fertőzöttek száma 1432 főre csökkent.

Közülük 41 százalék budapesti, 59 százalék pedig vidéki lakos. Jelenleg 430 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 25-en vannak súlyos állapotban, lélegeztetőgépen.

A százezer lakosra vetített megbetegedési arány továbbra is 39 fő az országos átlagot tekintve, ez az arány Budapesten 103 fő, majd Zala megye következik 92 fővel, Fejér megye pedig 89 fővel.

Jó hír, hogy továbbra sem nőtt a gyermek és fiatalkorú megbetegedések száma

– emelte ki Müller Cecília, hozzátéve: harminc éven alulit nem regisztráltunk a járvány teljes időtartama alatt.

Továbbításra került az új beutalási rend: egy betegútra vonatkozó algoritmust állítottak össze a betegellátásban való könnyű kiigazodás érdekében. A járvány jelenlegi szakaszában egyre inkább koncentrálni kell az ellátási szinteket és lehetőségeket,

ezzel is felszabadítva az egyéb betegségekben szenvedők részére az ellátást és kezeléseket.

A koronavírusos betegek és az egyéb betegek ellátásának elkülönítése miatt történt ez a változás.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatairól is beszélt a tisztifőorvos. Az Európai Hálózat 24 európai országának adatait gyűjtő rendszer (MOMO) szerint többlethalálozás országunkban a járvány időszakában nem fordult elő, azonban ez kevés országról mondható el. Most a KSH adatai is ezt igazolták.

Januártól márciusig 8,5 százalékkal kevesebben haltak meg hazánkban, mint egy évvel korábban.

Müller Cecília elmondta, többlethalálozásról semmiképpen nem beszélhetünk: az alacsonyabb intenzitású influenza-járvány következtében történt halálozásokkal együtt is megnyugtatóak a januártól márciusig tartó időszak statisztikái.

Müller Cecília arról is beszélt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgatója kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a világjárvány miatt számos kötelező védőoltását nem kapnak meg a gyermekek a megfelelő időpontban. Ilyen kötelező oltás például a torokgyík, a diftéria, a kanyaró és a polio-vírus elleni vakcina. Müller Cecília a főigazgató aggodalmai kapcsán hangsúlyozta, a járvány következtében sem feledkezhetünk meg a gyermekek védettségéről, de Magyarországon ezen a területen sincs elmaradás:

minden magyar gyermek a meghatározott életkorban megkapja a megfelelő védőoltást jelenleg is.

Több védőoltás még ebben a tanévben, a járvány miatti kisebb csúszással kerül beadásra.

Müller Cecília beszámolt arról is, hogy az egész ország területén számos kutatócsoport tevékenykedik és keresi a megelőzési módokat. A Nemzeti Népegészségügyi Központban, a Pándics Tamás által vezetett laboratóriumban új metódust fejlesztettek ki, amelynek lényege, hogy

a környezetünkben igyekszik kimutatni a koronavírus terjedését.

Ezeket a kísérleteket valós mintákkal végzik: ha a környezetben, például szennyvizekben felfedezik valahol a vírust, akkor két héttel előre lehet jelezni, hogy egy-egy közösségben vagy területen jelen lehet-e a vírus – függetlenül attól, hogy az ott élők mutatnak-e már tüneteket. A laboratórium munkatársai különböző szennyvíztisztítókat keresnek fel, itt tudják kimutatni a vírus genetikai szerkezetét – magyarázta a tisztifőorvos.

Azonban ez nem jelenti azt, hogy a szennyvizek terjesztik a kórt

– hívta fel a figyelmet.

Kiss Róbert rendőr alezredes arról beszélt, a holnapi Kormányinfón számolnak be a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat eldöntéséről.

A különleges jogrend helyére az egészségügyi válsághelyzet léphet

– mondta.

Kiss Róbert arra is kitért, hogy már a Csehországból érkezők is beléphetnek Magyarországra, ha legfeljebb 24 órát tartózkodnak hazánkban és igazolják, hogy nem fertőzöttek koronavírussal.

A jogszabály kimondja, hogy a magyar állampolgárok az Osztrák Köztársaság területéről beléphetnek, ha kiutazásuk végcélja a Cseh Köztársaság volt és ott tartózkodásuk nem haladta meg a 48 órát.

Kiss Róbert tájékoztatott, 1597 elektronikus hatósági házi karantént regisztráltak idáig, ebből jelenleg 952 aktív. Összesen 11 616 esetben rendelték el a házi karantént a hatóságok. Az elmúlt 24 órában 42 rendőri intézkedés történt ezzel összefüggésben. A szabályok betartásával kapcsolatban 401 büntetőeljárást hajtottak végre. Ebből 107-et rémhírterjesztés, 29-et közveszéllyel fenyegetés, 127-et csalás, 21 esetben pedig járványügyi szabályszegés miatt.

A hatóság továbbra is ellenőrzi a védelmi távolság betartását a tömegközlekedésben és üzletekben, a védelmi eszközök használatát, és továbbra is ellenőrzik az üzleteket.

Ennek kapcsán 14 esetben intézkedtek, 8 esetben figyelmeztettek, 6 esetben bírságot szabtak ki. Eddig összesen 1008 fő ellen intézkedtek májusban.

A teherforgalomban belépőoldalon Röszkénél 4, Tompánál 2 óra várakozásra kell számítani, kilépő oldalon Csanádpalotánál és Nagylaknál egy órás a várakozás.

Újságírói kérdésként elhangzott, tervezik-e a vásárlási idősávok eltörlését, van-e értelme továbbra is fenntartani a szabályokat? Kiss Róbert elmondta,

az idősávokról szóló intézkedés azért került be a vonatkozó jogszabályba, mert a 65 év felettiek vannak leginkább kitéve a megbetegedéseknek.

Kérik az idősebb honfitársak türelmét, folyamatosan vizsgálják, hogyan alakul a járványgörbe, ennek alapján hozzák majd meg a megfelelő döntéseket.

A lejárt személyi okmányokra vonatkozó kérdésre válaszolva Kiss Róbert elmondta,

a magyar állampolgárok külföldre továbbra is csak érvényes okiratokkal utazhatnak.

További kérdésként felmerült, hogy ha a háziorvos nem ad pontos időpontot, csak egy bizonyos nap adott napszakát jelöli meg, mit kell tennie a betegnek? Müller Cecília elmondta, ez a módszer nem elfogadható.

Kérik az egészségügyi ellátókat, hogy adjanak pontos időpontot, hiszen a zsúfoltság és a betegek egymás általi elkerülése a cél.

Minimalizálni kell mind az egészségügyi dolgozók, mind a betegek találkozását. Tartsák be a szolgáltatók a szabályokat – zárta szavait a tisztifőorvos.