Kallas ismét kiállította magáról a bizonyítványt

Miközben Európa-szerte egyre hangosabbak a Vlagyimir Putyinnal való közvetlen párbeszéd szükségességét sürgető hangok, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas igyekszik mederbe terelni – vagy inkább központi irányítás alá vonni – a tagállamok diplomáciai próbálkozásait. Kallas tovább égeti magát – értékelte az uniós külügyi főképviselő legfrissebb akcióját Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője Fotó: Hans Lucas via AFP

A Donald Trump amerikai elnök vezette amerikai törekvés a csaknem négy éve húzódó orosz–ukrán háború lezárására egyre nagyobb nyomást helyez a háborúpárti európai vezetőkre, ami felszínre hozza a kontinens diplomáciai megosztottságát. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője kedden, Brüsszelben adott interjút több médiumnak, ahol reagált azokra az egyre erősödő felhívásokra, amelyek a Kremllel való közvetlen párbeszéd újraindítását szorgalmazzák – számol be róla a Deutsche Welle orosz nyelvű tudósítása.

Emmanuel Macron már lépést is tett a kapcsolatfelvétel irányába, Kaja Kallas továbbra is akadékoskodik (Fotó: AFP)

A liberális észt politikus, aki korábban keményvonalas oroszellenes álláspontjáról volt ismert, most a koordináció fontosságát hangsúlyozta, burkoltan bírálva az önjáró kezdeményezéseket.

Először beszéljük meg, miről akarunk tárgyalni az oroszokkal, mielőtt arról vitatkoznánk, ki tárgyaljon velük

– jelentette ki Kallas, egyértelművé téve, hogy Brüsszel szeretné kezében tartani a gyeplőt.

A külügyi főképviselő ígérete szerint a következő napokban kidolgozzák azokat az elképzeléseket, amelyek egy hosszú távú és fenntartható béke elérését szolgálnák, majd ezt a listát megküldik a tagállamoknak.

Kaja Kallas tovább égeti magát 

– kommentálta a hírt Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Kallas nyilatkozata nem légüres térben született. Ugyanezen a napon látott napvilágot Emmanuel Macron interjúja is, amelyben a francia elnök megerősítette: Párizs nem vár Brüsszel engedélyére. Macron elárulta, hogy február elején Moszkvába küldte diplomáciai tanácsadóját, hogy előkészítse a terepet a közvetlen kapcsolatfelvételhez az orosz vezetéssel. Bár a francia elnök elismerte, hogy Oroszország jelenleg nem mutat hajlandóságot a békére, fontos eredménynek nevezte, hogy technikai szinten sikerült helyreállítani a kommunikációs csatornákat.

Macron víziója egy „jól szervezett európai megközelítésről” szól, amely elkerüli a túl sok tárgyalópartner okozta káoszt, de határozottan elutasítja, hogy az európai ügyeket Washingtonra bízzák.

Megengedhetetlen, hogy amerikai küldöttek tárgyaljanak Európa nevében Ukrajna EU-csatlakozásának dátumáról egy esetleges tűzszünet fejében

– fogalmazott a francia államfő.

Friedrich Merz német kancellár viszont a francia különutas politikával szemben a szigorúbb összezárás híve. Merz elítélte a „nem egyeztetett egyéni lépéseket” a Moszkvával való párbeszéd újraindítása kapcsán. Szerinte minden békére irányuló európai erőfeszítést nemcsak Európán belül, hanem Ukrajnával és az Egyesült Államokkal is szorosan koordinálni kell.

A helyzet iróniája, hogy miközben a balti államok és Csehország is támogatják a közvetlen kapcsolatfelvétel ötletét – persze szigorú feltételek mellett –, Brüsszel még mindig a „miről beszéljünk” fázisában tart. Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már többször rámutatott: a béke eléréséhez elengedhetetlen a párbeszéd csatornáinak nyitva tartása, és az a tény, hogy most már a nyugati vezetők közül is egyre többen hajlanak a tárgyalásokra, igazolja a magyar kormány következetes békepárti álláspontját.

Borítókép: Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője (Fotó: Hans Lucas via AFP)