Hazánkban semmi esélyük sincs a balkáni embercsempészeknek

A pandémia miatt egyik óráról a másikra megszűnt, majd a korlátozások feloldása után robbanásszerűen újraindult embercsempészés elleni hatékony magyar hatósági fellépésről, az embercsempészés módszereiről beszélgettünk Boross Zoltánnal. Az illegális migráció ellen fellépő egységet is irányító rendőr ezredes szerint a szervezett bűnözők számára elkerülhetetlen a súlyos büntetés.

A schengeni határ fizikai, emberi erős védelmével az Európai Unió biztonsága felett is őrködik a magyar kormány Forrás: police.hu

A magyar kormány többször is világossá tette, hogy továbbra sem engedi meg, hogy azonosítatlan, iratok nélküli, ellenőrizhetetlen hátterű illegális határátlépők induljanak Magyarországon át Nyugat-Európába. Ezzel egyfelől a schengeni határ fizikai, emberi erős védelmével az Európai Unió biztonsága felett őrködik hazánk, másfelől a 2015-ben megszigorított büntető törvénykönyvi szabályozással Magyarország biztonságát szavatolja – emlékeztetett Boross Zoltán ezredes.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) nemzetközi bűnözés elleni főosztályának vezetője arra is felhívta lapunk figyelmét, hogy az utóbbinak megfelelően szigorú büntetés, alapesetben is öt, a szervező esetében akár húsz év szabadságvesztés és rövid idő alatti ítélethozatal vár arra, aki embercsempészésre vállalkozik: ez hosszabb távon visszatartó erővel bírhat, ám jelenleg az óriási haszon egyre több szervezett bűnözői csoportot csábít erre a területre. Hozzátette: előbb-utóbb minden embercsempészt büntetőeljárás hatálya alá vonnak.

A schengeni határ fizikai, emberi erős védelmével az Európai Unió biztonsága felett is őrködik a magyar kormány
Fotó: police.hu

Eltűntek a szemük elől

– Magyarországra az úgynevezett nyugat-balkáni útvonal északi leágazásán érkeznek a migránsok elsősorban Törökországból, Észak-Macedónián, Szerbián keresztül. A fő csempészútvonal elágazása Belgrád térségében van, onnan a fő csapásirány Bosznia–Horvátország–Szlovénia–Ausztria, az északi elágazó pedig hozzánk vezet – magyarázta Boross Zoltán. Az ezredes emlékeztetett: tavaly novemberig Törökország teljesítette nemzetközi egyezményekben lefektetett vállalását – az országban legalább 6,5 millió szíriai, iraki menekült él táborokban –, és feltartóztatta az Európai Unió felé indulókat, ám akkor, mondhatni, szabadjára engedte menekültek tízezreit, akik a görög–török szárazföldi határon koncentrálódtak. Innentől a török–görög határ irányából érkező migráció meredek emelkedésnek indult. – Már 2019 novemberéig is sok feladatot adott az illegális határátlépés megakadályozása, de azóta még nagyobb nyomás helyeződött ránk – idézte fel a főosztályvezető.

– Csak január és március között 93 embercsempészt fogtunk el, illetve 488 illegális határ­átlépőt tartóztattunk fel. Március elejéig, a veszélyhelyzet kihirdetéséig emelkedő tendenciával szembesültünk. Akkor azonban a koronavírus terjedésének megakadályozására a balkáni országok, illetve az Európai Unió tagországai lezárták a határaikat. Az embercsempészés gyakorlatilag egyik óráról a másikra megszűnt. Észak-Macedónia és Szerbia az országaikban lévő harminc-negyvenezer menekültet zárt táborokba szállította, ahol megfelelő ellátást kaptak, de fegyveres katonák őrizték őket. Egy-két kivételtől eltekintve senki nem tudott megszökni a táborokból. Még csak koronavírus-fertőzésről sem érkezett hír onnan – tette hozzá.

Fotó: police.hu

- Törökország is lépett, a görög szárazföldi határon feltorlódott tízezreket visszaszállították az ország belsejében működő menekülttáborokba. Május közepén azonban minden megváltozott. Visszavonták a táborok körüli katonai erőket, csak Szerbiában a táborokban őrzött 9600 emberből máris ötezer eltűnt a a hatóságok szeme elől. Egy részük nyilvánvalóan nálunk bukkant fel, Bács-Kiskun és Baranya megye határszakaszain azonnal megnövekedett a migrációs nyomás. Azóta naponta minimum 50-70 főt tartóztatunk fel, illetve az embercsempészek is egyre nagyobb aktivitást mutatnak. Hónapok óta május 21-én fogtuk el az első embercsempészt, a számuk pedig napról napra növekszik – sorolta az ismét megnőtt migrációs nyomás okait Boross Zoltán.

Közel-keleti főnökök

Magyarázata szerint az embercsempészést Szerbiában megtelepült szírek, egyiptomiak, irakiak, afgánok, időnként perzsák tartják kézben. A magyar határ közelében tanyákat vásároltak, a piszkos munkára, azaz a migránsok határon való átjuttatására helyi erőket is alkalmaznak, de az irányító akkor is a gyakran több nyelven is – arabul, pastuul, angolul, oroszul, szerbül, bolgárul – beszélő közel- vagy közép-keleti főnök. A kommunikáció gyakran négy-öt nyelven zajlik egy időben, így például a telefonlehallgatással nem sokra mennek a szerb hatóságok. Egyébként is jellemző ezekre a szervezett bandákra, hogy modern eszközöket alkalmaznak. A bevétel egy részét visszaforgatják, és például drónokat, kvadokat, szupergyors, erős gépkocsikat és a termoruhákat vásárolnak. Ez utóbbiban öltöztetik a csempészett embereket, hogy a hőkamera ne észlelhesse a mozgásukat. Volt már olyan, zöldhatáron elfogott illegális menekült, akit a széles, fémes ragasztószalaggal tekert körbe a csempész, őt sem látta így a hőkamera.

– Az országban elfogott embercsempészek között kisebb arányban vannak magyarok, ma egyelőre nincs olyan magyar bűnöző, mint például az a férfi, aki 2015-ben az ország távoli részéből érkezett egy rozzant Ladával, hogy botcsinálta csempészként szállítsa a migránsokat Ausztria felé – mesélte az ezredes, aki úgy véli, csupán idő kérdése, hogy ismét felbukkanjanak a priuszos visszaesők. Elsősorban szerbek, románok, bolgárok, ukránok, szírek, egyiptomiak szerepelnek az elfogottak között. Az unió belsejébe tartó illegális migránsokat a déli határszakaszon veszik fel, majd Ausztria vagy Szlovákia felé indulnak tovább. A bejáratott útvonalak a sztrádák – M5–M1, illetve M5–M2 –, ám előfutókkal dolgoznak, és az aktuális helyzet, rendőri jelenlét függvényében módosítják az útvonalat. A szállítók jellemzően egyterű gépkocsikkal, mikrobuszokkal fuvarozzák az illegális határátlépőket, a járműveket egy útra kölcsönzik, majd visszaadják, később egy másik gépkocsit bérelve. A szállító autók osztrák, cseh, szerb, román, német, ukrán, olasz vagy bolgár hatósági jelzéssel ellátottak – részletezte a csempészek működését Boross Zoltán.

Fotó: police.hu

Életfogytiglant is kaphat

Az embereket a legkülönfélébb módon juttatják be Magyarországra. A kettős határkerítést megbontják, vagy átmásznak rajta, esetleg alagutat ásnak alatta. A határt folyamatosan drónokkal figyelik a szervezett bűnözők, a határvonaltól egy-két kilométerre állandóan a levegőben van egy-egy drón, és figyeli a magyar határőrizeti mozgásokat. A határkerítést a magyar–román–szerb hármas határnál meg is kerülik, és Románia felől, nyílt terepen jönnek át a zöldhatáron. A geológiai viszonyok miatt – vizenyős, mocsaras természetvédelmi terület lévén – nem lehet kerítés kiépíteni a Mohács-szigeten, Hóduna térségében. Itt a leggyakoribb az illegális határátlépés. A Dunán gumicsónakokkal, illetve horgászladikokkal átkelnek a baranyai oldalba, és újabban Mohács alatt, Kölked, Erdőfű térségéből viszik őket tovább az embercsempészek.

Napjainkban is előfordul, hogy a csempészek, bár általában személyautókkal, illetve mikrobuszokkal, furgonokkal szállítják az illegális határátlépőket, megkísértik a szerencsét. Legutóbb Észak-Macedóniában egy kamionban zsúfoltak be 150 menekültet. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség június 8-án emelt vádat egy román és egy-egy magyar férfi, illetve nő ellen, akik 2019-ben két furgonba zsúfoltak összesen 58 menekültet. Őket is időben kiszabadították a hatóságok. A főügyészség a jelenleg szabadságvesztés büntetését töltő magyar férfi ellen bűnszervezet tagjaként, folytatólagosan, vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva, csempészett személy sanyargatásával, üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette és több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat. Életfogytiglani fegyházat is kaphat a bíróságon. Az ügyészség a nőt bűnszervezet tagjaként, bűnsegédként, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntette, míg a román bűntársát bűnszervezet tagjaként, társtettesként, vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntettével vádolja. Ők akár 15 évet is kaphatnak.

Könyörtelen fellépés

Jelentős egészségügyi és gazdasági kockázatokat jelentene egy újabb migrációs hullám, márpedig a koronavírus az illegális bevándorlás erősödését válthatja ki, mint hogy a járvány a már egyébként is nehéz helyzetben lévő országokat sújtotta jobban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter spanyol kollégájával szerdán közösen tartott madridi sajtótájékoztatóján. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Magyarországnak és Spanyolországnak helyzetéből fakadóan eltérő a látásmódja a migráció kérdésében, de vannak közös pontok is, Arancha González Layával egyetértettek például abban, hogy könyörtelenül fel kell lépni az embercsempész-hálózatok ellen, valamint a segítséget kell odavinni, ahol a baj van.