Trump optimista, Brüsszel támad, Zelenszkij kapkod

Miközben Washington békéről tárgyal, Brüsszel háborús készültséget hirdet, Ukrajna pedig saját belső válságait próbálja elfedni, Európa külpolitikai színtere soha nem látott bizonytalanságba süllyed. A nyugati szövetségesei között egyre kiszolgáltatottabb Zelenszkij ismét Franciaországba menekült, hogy jobb feltételeket könyörögjön ki a készülő amerikai–orosz megállapodás előtt, miközben Brüsszel látványosan kimarad a döntésekből, mégis hangosan bírálja azokat. A kontinensen közben hibrid fenyegetések, terrorkísérletek és politikai támadások jelzik, mennyire széthullóban van az európai biztonsági és politikai tér.

Trump optimista, Brüsszel támad, Zelenszkij kapkod – sűrű napunk volt Forrás: OpenAI

A miami titkos tárgyalásokról kiszivárgott részletek szerint Washington és Moszkva már a területi ellenőrzésről egyezkedik, Kijev pedig továbbra is statiszta a saját háborújában. Trump optimistán beszél, miközben az ukrán delegáció „feszült, de eredményes” egyeztetésről számolt be, noha Oroszország változatlanul a Donbász teljes kiürítését követeli. Eközben Zelenszkij Párizsban próbál támogatást kunyerálni Macronnál a hazájában zajló korrupciós botrányok és a fronton tapasztalható romlás közepette. Brüsszel egyszerre fenyegetőzik és panaszkodik: a háborús bűnök elsimításától tartva támadja Trump béketervét, de saját védelmi képességeit sem képes összehangolni, miközben a NATO vezetése már a „megelőző csapás” lehetőségét emlegeti. 

Brüsszel egyszerre fenyegetőzik és panaszkodik (Fotó: AFP)

A kontinens biztonságát hibrid incidensek rengetik meg – rekord drónészlelések Németországban, szabotázsok a Balti-tengeren –, és közben Ukrajna belső káosza is egyre súlyosabb: Kijevben emberrablók támadnak civilekre, a Krímben ukrán ügynököt likvidálnak robbantási kísérlet közben.

 Európában pedig a politikai feszültség az utcára költözött, Franciaországban tojással támadták meg a Nemzeti Tömörülés elnökét, Reggio Calabriában fegyveres bandák zártak le autópályát egy kétmilliós rablásért. Ebben a közegben Magyarország a Nyugat-Balkán stabilitása mellett köteleződik el, Brüsszel pedig saját elszigetelődésével küzd.

Trump szerint jó esély van a békére

Az amerikai elnök, Donald Trump optimista hangot ütött meg vasárnap egy magas szintű találkozó után, amelyen amerikai tisztviselők és ukrán küldöttség vett részt Miamiban. Trump úgy fogalmazott, hogy jó esély van egy megállapodásra Oroszország ukrajnai háborújának lezárására.

Zelenszkij elhagyta Ukrajnát 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Párizsba érkezett december 1-jén, hogy találkozzon Emmanuel Macron francia elnökkel, és megvitassák Ukrajna útját a béke felé. A találkozó az amerikai–ukrán békemegállapodási tárgyalások sorozatát követi, amelyekben Kijev jobb feltételeket próbál elérni a washingtoni támogatottságú megállapodásban. Zelenszkij az otthoni korrupciós botrány után menekült az európai védelmezőjéhez. Ez már Zelenszkij tizedik látogatása Franciaországban a teljes körű orosz invázió 2022-es kitörése óta, és a második az elmúlt hetekben. 

Az amerikai különmegbízott, Steve Witkoff várhatóan december 2-án Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy a megállapodás részleteit az orosz oldallal is egyeztessék.

Az Axios információi szerint Rusztem Umerov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára, aki a floridai amerikai tárgyalásokat vezette, Párizsban találkozik Zelenszkijjel, hogy tájékoztassa őt az eredményekről. Zelenszkij a floridai tárgyalásokat „konstruktívnak” minősítette, de hozzátette: „néhány kemény kérdést még mindig meg kell oldani”. 

Zelenszkij elhagyta Ukrajnát (Fotó: AFP)

Megdöbbentő részletek szivárogtak ki a tárgyalásról

A miami találkozó öt órán át tartott. A kibővített formátumban tartott tárgyalások első órája után azonban a résztvevők száma mindkét fél részéről három főre csökkent. És gyakorlatilag a területi ellenőrzési vonal volt az egyetlen megvitatott kérdés. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt szeretné, ha az ukrán fegyveres erők kivonulnának Donbász teljes területéről, és ennek megfelelően az oroszok vennék át az ellenőrzést felette. Ugyanakkor ezt az ukránok túl nagy és veszélyes engedménynek tartják. 

Az Axiosnak nyilatkozó két forrás „nehéznek” és „feszültnek”, de eredményesnek nevezte az ötórás találkozót. 

Az amerikai oldalt Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottja, Marco Rubio külügyminiszter, valamint Jared Kushner, Trump tanácsadója és veje képviselte. Az ukrán oldalon pedig Rusztem Umerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, Andrij Gnatov vezérkari főnök és Vadim Szkibitszkij, a Katonai Hírszerzés helyettes vezetője tárgyalt.

Megdöbbentő részletek szivárogtak ki a tárgyalásról (Fotó: AFP)

Brüsszel háborúra készül Putyin ellen

Egyértelmű, hogy Oroszország nem akar békét, ezért az Európai Uniónak tovább kell növelnie Ukrajna támogatását. Ezt jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben. Az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve Kallas elmondta, hogy a találkozón két fő téma szerepel: egyrészt annak megvitatása, miként lehet tovább támogatni Ukrajnát, másrészt az uniós tagállamok saját védelmi felkészültségének és képességeinek erősítése. Hangsúlyozta: 

Ukrajnát a lehető legerősebbé kell tenni, hogy ebben a nagyon nehéz időszakban képes legyen saját magáért kiállni.

Ruben Brekelmans holland ügyvivő védelmi miniszter a tanácskozásra érkezve bejelentette, hogy Hollandia további 250 millió euróval járul hozzá a NATO kezdeményezéséhez, amelynek keretében az amerikai készletből vásárolnak fegyvereket és lőszert Ukrajna számára. 

Brüsszel nem akar békét, nekiment Trumpnak

Az EU igazságügyi biztosa szerint Donald Trump béketerve nem eredményezhet olyan alkut, amely mentesíti Oroszországot a háborús bűnök következményei alól. A 28 pontos amerikai javaslat szerinte többek között amnesztiát és gazdasági reintegrációt is kilátásba helyez Moszkva számára, ami több háborúpárti európai fővárosban aggodalmat keltett. McGrath úgy véli, a háborús bűnök elsikálása újabb agresszióhoz vezethet, és Európa nem mondhat le az áldozatok igazságához való jogáról. A brüsszeli álláspont szerint tartós béke csak felelősségre vonással érhető el.

A brüsszeli álláspont világos – felelősségre vonás nélkül nincs tartós béke. A háború következményeit nem lehet eltörölni, és nem lehet egyetlen politikai alku részévé tenni.

Az Európai Unióban azonban korántsem egységes a hozzáállás Moszkvához.

Az unió elszigetelődésének éve volt 2025 (Fotó: AFP)

Az unió elszigetelődésének éve volt 2025

Szijjártó Péter az Országgyűlés külügyi bizottságának meghallgatásán először is kifejtette, hogy 2025 az Európai Unió elszigetelődésének éve volt, ekként a kontinensen jelenleg zajló konfliktusok kezeléséből a közösség teljes mértékben kimarad, és jól láthatóan Brüsszel már nem szereplője a világpolitikának.

Putyin nem várt tovább

Az orosz hadsereg december 1-jén indította új kiképzési évét, amely a különleges katonai művelet során szerzett harctéri tapasztalatokra épül. A képzés fókuszában a városi harc, drónelhárítás, elektronikai hadviselés és egyéni felkészítés áll. Több mint háromszáz modern lőtér és kiképzőhely biztosítja a valós ütközetekhez hasonló gyakorlást. Ha nem akar a Nyugat békét, akkor Oroszország felkészülten várja a folytatást. Putyin nem bízza a véletlenre.

Itt az ideje, hogy a NATO reagáljon

Giuseppe Cavo Dragone szerint eljött az ideje, hogy a katonai szövetség emelje a tétet. A NATO Katonai Bizottságának elnöke szerint a szövetség újraértékeli, hogyan néz szembe az Európa-szerte felerősödött hibrid fenyegetésekkel. Az európai országok az elmúlt években számos hibrid incidenssel szembesültek – beleértve a kibertámadásokat, a feltételezett orosz kötelékű szabotázsakciókat és a Balti-tengeren ismétlődő víz alatti infrastruktúra megrongálásával.

Dragone azt is felvetette, hogy a „megelőző csapás” bizonyos körülmények között „védekező akciónak” tekinthető, megjegyezve, hogy egy ilyen megközelítés „távolabb áll a szokásos gondolkodásmódunktól és viselkedésünktől”.

Míg egyes NATO-tagok, különösen Kelet-Európában, keményebb fellépést szorgalmaztak, Dragone szerint bármilyen változáshoz gondosan mérlegelni kell a jogi és joghatósági korlátokat. „Lehetőség lehet az is, hogy agresszívabbak legyünk a másik fél agresszivitásához képest. A kérdés azonban a  jogi keretrendszer, a joghatósági keretrendszer, ki fogja ezt engedélyezni?” – mondta.

Dragone a NATO Baltic Sentry misszióját emelte ki a sikeres elrettentés példájaként.

A művelet szövetséges hajókat, repülőgépeket és haditengerészeti drónokat vet be a Balti-tenger kritikus infrastruktúrájának megfigyelésére a 2023-as és 2024-es többszöri kábelvágási incidenseket követően. „A Baltic Sentry kezdete óta semmi sem történt. Ez azt jelenti, hogy ez az elrettentés működik” – nyilatkozta Dragone.

Itt az ideje, hogy a NATO reagáljon (Fotó: AFP)

Békéről beszélnek

Ukrajna év végéig további egymilliárd eurós támogatást remél az Európai Uniótól, hogy folytathassa az amerikai fegyverek beszerzését. Az ország megbízott NATO-nagykövete szerint az összeg nélkül akadozhat a PURL-program finanszírozása. 

Hollandia már jelezte, hogy kész pluszforrást biztosítani Kijevnek, több uniós tagállam azonban továbbra is vonakodik az elköteleződéstől. 

Közben ugyan zajlanak a béketárgyalások, áttörés továbbra sincs, és az EU sem hozott még döntést a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról.

Ukrán kém akart robbantani

Egy kijevi ügynököt öltek meg a Krímben, miközben az bombát próbált elhelyezni az orosz védelmi minisztérium egyik tisztjének autója alatt. Az FSZB közlése szerint az ukrán férfi mellett egy krími lakost őrizetbe vettek. Az illetőtől kommunikációs eszközöket foglaltak le, valamint egy nyugati gyártmányú robbanószerkezet alkatrészeit is megtalálták nála. 

A Nemzeti Tömörülés elnökét megtámadták

Egy férfi tojással támadt Jordan Bardellára. A Nemzeti Tömörülés politikusa éppen dedikálta könyvét, amikor a férfi lecsapott rá. A letartóztatást végrehajtó csendőrség szerint a férfi az autogramosztásra várakozott, majd Jordan Bardellára rontott, és egy tojást tört fel a feje fölött. A Nemzeti Tömörülés vezetőjét azonnal elvezették. A kisebb incidens után Jordan Bardella meglehetősen erőszakosnak nevezte a támadást és feljelentette az elkövetőt.

🚨🇫🇷 FLASH

Jordan Bardella a été ENFARINÉ par un lycéen à Vesoul. Le jeune a été placé en GAV.

(L’Est Républicain) pic.twitter.com/zOLnCVP1O3

— Impact (@ImpactMediaFR) November 25, 2025

Ursula von der Leyen magát buktatta le

Dömötör Csaba közösségi oldalán jelentkezett egy friss videóval. A Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja egy felvételt osztott meg, amelyen az Európai Bizottság elnöke arról beszél, hogy a háborút nem fizethetik kizárólag az európai emberek. A helyzet Dömötör szerint azonban az, hogy valójában éppen az európai emberek fizetik meg a háború árát.

Ursula von der Leyen magát buktatta le (Fotó: AFP)

Ezúttal Kijevben csaptak le az emberrablók

Miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatalma meginogni látszik, a toborzók töretlenül folytatják a munkát. Az emberrablók ezúttal Kijevben csaptak le, ahol a civileknek is nekimentek. A felvételt itt tekintheti meg.

Kétmillió euró a pénzszállítóból

Drámai és szervezett támadás rázta meg ma reggel az olaszországi Reggio Calabria városát: ismeretlenek kétmillió eurót zsákmányoltak egy pénzszállító járműből, miközben az A2-es autópályán pokoli káoszt okoztak. A reggeli órákban, körülbelül 6.30-kor, a Scilla és Bagnara közötti szakaszon több gépkocsiból álló bűnbanda blokkolta az autópályát. 

A rablók keresztbe állított járműveket gyújtottak fel, az úttestet szögekkel borították, hogy megállítsák a menekülni próbáló pénzszállító furgont.

 A támadás során a bűnözők tüzet nyitottak, de szerencsére személyi sérülés nem történt. A furgon személyzete kényszer hatására átadta a készpénzt, amely a kezdeti becslések szerint kétmillió eurót tett ki.

Reggio Calabria, assalto a un furgone portavalori sull'autostrada A2: rubati circa 2 milioni di euro. La rapina è stata messa in atto all'interno di una galleria tra gli svincoli di Scilla e Bagnara, in direzione nord. I banditi hanno esploso alcuni colpi di arma e bloccato il… pic.twitter.com/2p71ZDuNfL

— Ultimora.net (@ultimoranet) December 1, 2025

Szijjártó Péter nagy bejelentést tett a Balkánról

Magyarország minden támogatást megad a Nyugat-Balkán békéjének, stabilitásának biztosítása érdekében, és ennek részeként a kormány ösztöndíj-megállapodást írt alá Bosznia-Hercegovinával is, ami segítheti az ország fejlődését – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten. Korábban arról is írtunk, hogy a magyar kormány újabb négymilliárd forintos támogatási programot indít Bosznia-Hercegovinában.

Borítókép: Illusztráció (Grafika: OpenAI)