Kiáll a Fidesz a lex CEU mellett

A Fidesz szerint a felsőoktatási törvény nem szorul módosításra, annak a külföldi diplomákat is kiadó intézmények közül csak a Soros György által alapított CEU nem tudott megfelelni. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka viszont úgy véli, a lex CEU sérti az Európai Unió jogát, mivel korlátozza a szolgáltatások kereskedelmének szabadságát. Az uniós bíróság ősszel hozhat ítéletet az ügyben.

Baranyai Gábor - Judi Tamara
2020. 03. 06. 6:30
A Közép-európai Egyetem inkább Bécsbe költözik, de nem tartja be a törvény előírásait Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Továbbra is kitartunk amellett, hogy a felsőoktatási törvény jó, senkit sem diszkriminál – reagált Hollik István arra, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) tegnap közölte a főtanácsnoki indítványt, miszerint sérti a közösségi jogot a magyar felsőoktatási törvény 2017. áprilisi módosítása, közismertebb nevén a lex CEU. A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint a magyar jogszabály alkalmasságát jelzi, hogy számos külföldi egyetem meg tudott felelni a törvény előírásainak. – A Közép-európai Egyetem (CEU) továbbra is működik Budapesten, jelenleg is ad ki diplomákat és hirdet felvételt – hívta fel a figyelmet. A kormánypárti politikus azt is hozzátette, hogy várják a bíróság őszi ítéletét.

A CEU tegnap közleményben üdvözölte az EUB főtanácsnokának indítványát. A Soros György által alapított egyetem vezetése azonban megjegyezte: a bíróság részére megfogalmazott javaslat jelentős előrelépés, de a CEU magyarországi jogi helyzete változatlan.

A Közép-európai Egyetem inkább Bécsbe költözik, de nem tartja be a törvény előírásait
Fotó: Havran Zoltán

Úgy fogalmaztak: ameddig a magyar kormány nem vonja vissza a lex CEU néven ismert törvénymódosítást, addig nincs más választásuk, mint hogy folytassák az amerikai akkreditációhoz kötődő oktatásuk Bécsbe költöztetését. A közlemény azt azonban elismeri, hogy a jövőben is jelen lesznek Budapesten a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével, a Nyílt Társadalom Archívummal, a Demokrácia Intézettel, a kognitív tudományok terén kutató laboratóriumokkal és a magyar akkreditáció­hoz kötődő oktatással.

Juliane Kokottnak, az EUB főtanácsnokának tegnap nyilvánosságra hozott indítványa szerint Magyarországnak egyenlő feltételeket kell teremtenie a nemzeti és nemzetközi felsőoktatási intézmények között, mert sem a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményben foglaltakkal, sem az azt magában foglaló EU-s joganyaggal nem összeegyeztethető a 2017-es törvénymódosítás.

Kokott úgy látja, hogy az ügyben az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadsága, valamint a tudomány szabadsága korlátozás alá esik. A nyilvánosságra hozott tanácsnoki véleményé­ben azonban az is szerepel, hogy a CEU volt az egyetlen olyan külföldi intézmény, amely nem tudta teljesíteni a kormány feltételeit, így Bécsben is campust nyitott.

Az emlegetett törvénymódosítás keretében az Európai Gazdasági Térségen kívül eső államok egyetemei, így a Soros György alapította CEU esetében is kötelezővé tették, hogy a származási állam – jelen esetben New York állam – nemzetközi szerződést kössön Magyarországgal, illetve az intézmény a származási országban is nyújtson képzést.

A Soros-egyetem ügye – és az államközi szerződés hiánya – nemzetközi figyelmet is kapott. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma csalódottságát fejezte ki a döntés miatt. Utóbbit Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár tévedéseken alapuló sajtóközleménynek nevezte.

A jelenleg is tartó bírósági ügyet az Európai Bizottság kezdeményezte Magyarországgal szemben, még 2017 végén, mondván: a felsőoktatási törvényeknek letelepedési szabadságot kell biztosítani. Az egyik szószóló az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője, Manfred Weber volt, aki később a Fidesz néppárti tagságának ügyébe is bevonta a CEU-kérdést, és önkényesen feltételül szabta, hogy az egyetem ügyének rendezése esetén maradhat teljes jogú néppárti tag a magyar kormánypárt.

A főtanácsnoki vélemény egyébiránt nem kötelező az Európai Bíróság majdani ítéletére nézve, csak iránymutatásként szolgálhat.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.