Megdőlt az a vélekedés, hogy a meleg elsöpri a vírust

A világban zajló, sokrétű kutatások eredményeként jelenleg hat olyan ígéretes kísérleti vakcina van, amelyet már széles körben, embereken tesztelnek, de a járványügyi intézkedéseknek még akkor is fontos szerepük lesz, ha már rendelkezésre áll az oltóanyag – közölte a Magyar Nemzetnek adott interjúban Kis Zoltán virológus. A tudós, aki március közepén, Magyarországon elsőként izolálta a koronavírust, úgy véli, sok még a kérdőjel a leendő vakcina hosszabb távú működésével kapcsolatban.

Bangkok, 2020. május 25. Technikus a Csula Oltóanyagkutató Központ bangkoki laboratóriumában, ahol a Csulalongkorn Egyetem kutatócsoportja Kiat Ruxrungtam professzor vezetésével koronavírus elleni védõoltás kifejlesztésén dolgozik 2020. május 25-én. Az egereken elvégzett sikeres tesztek után majmokon folytatják a tesztelést, majd ha azok is eredményesek lesznek 10 ezer oltóanyagot ötezer önkéntesen próbálnak majd ki. A vakcina hatékonyságát igazoló eredmények szeptemberre várhatók. MTI/EPA/Diego Azubel Fotó: Diego Azubel

– Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nyilvántartása szerint napról napra emelkedik az ígéretes „vakcinajelöltek” száma; huszonhat már a humán klinikai vizsgálati szakaszban tart. Ezek közül több az egyes, illetve kettes fázisban van, hat pedig a hármas fázisnál tart, vagyis már sok emberen tesztelik – mondta el lapunknak Kis Zoltán. A virológus örömtelinek nevezte, hogy a kísérletek ­sokszínűek: a kínaiak egy elölt vírussal próbálkoznak, és vannak teljesen új fejlesztések is, például az oxfordi egyetem igen előrehaladott kutatásában egy emberre veszélytelen, módosított csimpánz-adenovírusba (légzőszervi megbetegedést okozó vírus) helyezték a koronavírus tüskefehérjéjének a génjét, ami ellen az immunrendszer reagálni tud. – Vannak, akik becsomagolják nanorészecskékbe a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént, és úgy próbálnak meg immunválaszt kiváltani, megint mások csak a fehérjéket csomagolják be, és azzal oltanak – ismertette a kísérletek főbb irányait a szakember. Kérdésünkre Kis Zoltán megerősítette, hogy javában zajlik a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közös vakcinafejlesztési projektje is. Mint mondta, az NNK Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában jelenleg is rengeteg kísérlet folyik, ami nagyon sokrétű feladat, hiszen előbb meg kell találni, illetve ki kell választani a megfelelő vírustörzset, majd fel kell mérni, hogy mennyire tud szaporodni, miként tudják biztonságosan inaktiválni a vírust, és milyen immunválaszt vált ki.

Budapest, 2020. március 24.
Az NNK által közreadott képen szkafandert viselő szakember dolgozik az NNK Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában 2020. január 31-én. A Nemzeti Népegészségügyi Központban (NNK) található Közép-Európa egyetlen, közegészségügyi célból létrehozott, legmagasabb biológiai biztonsági szintű (BSL-4) laboratóriuma, a Nemzeti Biztonsági Laboratórium (NBL), ahol a legveszélyesebb, úgynevezett 3-as és 4-es kockázati csoportba tartozó vírusokkal és baktériumokkal foglalkoznak
MTI/NNK

A tudós beszámolt arról is, hogy a leendő vakcina hosszabb távú működésével kapcsolatban sok még a kérdőjel. – Vannak olyan publikációk, amelyek azt mondják, hogy egyes, a koronavírus-fertőzésből kigyógyult emberek esetében gyorsan csökken az ellenanyagszint, amit néhány hónap után már szinte ki sem lehet mutatni. Hogy ez hogyan fogja befolyásolni fél, egy év múlva az ő ismételt megbetegedésüket, azt nem tudjuk. A vakcinánál pedig az a kérdés, hogy egy-két évente kell-e oltani, mint az influenza esetében, vagy több évre is védettséget nyújt majd. Minden vírus változik, ez alól a koronavírus sem kivétel: kora tavasszal például megjelent egy olyan változata, amelynek jobb az „életképessége”, így könnyebben fertőz és jobban is terjed – jegyezte meg Kis Zoltán, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a Föld lakosságszámát figyelembe véve, kétszeri beoltással számolva, legalább tízmilliárd adag védőoltásra lehet majd szükség, amit a vakcinagyártók kapacitásai nem biztos, hogy ki tudnak szolgálni. – Éppen ezért a jelenlegi járványügyi intézkedésnek – gyakori kézmosás, maszkviselés, szociális távolság betartása – még akkor is fontos szerepük lesz, ha már rendelkezésre áll az oltóanyag – hangsúlyozta.

A vakcina piacra kerülésének várható időpontjára vonatkozó kérdésünkre kifejtette: az oroszok és a kínaiak bejelentették, hogy ősszel állítólag elkezdik gyártani a saját terméküket, de a hivatalos álláspont szerint jövő év elejénél, közepénél előbb nem lesz védőoltás. – És hogy ez mikor jut el Európába, illetve hazánkba, és hogy kik kaphatják meg elsőként, az a jövő zenéje – fogalmazott Kis Zoltán. A virológus közölte, bizonyára számolni kell majd lehetséges mellékhatásokkal is, amelyek ma még nem ismertek, hiszen a jelenlegi tesztelésekben egészséges, 18–55 év közötti önkéntesek vesznek részt, akik jól reagálnak a vakcinákra, de az idősekkel kapcsolatban nincsenek ilyen tapasztalatok.

Miért jobbak a magyarországi adatok a legtöbb európai országénál? – tettük fel a kérdést, mire Kis Zoltán kifejtette: nálunk jó és időben meghozott intézkedések születtek, amelyeket az emberek fegyelmezetten betartottak, ezért volt viszonylag alacsony az esetszám. Most a kívülről behurcolás megakadályozása a cél, amihez jó eszköz a határátlépésekkel kapcsolatos intézkedések szigorítása. A védekezést nagyban segíti az is, hogy ha az országban felmerül egy gócpont, akkor a járványügyi hatóságok nagyon gyorsan megteszik a szükséges lépéseket. Hozzátette: a hazai szakemberek is sokat tanultak a pandémia első hullámából, ami viszont rossz hír, hogy nem bizonyult igaznak az a vélekedés, amely szerint a nyári meleg megakasztja majd a vírus terjedését. Kis Zoltán úgy véli, az NNK-ban hetente végzett szennyvízvizsgálat eredményei is azt támasztják alá, hogy Magyarországon jelenleg alacsony a koronavírus jelenléte. – Ez egy mérvadó adat, amely cáfolja azokat a véleményeket, hogy akár több százszoros is lehet a különbség a regisztrált betegek és a valódi fertőzöttek arányában – jelentette ki.