Minden azon múlik, betartjuk-e az utasításokat és ajánlásokat

A koronavírus magyarországi terjedésének lassítására a személyes érintkezések minimálisra szorítása az egyetlen valóban hatékony megoldás Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem docense szerint. A koronavírus elleni védekezés keretében a tíz akciócsoport egyikét, a koronavírus-kutatócsoportot irányító professzor a Magyar Nemzetnek adott interjúban hangsúlyozta: a boltok megrohamozása amellett, hogy felesleges, veszélyes is, mivel a zsúfolt üzletekben egyetlen vírushordozó számos embertársunkat is megfertőzheti. A jó idő esetleg lassíthatja a kórokozó terjedését.

A professzor szerint fontos lenne elkerülni a boltok megrohamozását Fotó: Dunántúli Napló/Laufer László

– Még mindig csak két számjegyű magyarországi fertőzöttről tudni. Van esély arra, hogy időben megállítsuk a koronavírus terjedését és megakadályozzuk egy súlyos hazai járvány kialakulását?

– Nem kizárt, ám rendkívül sok múlik az egyének hozzáállásán. A legtöbb, amit tehetünk, hogy a lehető legkevesebbre csökkentjük az érintkezéseink számát. Nagyon fontos lenne elkerülni az olyan felelőtlen és felesleges dolgokat, mint az élelmiszerboltok megrohamozása. Biztosítva van az alapvető élelmiszerek utánpótlása, s amellett, hogy felesleges pánikolni, a boltokban az egymás nyakán sorban álló emberek keresztül-kasul fertőzik egymást.

– Több egészségügyi szakember és Angela Merkel német kancellár is arról beszélt, hogy a lakosság hatvan-hetven százalékát fogja megfertőzni az új koronavírus. Ez azt jelenti, hogy hat-hét millió magyar beteggel számolhatunk a közeljövőben?

– Nagyon remélem, hogy nem. Megint csak azt tudom hangsúlyozni, minden azon múlik, hogy betartjuk-e az utasításokat és ajánlásokat, s csak szükség esetén hagyjuk el az otthonunkat, és csak akkor érintkezünk személyesen embertársainkkal, ha muszáj, emellett folyamatosan kézfertőtlenítést végzünk. Kínában és Dél-Koreában is elsősorban a lezárások és a tömeges karanténok miatt sikerült megállítani a vírus terjedését.

– Akkor hogyan értendők a Merkel által mondottak?

– Bár biztosat senki nem tud mondani, de lehetséges, hogy egy visszatérő járványról beszélhetünk, akár több hullámban is támadhat majd a betegség, ha mutat valamilyen szezonalitást. Kezelhető forgatókönyv lenne, ha a következő két-három év során az emberek egy része természetes úton átesne a fertőzésen, míg másik részük pedig beadatná az időközben remélhetőleg elkészülő vakcinát. Ekkor mondjuk hatmillió ember – vagyis a társadalom többsége – már védettséget szerezne a kórokozóval szemben, és kialakulna az úgynevezett nyájimmunitás, a vírus nem tudna járványszerűen terjedni.

A professzor szerint fontos lenne elkerülni a boltok megrohamozását
Fotó: Dunántúli Napló/Laufer László

– És mi a helyzet a mutációkkal? Tarthatunk attól, hogy a vírusnak új variánsai jelennek meg évente?

– Szerencsére nem úgy tűnik. A hivatalos nevén SARS2 koronavírus a lassan változó típusokhoz tartozik. Kínai kutatók azt találták, hogy múlt december és idén február között 99,9 százalékban változatlan maradt a genetikai állománya. Egyes kutatók szerint aki most átesik a fertőzésen, körülbelül három évre szerez védettséget, de még ennek vizsgálata is folyamatban van.

– Sokan bíznak abban, hogy a jó idő elpusztítja vagy legalábbis visszaszorítja a vírust. Mennyire reménykedhetünk ebben?

– Láthatóan nincs olyan hatással erre a vírusra a melegebb idő, mint például az influenzára, hiszen Ausztrá­liá­ban is terjed, ahol most nyár van, de Irán, Olaszország és Kína Hupej tartománya is melegebb égövön fekszenek. Viszont bizakodásra adhat okot, hogy fekete Afrikában alig-alig terjed ez a koronavírusfaj. Biztosat csak akkor tudunk majd mondani, ha Magyarországon is beköszönt az igazi jó idő, és lemérhetővé válik, hogy veszít-e a virulensségéből a nálunk tapasztalható körülmények között. Ebben a hőmérséklet mellett számos tényezőnek is szerepe lehet, például a páratartalomnak.

– A megfertőződöttek halálozási rátájában is szembeötlő különbségek vannak az egyes országok között. Ennek mi lehet az oka? Míg Kínában három százalék alatt maradt a mortalitás, az olaszoknál tíz százalékhoz közelít. Egyes nyugat-­európai országokban pedig több száz fertőzött közül senki sem vesztette eddig életét.

– Ennek leginkább az adott társadalom szerkezete és szokásai lehetnek az okai. Olaszországban az ottaniakra jellemző családfelfogás vezetett a sajnálatosan magas számokhoz. Ugyanis a mediterrán országokban megszokott, hogy több, akár négy generáció is együtt él, közeli, napi kapcsolatban állnak egymással a családtagok, emellett például egymáshoz közelebb hajolva beszélnek a déli emberek. Utóbbi sajátosság pedig önmagában jelentősen megnöveli a fertőzés veszélyét, mert a cseppfertőzéssel terjedő SARS2 sokkal virulensebb a 2003-ban megjelent rokonánál, a SARS-nál. Emellett Olaszország Európa egyik legelöregedettebb állama, ez a vírus pedig épp az idősekre a legveszélyesebb.

– A rendkívüli virulencia, a fertőzésre való képesség azt jelenti, hogy tünetmentes, de a vírust már hordozó emberektől is megfertőződhetünk?

– Igen, a tüneteket nem produkáló fertőzöttektől is elkapható a vírus. Ám jóval nagyobb esély van az infekcióra, ha egy látható tüneteket mutató beteggel kerülünk kontaktusba. Akár a beszéd során a levegőbe kerülő nyálcseppecskéket belélegezve is megfertőződhetünk. Hadd hangsúlyozzam ismét, hogy az érintkezések minimalizálása, a zárt közösségi terek kerülése a valóban hatékony védekezés. A jelenlegi járványügyi helyzetben az egészségügyi szájmaszk inkább a meglévő betegség továbbadásának a kockázatát csökkentheti, a viselője számára azonban nem jelent biztos védelmet.