Mindössze egyszer forgott veszélyben Kincsem veretlenségi sorozata

Tizenhárom évesen, 134 éve ezen a napon súlyos kólikaroham következtében kimúlt Kincsem, a többszörös díjnyertes magyarországi versenyló, a legyőzhetetlen „csodakanca”. A ló mind az 54 versenyét megnyerte, amelyen elindult. Erre azóta sem volt példa a lovassport történetében. Nevét ma versenypálya, program, díj és egy kisbolygó is viseli – írja a Híradó.hu.

Forrás: Flickr

Kincsem születésének helyét viták övezik, de a legkorábbi, hitelesnek elfogadható adatok szerint Blaskovich Ernő tápiószentmártoni lótenyésztő birtokán született. A Monarchia egykori lótenyésztő központja, Kisbér is „harcol” ezért a titulusért. Talán azért, mert a fedeztetés a Komárom-Esztergom megyei településen történt.

Waternymph nevű, angol telivér fajtájú anyját Kisbéren fedeztették, ahol az apamén 1872-ben Viktória brit királynő magánméneséből, a Hampton Court-i istállóból került Kisbérre.

Kincsem a tápiószentmártoni legelőn és jó zabon nőtt fel. Gazdája itt figyelt fel gyors futására, kecses alkatára.

Kincsem kétéves korától versenyzett egészen ötéves koráig. Hatévesen is futtatni szerették volna, de a felkészülések során kiderült, hogy lábai nem egészségesek, ízületei elkoptak.

Legendák övezték

Állítólag Waternymphet nem sokkal Kincsem világrajövetele előtt el akarták rabolni, de a bokszot elzáró keresztvas erősebb volt, mint a betyárok szerszámai. Ha enged a vas, Kincsemből sohasem lesz versenyló.

Blaskovich Ernő 1875-ben hét csikót akart eladni Orczy Elek bárónak. A báró meg is vett hatot az egyévesek közül, de a hetedik, Kincsem, nem kellett neki.

Blaskovich úgy döntött, megtartja és saját maga fogja versenyeztetni. A fiatal kanca Gödre került, ahol trénere az angol Robert Hesp lett, aki 21 évesen, 1846-­ban érkezett a Monarchia területére Yorkshire-ból. Magyarországra érkezve először Eszterházán helyezked­ett el, majd­ Kisbéren a Batthyány grófokhoz került.

Az 1870-es években a lóverseny azt jelentette, mint ma a labdarúgás, egy kiemelkedő sport- és társadalmi esemény volt, amelyen ráadásul még fogadni is lehetett. Ennek a kornak volt a legnagyobb versenylova Kincsem.

Kincsem a csodaló elnevezést a lóverseny hazájában kapta az 1878 augusztus 1-jei goodwoodi futam után. Úgy voltak vele az angolok, hogy az a kanca, amelyik a szigetországig eljut, és ott megveri a legjobb angol méneket, megérdemli a Hungarian Wonder elnevezést.

Fehér Dezső és Török Imre A verhetetlen Kincsem című könyvben azt próbálják megfejteni, mi lehetett Kincsem titka. Amikor a telivéreket a szigetországból átszállították, akkor a kihajózás után saját lábukon jutottak el az Osztrák–Magyar Monarchiába. Ezt az „utat járták be” Kincsem felmenői is.

Ugyanakkor a körülmények sem adnak egyértelmű magyarázatot a kiemelkedő képességeire. Fehér azt írja, hogy a kerítetlen óriási legelőkön sem neveltek feltétlenül jobb és acélosabb versenylovakat.

Erre példa Frohner János, a pincérfiúból lett szállodás, akinek Angyalföldön létesített méneséből került ki Kincsem unokája, Tokio. Képességeiben méltó utódja volt az „ősanyának”, és számos versenyt nyert tulajdonosának, bár nem volt verhetetlen.

Hároméves veretlenségi sorozat

Kincsem első győzelmét kétévesen 1876. június 21-én Berlinben aratta. Ebben az évben még kilenc futamon diadalmaskodott. Legtöbb győzelmét háromévesen aratta, akkor 17 derbit nyert. Utolsó versenyévében pedig 12-t. Utolsó futama 1879. október 21-én Pesten volt.

A veretlenségi sorozat egyszer forgott igazán veszélyben.

1878. szeptember 9-én a baden-badeni futamon gróf Henckel Hugó Prince Giles lova és Kincsem egyszerre érte el a célt. Oroszvár földesura, aki régóta ácsingózott arra, hogy lovával kiüsse a nyeregből Kincsemet, örömmel elfogadta volna döntetlent, de erről Blaskovich Ernő hallani sem akart. Ezért a kor szabályai szerint rövid pihenő után újraindították a futamot.

A nem mindennapi izgalmas történetet korabeli források alapján Fehér Dezső és Török Imre A verhetetlen Kincsem című könyvükben így írják le: „Hosszas latolgatás kezdődik, melyik ló a nyertes. Henckel Hugó, Prince tulajdonosa érthető módon boldogan beleegyezne a döntetlenbe. A kor szokása szerint azonban vagy döntetlent, vagy új küzdelmet hirdetnek a holtversenyben. Blaskovich Ernő hallani sem akar a döntetlenről. Henckel pihenőidőt kér. Blaskovich azonban, ismerve lovát, tudja, ha most leállítják Kincsemet, a több napja futó ló fáradtsága később képtelenné teszi a győzelemre. Újranyergelés, és a két ló ismét a pályán áll. A kapitális mén és a könnyű kanca közül az egyikre végzetes vereség várt. A vak véletlen is Kincsem ellen esküdik: a futamban a fordulónál, amikor épp otthagyná ellenfelét, egy kutya a ló mellé szegődik. A lovas visszatartja a kancát, hogy az ne boruljon fel a váratlan akadályban. Közben a Henckel lova jelentős előnyt szerez. A távnál mégis hat hosszal veri Kincsem az ellenfelet.”

Egy évvel később Baden-Badenben ismét nem várt izgalmakra került sor. Kincsem trénere és a zsoké közti feszültség eszkalálódott.

Egészen a kezdetektől 1878 teléig Kincsem lovasa az angol származású, profi zsoké, Mike Madden volt. Miután váratlanul felmondott, helyére honfitársát, Harry Wainwrightot ajánlották, aki kilencszer vitte győzelemre a versenylovat. Az 1879. szeptemberi 2-i futam előtt a lovászfiú azt a hírt hozta, hogy állítólag Wainwrightot megvesztegették, ezért Hesp az utolsó pillanatban Tim Busbyt ültette a nyeregbe, aki még soha azelőtt nem lovagolta Kincsemet.

Ennek ellenére háromnegyed hosszal Kincsem nyert, ezzel háromszor egymás után hódított el a baden-badeni futamot, amelyre azóta sem volt példa. Utólag tisztázták Wainwrightot a vádak alól, aki néhány szót váltott csak egy idegen istállófiúval.

Buspy még háromszor nyert versenyt Kincsem nyergében.

Blaskovich Ernő 1876-ban még nem volt tagja külföldi lovasegyletnek, ezért alakilag nem felelt meg a szokásos versenyszabályoknak és -követelményeknek.

Azonban segítségére sietett barátja, gróf Sztáray János, akinek nemzetközi egyesületi tagsága volt. Eleinte Sztáray sárga-kék versenyszíneit viselte Kincsem, és csak később jelent meg a Blaskovich-istálló kék-fehér színeiben a rangos versenyeken.

Az újraéledő Kincsem-kultusz

A „csodaló” kultuszának feléledéséhez nagyban hozzájárult Hernádi Gábor nagy sikerű 2017-es Kincsem-filmje. A valóságban Blaskovich élete korántsem volt annyira kalandokban gazdag, mint ahogy az Nagy Ervin főszereplésével a filmvásznon megjelent. Blaskovich puritán életet élt, nem szórta a pénzt nőkre és italra, idejének nagy részét a családi gazdaságban, lovai mellett töltötte. Ugyanakkor anyagilag sem volt rossz „befektetés” Kincsem, az évek során mintegy 250 ezer forint értékű díjat nyert gazdájának.

A pénzből palota épült a Reáltanoda utcában, ebben Kincsem-múzeumot rendezett be Blaskovich Ernő.

A filmben szereplő Csalogány névre hallgató macska, amelyhez annyira ragaszkodott Kincsem, a valóságban is létezett. A gödi birtokon együtt nőtt fel a versenylóval, és a tréningjeire is elkísérte pajtását, és még a hátára is felmászhatott.

A macskát hordozták versenyről versenyre, és amikor nem volt a közelében, Kincsem megmakacsolta magát. Többször is megtörtént, hogy az istálló teljes személyzete az elkóborolt macskát kereste, hogy Kincsemet a rajtvonalhoz tudják állítani.

A vérvonal folytatódott

Versenyzői pályafutása után Kincsemet tenyészlónak használták. A kiváló telivér vérvonalát továbbvitte, és öt csikót ellett a legjobb magyar tenyészménektől. Első ivadéka, Budagyöngye 1882-ben született. Ez a kanca volt talán a legsikeresebb az összes közül, sok győzelmet szerzett a tulajdonosának. Kincsem családfája, főként német tenyészetekben, a mai napig is tovább él.

A világhírűvé vált versenyló nevét a budapesti Kincsem Park és a 2007. június 8-án Sárneczky Krisztián csillagász által felfedezett, 161975 Kincsem nevű aszteroida is őrzi.

Több szobrot és festményt is készítettek róla, életnagyságú bronzszobra a Kincsem Parkban, a galopp-pálya bejáratánál található.

Kincsem csontváza ma is megtekinthető a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, amelyet gyakran ibolyacsokor is díszít. Blaskovich Ernőnek az volt a szokása, hogy Kincsem minden győztes futamát követően dicséretként kivett a gomblyukából egy ibolyacsokrot, és a kantár fejrészéhez a ló füle mellé tűzte.

Az eredeti cikket ITT érheti el.