Jakab Ferenc kutatócsoport-vezető
Házfelújításra nincs, udvarzöldítésre van pénze a fővárosnak
A leromlott állapotú társasházaknak nincs elég pénzük korszerűsítésre.
Jakab Ferenc kutatócsoport-vezető
A koronavírus megismerésében és a kórokozó elleni lehetséges terápia felkutatásában, kidolgozásában is jelentős előrelépést könyvelhetnek el a magyar kutatók – mondta a koronavírus-kutató akciócsoport vezetője a Magyar Nemzetnek. Jakab Ferenc szerint ez annak a példátlan összefogásnak az eredménye, amely egyetemek, egyetemi kutatóhelyek, egészségipari szereplők között jött létre a jelenleg is több vonatkozó kutatást finanszírozó Innovációs és Technológiai Minisztérium égisze alatt.
A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának Jakab Ferenc által vezetett víruslaborjában – az országban egyedüliként – rendszeres és részletes biológiai és járványügyi elemzéseket végeznek, adataikkal hozzájárulnak a koronavírussal kapcsolatos nemzetközi adatbázis folyamatos aktualizálásához.
Kutatásaikkal már negyvennél is több vírusminta genomját tárták fel, ezek mindegyike magyar betegből vett mintából származott. A kutatók azt találták, hogy bár a vírusok RNS-szerkezete eltérő, ezek nem befolyásolják a vírus viselkedését, tehát úgy néz ki, hogy továbbra is egyféle koronavírussal van dolgunk, nincs mutáció. Ez a tudás azért is fontos – húzta alá Jakab Ferenc –, mert a jelenleg világszerte folyó vakcina- és gyógyszerfejlesztéseket ezek a kis változások nem befolyásolják. Magyarországon egyébként már több mint 350 hatóanyagot vizsgáltak, illetve vizsgálnak. Az egyik ezek közül a Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar Immunológiai Tanszékének dékánja vezette konzorcium által kidolgozott fehérje.
Fontos eredmény az is, hogy a pécsi kutatólaboratóriumban az elmúlt hetekben többféle mintából sikerült replikálni, megsokszorozni a vírust, aminek a különféle hatóanyagok vizsgálatában van nagy jelentősége. Emlékezetes: elsőként a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Kis Zoltán vezette Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában izolálták hazánkban a koronavírust.
Arra a kérdésre, hogy a vírussal kapcsolatos jelenlegi tudás birtokában mit gondol a járvány további alakulásáról, Jakab Ferenc úgy fogalmazott: a fertőzés terjedése alapján hosszabb távon együtt kell ezzel a helyzettel élni, de addig biztosan, amíg a vírus ellen hatékony és mindenki által elérhető vakcina nem áll rendelkezésre. – Ez azonban a szubjektív véleményem, és kívánom, hogy ne legyen igazam – tette hozzá.
Kacskovics Imre konzorciumvezető
Az eddigi vizsgálatok alapján továbbra is nagy reményeket fűznek a kutatók ahhoz az új, Magyarországon fejlesztés alatt álló vírusellenes hatóanyaghoz is, amelyen Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar Immunológiai Tanszékének dékánja vezetésével alakult konzorcium dolgozik immár hetek óta megfeszített erővel. A kutatók a kezdetektől egy olyan hatóanyagban gondolkodnak, amely a vírust semlegesíti, a megfertőződött sejteket az immunrendszerhez hasonlóan elpusztítja, és megelőző védelmet is nyújt, vagyis passzív immunizálásra is alkalmas.
– A kétkomponensű, fehérjealapú készítmény legelső verzióját a konzorciumtag Richter Gyógyszergyárban már előállították, az első, kémiai analitikai módszerekkel végzett vizsgálatok alapján az anyag megfelelőnek tűnik. Nagyjából három-négy hét múlva áll majd rendelkezésre olyan mennyiségű hatóanyag, amivel már el lehet kezdeni a laboratóriumi teszteket a Pécsi Tudományegyetem Jakab Ferenc vezette biztonsági laboratóriumában. Ott megnézik, kötődik-e a vírushoz, megakadályozza-e a sejtekhez tapadását és a vírus által okozott sejtpusztítást.
Ha ezen a lépésen túljutnak, akkor jönnek az állatkísérletek, amikor is tesztelni kell a vegyület hatásosságát és biztonságosságát – magyarázta Kacskovics Imre. A konzorciumot vezető dékán szerint a fejlesztések az előre eltervezett ütemben haladnak, és reményeik szerint nyár végére, őszre igazolni tudják ennek a fehérjének a hatékonyságát mind a laboratóriumi, mind pedig az állatkísérletekben. Hozzátette: közben megkezdték a hatóanyag európai engedélyeztetéséhez szükséges eljárás előkészítését is, hogy a leendő gyógyszert mielőbb forgalomba lehessen hozni.
Kacskovics Imre arról is beszélt, hogy folyamatosan figyelik a járvánnyal és a vírussal kapcsolatos nemzetközi szakmai híreket, de az eltelt két hónapban nem jutott a tudomásukra olyan információ, amely arra utalna, hogy az általuk kifejlesztett hatóanyag nem lesz alkalmas a koronavírusos betegek kezelésére, vagy akár ártana nekik.
– Azt gondoljuk, hogy jó úton járunk, a hatóanyagot másfél éven belül el tudjuk juttatni a klinikai vizsgálatokig, és ezek pozitív eredményei után megkezdődhet vele a betegek kezelése, illetve passzív immunizálásra is bevethető, elsősorban a legnagyobb fertőzésveszélynek kitett egészségügyi dolgozók körében – mondta a dékán. Szerinte az immunizálásban ennek a hatóanyagnak nemcsak addig lesz szerepe, amíg a védőoltást ki nem fejlesztik, hanem azt követően is, hiszen más vakcinákhoz hasonlóan a koronavírus ellenivel sem lehet majd mindenkinek a védettségét kiváltani.
Szlávik János infektológus osztályvezető
Specifikus gyógyszer hiányában több ismert hatóanyagot is bevetnek ma már az orvosok a koronavírus-fertőzöttek kezelésében, ezek a gyógyult páciensek vérplazmájából előállított készítményen kívül mind olyan szerek, amelyeket eddig alapvetően más betegségre fejlesztettek ki. Szlávik János, aki a fertőzöttek kezelésében az első naptól zászlóshajónak számító Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályát vezeti, a Magyar Nemzetnek elmondta: a már kórházi ellátásra szoruló, de még középsúlyosnak minősülő esetekben olyan, klorokint, hidroklorokint, illetve lopinavirt és ritonavirt tartalmazó gyógyszereket adnak a pácienseknek, amelyek a malária vagy az AIDS ellen hatékonynak bizonyultak.
A koronavírusos betegeknél egyelőre alapvetően az ebola ellen kifejlesztett Remdesivir tűnik a legígéretesebbnek, ezt hazánkban a súlyos, életveszélyes állapotban lévő, intenzív osztályon kezelt betegeknek adhatják vénásan. A japán fejlesztésű influenzaellenes, de az ebolajárványban is sikerrel alkalmazott hatóanyag, a favipiravir tartalmú tabletta viszont a betegség korai szakaszában látszik hatékonynak.
– Mi és a külföldi kollégák is azt tapasztaltuk, hogy amennyiben ezek a készítmények az adott betegnél hatástalannak bizonyulnak és/vagy a szervezet öngyógyító mechanizmusa nem indul be, a páciens állapota akár néhány óra alatt képes rohamosan romlani, sokkos állapot, oxigénhiány alakulhat ki. Ezt az úgynevezett citokinvihart azonban már meg tudjuk előzni, a jeleket figyelve időben be tudunk avatkozni, egy, a hematológiában és a reumatológiában ismert hatóanyaggal, a Tocilizumab-injekcióval.
Az először nálunk alkalmazott plazmaterápia a másik, ami a súlyos állapotú betegeknél képes megakadályozni az állapotromlást, a harmadik lehetőség pedig az immun-globulin-terápia, ami ugyancsak hatékonynak tűnik. Ezeket a szereket alkalmazzuk a már az intenzív osztályon kezelt, gépi lélegeztetett betegeknél is – magyarázza Szlávik János. Arra is kitért, hogy a gépi lélegeztetés ezeknél a betegeknél speciális tudást igényel, amibe benne van a hasra fektetés, a forgatás, de ennek is köszönhetően volt már, akit négy hét után le tudtak venni a gépről, elhagyhatta az intenzív osztályt, de még hosszas rehabilitáció vár rá.
A főorvos megerősítette: bár volt már rá példa, hogy teljesen egészséges embert is lélegeztetőgépre kellett tenni a koronavírus-fertőzés miatt, de továbbra is igaz, hogy a Covid–19 a legnagyobb részben idős embereket támad meg, akiknek több alapbetegségük is van. Ez a betegség szinte teljesen veszélytelen a fiatal, egészséges emberekre. Szlávik János összességében optimista a járvánnyal kapcsolatban, amit leginkább arra alapoz: alig négy hónappal azután, hogy január 4-én világszerte ismertté vált az új koronavírus felbukkanása, már vannak olyan oltóanyagok, amelyeknek megkezdték a klinikai kipróbálását. – Ez óriási dolog – mutatott rá.
Félezer gyógyszerkipróbálás
Világszerte meghaladja az ötszázat a Covid–19-betegség gyógyszeres kezelését célzó klinikai vizsgálatok száma, döntően más betegségekre használt gyógyszert vizsgálnak, amelyek hatékonyak lehetnek az új koronavírus ellen is. A vizsgálatok legnagyobb részét nem nagy gyógyszercégek, hanem egyetemek és kutatóintézetek szervezik és szponzorálják. Ezek támogatására jött létre a European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) elnevezésű nemzetközi szervezet, amelynek Magyarország is tagja.
A hazai szervezetet, a HECRIN-t vezető Kovács L. Gábor akadémikus a Magyar Tudományos Akadémia portálján megjelent cikkében többek között arról ír, hogy a vizsgált gyógyszerek nagy csoportját adják a korábbi járványokban hatékonynak talált készítmények. A hasonló betegségekben már hatékonynak talált gyógyszerek újbóli hasznosítása azért vált gyakorivá, mert ezeken a gyógyszereken a preklinikai és a klinikai vizsgálatok sok időt (és pénzt) felemésztő korai fázisait mások már korábban elvégezték, dokumentálták, így a gyógyszer – megfelelő hatékonyság esetén – sokkal hamarabb forgalomba kerülhet.
A járvány mostani (első) fázisában esély sincs olyan gyógyszer tömeges alkalmazására, amelynek a preklinikai vagy klinikai vizsgálatát most kellene az elejétől elkezdeni. Az eddigi tapasztalatok több gyógyszer esetében is pozitívak, azonban szinte minden vizsgált gyógyszernél írtak le mellékhatásokat.
A leromlott állapotú társasházaknak nincs elég pénzük korszerűsítésre.
Házilag is elkészíthető a kedvelt édesség.
Az állatról a nemzeti park munkatársai is tudnak.
Az egész országot megrázta az ötven éve történt eset.
Orbán Viktor: Parlamenti pofozkodás
Ákos zseniálisan tört borsot Magyar Péter orra alá
Károly király és Kamilla hazatértek Angliába: kiszivárgott a szakítás híre
Trump vagy Harris: hiába lesz csak kedden a választás, az amerikaiak fele már voksolt – így áll most az amerikai elnökválasztás
Érik a szenzáció, Messi visszatér Barcelonába
Illegális migránsokért könyörög a kormánynál a belga ügyvédi kamara
Szabó Tímea bekóstolta Kövér Lászlót, de beletört a foga
7 mennyei finom vaníliás kifli, amivel nem kell megvárnod az ünnepeket
Csúnyán melléfogtak a zöldek, egyre több kárt okoznak a visszahozott rágcsálók
A Mi Hazánk is megszólalt a Lakatos Márk-botrányban + videó
Arne Slot megsemmisítette az újságírót, aki Szalah Instagram-posztjáról kérdezte
Erdei kamera rögzítette a Bükkben kóborló medvét + videó
A leromlott állapotú társasházaknak nincs elég pénzük korszerűsítésre.
Házilag is elkészíthető a kedvelt édesség.
Az állatról a nemzeti park munkatársai is tudnak.
Az egész országot megrázta az ötven éve történt eset.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.