Nem lehet szubjektív az uniós megítélés

Szubjektívvé válik a jogállamiság értelmezése, ha nem a konkrét jogszabályok alapján vizsgálják – vélik a lapunknak nyilatkozó szakértők. Mráz Ágoston Sámuel szerint az idő a türelmesen és kompromisszumkészen tárgyaló politikusoknak dolgozik, amilyen Orbán Viktor is. Az elemző úgy látja, okos döntés volt mandátumot kérni a parlamenttől, mert ezzel a kormány jelezte, a jogállamiság átpolitizálását semmiképpen sem tudja elfogadni Magyarország. Ezért is ragaszkodik a brüsszeli uniós tárgyalások során a miniszterelnök, hogy jól meghatározott mechanizmust dolgozzanak ki a kérdés megítélésére. Hazánk ugyanis kész a kompromisszumra, de csak világosan lefektetett szabályok mentén.

Brüsszel, 2020. július 19. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő brüsszeli újságíróknak nyilatkozik az Európai Unió csúcstalálkozójának harmadik napján a Leopold parkban 2020. július 19-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

– A jogállamiság elve minden európai tagállamnak fontos, a csatlakozás során része volt az úgynevezett koppenhágai kritériumok elvárásrendszerének, s a magyar Alaptörvény is rögzíti, hogy hazánk jogállam, azaz az Alkotmánybíróság feladatává teszi az őrködést efelett – emlékeztetett a Brüsszelben zajló viták kapcsán lapunknak nyilatkozva Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Az elemző úgy látja, nem is az elven folyik a vita az Európai Unióban, hanem azon, lehet-e egységesen, egyértelműen és precízen definiálni a jogállamiság jelentését, vagy pedig – ahogy a közép-európai tagállamok gondolják – minden országban valamelyest más a fogalom történelmileg kialakult jelentéstartalma.

Konstruktív az orbáni álláspont

– A német jogállam például harminc éve a titkosszolgálatokkal figyeltet egy posztkommunista parlamenti pártot, mert az veszélyt jelent az alkotmányra. Ha Közép-Európában valami hasonló történne, a nyugatiak – s talán a németek is – fel lennének háborodva – hívta fel a figyelmet a számos különbözőség egyikére az elemző. Hozzátette: a magyar miniszterelnök konstruktívan próbálta kezelni a világnézetek vitáját, amikor először a jogállamiság hiányának megállapítását csak különleges, a többi tagállam által megállapított esetekre szűkítette volna, majd felvetette, hogy maradjon a status quo, mivel az ismert javaslatok kidolgozatlanok, ezért politikai önkénynek adhatna teret, ha alkalmaznák valamelyiket, ami éppen ellentétes volna a jogállamiság elvével.

Orbán Viktor beszél a sajtónak Brüsszelben. Figyelnek a szavaira Európában
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

A szó elszáll, az írás megmarad

– A magyar miniszterelnök joggal hívta fel a figyelmet, hogy a jogállamiság vizsgálatának alapja csak a textus lehet, s nem a kontextus, általános érzet vagy vélt kockázat, ellenkező esetben a szubjektivitás érvényesül – mondta lapunknak Mráz Ágoston Sámuel, emlékeztetve, hogy a miniszterelnök nem véletlenül hasonlította a kommunista diktatúrához az ilyen helyzeteket, amelyeket az Európai Tanács tagjai közül csak ő, és kisebb részben Angela Merkel, valamint Janez Janša szlovén miniszterelnök tapasztalt meg ellenzéki politikusként harminc éve.

A Nézőpont Intézet elemzője szerint: ha lesz a végső kompromisszumban jogállamisági mechanizmus, kulcskérdés, kik dönthetnek a megindításáról, illetve hogy biztosítják-e a tiszta lapot minden tagállamnak?

Mráz Ágoston Sámuel emlékeztetett: a magyar Országgyűlés elvárása a kormánytól, hogy próbálja meg elérni a lassan két éve folyamatban lévő, még a liberálisok szerint is kudarcba fulladt hetes cikkely szerinti eljárás lezárását.

– Ismert, hogy az Európai Bizottság szeptemberben minden tagállamban a jogállamiság helyzetének értékelésére készül, azaz a mostani eljárások alternatíváját keresi – hívta fel rá a figyelmet az elemző, és kiemelte: alighanem okos stratégia volt a kormány tárgyalási mandátumát a lezáráshoz kötni – még ha az elsőre nem is ment át az állam- és kormányfők egyeztetésén –, mert a pillanat most kedvező, hiszen mindenki tudja, hogy az eddigi eljárások kudarcba fulladtak.

Orbán Viktor kormányfő a sajtótájékoztató után a Leopold parkban
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien Cher

Nem lehet mindig kompromisszum

Az elemző kiemelte: a nemzeti parlamentektől kapott tárgyalási mandátum bevett eszköz az EU-ban, a dánok, a hollandok és a németek is alkalmazzák. Azaz a magyar kormányfő által kilátásba helyezett vétó nem EU-ellenes fenyegetés, hanem inkább szokás az EU-ban.

– Az okos tagállamok így jelzik, mi az, amiről nem tudnak kompromisszumot kötni – hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel, és arra is felhívta a figyelmet, hogy Angela Merkel korábban a nyár végéig adott időt arra, hogy lezárják a hitelcsomagról szóló tárgyalásokat.

– Németország súlya olyan jelentős az EU-n belül, hogy aligha meri bármelyik tagállam megkockáztatni a nyílt konfrontációt Berlinnel. A brüsszeli tárgyalások ezért egyszerre jelentenek szócsatát, médiakampányt, tárgyalástechnikát, kompromisszumkészséget és türelemjátékot – fogalmazott a politológus, aki szerint az idő azoknak kedvez, akik nem akarnak mindent felforgatni a jelenlegi pénzügyi rendszerhez képest, de kompromisszumkészek és türelmesek. – Orbán Viktor éppen eszerint cselekszik – vélekedett Mráz Ágoston Sámuel.

Az Európai Bizottság feladata az uniós megosztottság mérséklése

– Mivel az EU független tagállamok közössége, a tanácsban kell eldőlniük a legfontosabb stratégiai kérdéseknek; ha itt nincs egyetértés, az az unió diszfunkcionális működését eredményezi – mondta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Szerinte az Európai Bizottság által hamarosan kiadandó jogállamisági jelentésre vonatkozó terv ismételt politikai kísérlet a tagállamok szuverenitásának megnyirbálására, ami az európai közösség válságának mélyülését eredményezheti. – Az EU fölhevült politikai légkörében kibontakozott pszeudo-jogállamisági polémia a történeti, jogkulturális sokszínűséget tagadja, és ez hosszabb távon a közösség meggyengülését, sőt felbomlását is eredményezheti – vélekedett az alkotmányjogász, hozzátéve, hogy az Európai Bizottságnak az a feladata, hogy az unióban mérsékelje a megosztottságot és segítsen visszatérni a józan alapszerződés-szerű működéshez.