– A jogállamiság elve minden európai tagállamnak fontos, a csatlakozás során része volt az úgynevezett koppenhágai kritériumok elvárásrendszerének, s a magyar Alaptörvény is rögzíti, hogy hazánk jogállam, azaz az Alkotmánybíróság feladatává teszi az őrködést efelett – emlékeztetett a Brüsszelben zajló viták kapcsán lapunknak nyilatkozva Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Az elemző úgy látja, nem is az elven folyik a vita az Európai Unióban, hanem azon, lehet-e egységesen, egyértelműen és precízen definiálni a jogállamiság jelentését, vagy pedig – ahogy a közép-európai tagállamok gondolják – minden országban valamelyest más a fogalom történelmileg kialakult jelentéstartalma.
Konstruktív az orbáni álláspont
– A német jogállam például harminc éve a titkosszolgálatokkal figyeltet egy posztkommunista parlamenti pártot, mert az veszélyt jelent az alkotmányra. Ha Közép-Európában valami hasonló történne, a nyugatiak – s talán a németek is – fel lennének háborodva – hívta fel a figyelmet a számos különbözőség egyikére az elemző. Hozzátette: a magyar miniszterelnök konstruktívan próbálta kezelni a világnézetek vitáját, amikor először a jogállamiság hiányának megállapítását csak különleges, a többi tagállam által megállapított esetekre szűkítette volna, majd felvetette, hogy maradjon a status quo, mivel az ismert javaslatok kidolgozatlanok, ezért politikai önkénynek adhatna teret, ha alkalmaznák valamelyiket, ami éppen ellentétes volna a jogállamiság elvével.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
A szó elszáll, az írás megmarad
– A magyar miniszterelnök joggal hívta fel a figyelmet, hogy a jogállamiság vizsgálatának alapja csak a textus lehet, s nem a kontextus, általános érzet vagy vélt kockázat, ellenkező esetben a szubjektivitás érvényesül – mondta lapunknak Mráz Ágoston Sámuel, emlékeztetve, hogy a miniszterelnök nem véletlenül hasonlította a kommunista diktatúrához az ilyen helyzeteket, amelyeket az Európai Tanács tagjai közül csak ő, és kisebb részben Angela Merkel, valamint Janez Janša szlovén miniszterelnök tapasztalt meg ellenzéki politikusként harminc éve.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint: ha lesz a végső kompromisszumban jogállamisági mechanizmus, kulcskérdés, kik dönthetnek a megindításáról, illetve hogy biztosítják-e a tiszta lapot minden tagállamnak?