Pozitív tapasztalatokat szerzett a járvány alatt az alapjogi biztos

A különleges jogrend intézménye maga is alapvető jogok – különösen az élethez, valamint a testi és lelki egészséghez való jog – védelmét szolgálja – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa, aki szerint a hazánkban elrendelt korlátozások szükségszerűnek és arányosnak bizonyultak. Az ombudsmant az érettségiről, és a kórházi ágyak kiürítéséről is kérdeztük.

Az ombudsman szerint az elrendelt korlátozások szükségszerűek és arányosak voltak Fotó: Szabó-Jilek Ádám

– Milyen nehézségek merültek föl alapjogi szempontból a járvány miatt?

– A járvány megfékezése érdekében az elmúlt hónapokban elrendelt állami intézkedések mindannyiunk életét nehezítették. Mivel az állampolgárok autonómiájához tartozó egyes cselekmények – például a szabadidős tevékenység vagy a csoportos találkozások – egészségügyi kockázatot hordoztak, ezért korlátozás alá estek. A koronavírus-járvány miatt leginkább a kiszolgáltatott, sérülékeny helyzetű csoportok – az idősek, a betegek, a fogyatékossággal élők, a hajléktalanok, illetve a gyermekek és a zárt intézményekben élők – alapjogainak az érvényesülésében merülhettek fel nehézségek. Többnyire a már amúgy is meglévő problémák erősödtek fel, például a digitális oktatáshoz szükséges informatikai háttér hiányával, a higiéniával, az elszigetelődéssel, a munka és kereseti lehetőségek beszűkülésével, a bentlakásos otthonok személyi és tárgyi feltételeinek biztosításával kapcsolatban.

– Milyen panaszok érkeztek a hivatalához a járvány kapcsán?

– Voltak, akik a munkavállalók jogairól kértek tájékoztatást, vagy a munkáltatók által a veszélyhelyzetben gyűjthető adatok köréről érdeklődtek. Mások a nehéz anyagi helyzetben élők gyermekei digitális oktatásának költségei miatti nehézségeiről tájékoztatták a hivatalt. Többen jelezték az apás szülés kapcsán felmerült problémákat, és érkezett megkeresés a járványügyi védőfelszerelések megdrágulása miatt is. Érdeklődtek a nyári táborok megtartásával kapcsolatban, és a hiteltörlesztési moratórium szabályainak értelmezéséhez is kértek segítséget. Kaptunk jelzéseket a fogyatékossággal élő személyek könnyen érthető tájékoztatásának hiányáról, a gyermekvédelmi intézményekben elrendelt korlátozások miatt, illetve a különélő szülőknél a gyermekükkel való kapcsolattartás akadályozottságáról.

– Számos látogatást tett a veszélyhelyzet alatt. Hogyan sikerült alkalmazkodniuk a helyzethez az intézményeknek, hatóságoknak?

– Fontosnak tartottam, hogy személyes benyomások révén kísérjem figyelemmel az aktuális helyzetet, ezért országos látogatássorozatot indítottam. A gyermek-, illetve speciális otthonok mellett többek között az Operatív Törzs ügyeleti központját, a kiskunhalasi mobil járványkórházat, a rendőrség, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Magyar Honvédség intézményeit, határátkelőhelyeket, valamint javítóintézetet és büntetés-végrehajtási intézeteket is felkerestem. Általánosságban elmondható, hogy nagyon pozitív tapasztalataim voltak. A veszélyhelyzetben elrendelt korlátozások szükségszerűnek és arányosnak bizonyultak, amelyet alátámaszt, hogy a koronavírus nem került be a büntetés-végrehajtási, a gyermekvédelmi, a rendőrségi, a fogyatékossággal élő személyek elhelyezésére szolgáló intézményekbe.

Az ombudsman szerint az elrendelt korlátozások szükségszerűek és arányosak voltak
Fotó: Szabó-Jilek Ádám

– Említette a szükségesség és arányosság elvét. Lehet ennek a betartását objektíven ellenőrizni?

– A veszélyhelyzet alatti korlátozásokat az általánosan alkalmazandótól eltérő, más alkotmányos mérce szerint kell megítélni. Fontos hangsúlyozni, hogy a különleges jogrend intézménye maga is az alapvető jogok, különösen az élethez való jog, illetve a testi és lelki egészséghez való jog védelmét szolgálja. Veszélyhelyzet kihirdetésére korábban is került már sor hazánkban, de az ország területének egészére kiterjedő, a jelenlegihez hasonló időtartamban fennálló helyzetre még nem volt példa. Ezért nem állt rendelkezésre részletes alkotmánybírósági gyakorlat a meghozott intézkedések megítéléséhez. Így fokozott körültekintéssel, esetről esetre kellett az egyes intézkedések és az egyes érintett alapvető jogok viszonyát, a szükségesség és arányosság elvének érvényesülését vizsgálni.

– Voltak hatósági túlkapások? Milyen esetekkel találkoztak?

– Az eltelt másfél hónapban nem került sor kifejezetten a járványügyi intézkedések végrehajtásával kapcsolatos jogsérelem megállapítására. Jelenleg több átfogó, illetve egyedi vizsgálat van folyamatban, de eljárási gyakorlatunk értelmében ezek részleteiről csak a jelentés kiadásával nyújtok majd tájékoztatást.

– A kórházi ágyak felszabadítása alapjogi szempontból nem volt aggályos?

– A kórházi ágykapacitás felszabadításával összefüggésben eddig egyetlen egyedi, konkrét jogsérelmen alapuló panaszbeadványt sem kaptunk. Tehát egyetlen beteg, vagy annak hozzátartozója sem fordult a hivatalhoz azzal, hogy bár állapota ezt nem indokolta volna, mégis hazaküldték. Eddig kizárólag személyükben nem érintettek – országgyűlési képviselők, különböző szervezetek vagy aktivista magánszemélyek – kerestek meg. Már korábban, hivatalból vizsgálatot indítottam, aminek első lépéseként megkerestem a szaktárcát a kiadott utasítások pontos megismerése érdekében. Ezt követően tudok majd kérdéseket megfogalmazni véletlenszerűen kiválasztott egészségügyi szolgáltatók felé, hogy megismerjem az utasítások nyomán kialakult gyakorlatot.

– Az érettségi megtartásával sérültek a diákok, pedagógusok jogai?

– Az utolsó írásbelire május 21-én kerül sor, de eddig nem érkezett panasz a hivatalomhoz konkrétan a vizsgák lebonyolításával kapcsolatban.