Kutatást publikált a Magyarországon végzett külföldi hallgatók itt szerzett tapasztalatairól a Tempus Közalapítvány (TKA). A jelentés szerint 2012 és 2019 között gyakorlatilag a világ minden tájáról, összesen 111 országból érkeztek hazánkba fiatalok, elsősorban műszaki, gazdaságtudományi, orvosi, agrár és társadalomtudományi szakokra.
A válaszadók 41,1 százaléka biztosan, további 30 százalék pedig nagy valószínűséggel ugyanezt a magyar képzést választaná ugyanebben az intézményben, ha újrakezdené.

Vagyis a megkérdezett diákok háromnegyede elégedett az itt megszerzett tudással és tapasztalattal. A többség (53 százaléka) ráadásul értékesebbnek is tartja a magyar diplomát, mint a saját országuk felsőoktatási intézményei által kiadott okleveleket,
további 37 százalék pedig közel egyenértékűnek gondolja.
Úgy tűnik, a kellemes élmények felülmúlják az előzetes várakozásokat is, mert míg a képzés kezdetén csak a külföldiek harmada tervezte, hogy a diplomaszerzést követően is Magyarországon marad, addig a tanulmányaik alatt és végén a hallgatóknak már csaknem a fele vélekedett így. Mint kiderült, a hazatérők nagy része valamilyen formában később is követi a Magyarországról szóló híreket, és a többség tartja a kapcsolatot az itt megismert hallgatókkal. A külföldi diákok közel 40 százaléka már vissza is látogatott Magyarországra.
A külföldi fiatalok legnagyobb része egyébként alig vagy egyáltalán nem beszéli a magyar nyelvet (legtöbben arab, angol, kínai, spanyol és török anyanyelvűek voltak).
A nyelvismeret hiányát ugyanakkor érdekes módon nem tekintették különösebben nagy nehézségnek.
Az elmúlt két évtized alatt örvendetesen megemelkedett a külföldi hallgatók létszáma: míg 2001-ben kevesebb mint 12 ezren voltak, a 2019/2020-as tanévben már 38 ezernél is több külföldi egyetemistát és főiskolást tartottak számon országosan. A nemzetközi fiatalság fokozott jelenléte pedig nemcsak azért kívánatos, mert elviszik Magyarország jó hírét, de mint arról már többször írtunk, óriási gazdasági hasznot is hajtanak.
A Tempus egy korábbi elemzésében rávilágított, hogy a külföldi hallgatók egy tanév alatt a vásárlásaikon keresztül 111,2 milliárd értékben fogyasztanak, emellett együttesen további csaknem 63 milliárd forintnyi tandíjat fizetnek be. Vendégeket is fogadnak, akik a becslések szerint évi hat és fél milliárd forintot költenek el Magyarországon.
Éves szinten tehát mintegy 180 milliárd forint folyik be az itteni oktatásuk révén.