Évente száznyolcvanmilliárd forint bevételt hoznak a külföldi hallgatók

Óriási lehetőség az egyetemvárosoknak és a nemzetgazdaságnak a külföldi hallgatók toborzása: ők jelentős bevételt hoznak az országnak egy friss kutatás szerint. Jelenlétük országos szinten már most is több ezer munkahelyet teremt, ráadásul az itt tanuló külföldiek egy főre jutó kiadásai jóval magasabbak, mint a magyaroké, ezért szükséges, hogy a felsőoktatási intézmények, a városvezetők és a szolgáltatók a mostaninál határozottabban, és tervszerűen foglalkozzanak a külföldről érkező fiatalok igényeivel.

Debrecen, 2020. július 13. Fogadalomtétel az évzárón. A korábbi több évtizedes gyakorlattól eltérõen zárta a tanévet a Debreceni Egyetem. A koronavírus járvány miatt az ünnepi diplomasztó elmaradt, helyette a Nagyerdei Stadionban karonként 2-2 hallgató kapta kézhez oklevelét. A 2019-2020 tanévben 14 karon 2500-an fejezték be tanulmányaikat. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Oláh Tibor

A vizsgált diákok turisztikai szokásai­ról a kutatás megállapította, hogy évente legtöbbször a szegediek utaznak, havonta a pécsiek, hetente pedig nagyon kicsi arányban ugyan, de a budapes­tiek. A külföldi hallgatók és vendégeik által generált turisztikai költések összességében ugyan elenyésző részét adják a hazai összes bevételeknek, az egy főre jutó költéseik viszont rendre magasabbak a hazai átlagnál.

A megkérdezett külföldi diákok egyébként általában jó véleménnyel vannak a magyarországi lakókörnyezetükről, elégedetlenség főként a szórakozás és a szabadidő eltöltésének lehetőségei kapcsán jelenik meg, de sokan emlegetik problémaként az angol nyelvű kommunikáció, valamint a munkalehetőségek hiányosságát is. Általában érzékelhető, hogy a Budapesten tanulók elégedettebbek.

A felmérésben a hallgatók mellett több egyetemváros gazdaságért felelős alpolgármesterének véleményét is kikérték. Kiderült például, hogy Pécsett egy komplex csomagot terveznek a külföldi diákok igényeinek kiszolgálására, olyan fejlesztésekkel, mint a közlekedés átalakítása vagy a mobilappliká­ciós okosparkolás bevezetése. 2016-ban a Modern városok program 25 milliárd forintos keretét a város teljes egészében átadta az egyetemnek, ennek egyik elemeként zajlik már a PTE Fogorvostudományi Karának előkészítése is, amelyhez új épületegyüttest húznak fel a városban. Debrecenben is terveznek közlekedésfejlesztéseket, de nem célirányosan a külföldi hallgatók igényei alapján, ugyanakkor őket is segítve, a repülőteret Isztambulon keresztül bekapcsolják a keleti hálóba is.

A vállalkozások építenek a külföldiek által generált forgalomra

Begyűjtötték az elemzők az egyetemvárosok vállalkozóinak véleményét is (edzőtermek, vendéglátóegységek, ingatlanközvetítők), és megállapították, hogy a külföldi diákok minden vizsgált cégre pozitív hatással voltak. Jelenlétük hatással van a helyi munkaerő­piacra, minden szolgáltató a jó nyelvtudású személyzetet keresi és alkalmazza. Ahol beszélnek angolul a belvárosban, ott az éttermi vendégforgalom felét a külföldi diákok jelentik. A pécsi éjszakai szórakozóhelyeken úgy összegeztek, a színes, változatos, minőségi bulikkal lehet megfogni a külföldi hallgatókat, akik alkalmanként három-tízezer forintot költenek személyenként. Nyaranként így nagyon megérzik a külföldi diákok hiányát az igényesebb vendéglátóhelyek. Szegeden viszont körülbelül tíz-húsz százalék a külföldi hallgatók aránya az éjszakai szórakozóhely forgalmában, heti két-három alkalommal, két-háromezer forint költéssel. Debrecenben újdonság, hogy már létrejött egy házhoz szállító cég, melyet a külföldiekre specializálódva egy volt orvosis külföldi hallgató hozott létre.

A vidéki egyetemi városoknak ezzel együtt szükségük van arra, hogy a külföldi hallgatók elvárásaival határozottabban és tervszerűen foglalkozzanak – szögezi le a tanulmány, amely konkrét javaslatokat is tesz, például hogy növeljék az angol nyelvű tájékoztatók számát a köztereken, az angol nyelvű filmvetítéseket, illetve biztosítsanak nekik kedvezményes belépőket a nagy hazai múzeumokba, képtárakba, illetőleg tervezzenek belföldi, egy-háromnapos turisztikai célú kirándulásokat, együttműködve az egyetemek nemzetközi osztályaival.

Schanda Tamás szerint sokat fejlődött a magyar felsőoktatás

Rajta vagyunk a nemzetközi térképen

Schanda Tamás, az innovációs tárca miniszterhelyettese a Tempus témában rendezett tegnapi konferenciáján elmondta: a magyar felsőoktatás felkerült a nemzetközi térképre, és egyre nagyobb hírnevet vív ki magának a világban. – A világ 93 országának legjobb 1500 egyetemét rangsoroló listán hét magyar intézmény is szerepel, legelőkelőbb helyen a Semmelweis Egyetem, amely 31 helyet javított korábbi pozíciójához képest. Jelenleg csaknem negyvenezer külföldi tanul a hazai felsőoktatásban, de egyetemeink vonzerejének további növelése elengedhetetlen. A nemzetközi elismertség növelése nemzetstratégiai cél – fogalmazott az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára. Az egyetemek modellváltásáról szólva kiemelte: az intézkedés célja, hogy értékesebb diplomához jussanak a fiatalok. – Az érintett intézmények nagyobb önállóságot kapnak, rugalmasabban működhetnek, gyorsabban reagálhatnak a térség gazdasági igényeihez. Mindeközben megmaradnak az állami ösztöndíjak, az oktatók pedig megemelt bérezésben részesülnek – húzta alá. Kitért arra is, hogy az idén több mint kilencvenezren jelentkeztek a felsőoktatásba, a felvételizők háromnegyede bekerült, és a felvettek négyötöde állami ösztöndíjjal tanulhat. (Cs. A.)