Szeretik Magyarországot a külföldi diákok

Nagyon jó véleménnyel vannak a hazánkban végzett egyetemi tanulmányaikról a külföldi hallgatók. Egy friss kutatás szerint a fiatalok nemcsak elégedettek a magyarországi képzésekkel, de többségük aértékesebbnek is tartja az itt megszerzett diplomáját, mint a saját országában kibocsátott okleveleket.

2020.07.01. Kaposvár Rendhagyó diplomaosztót tartott a Kaposvári Egyetem. Az ünnepség azért volt különleges, mert sokáig úgy tűnt, hogy a campuson csak virtuális diplomaosztót rendeznek a koronavírus-járvány miatt. A korlátozások lazításával ugyanakkor lehetőség nyílt a hagyományos ünnepség megszervezésére is. A végzősök átehették az oklevelüket a Németh Antal Kulturális Központban. Fotó: Lang Róbert lr Somogyi Hírlap Fotó: Lang Róbert

Kutatást publikált a Magyarországon végzett külföldi hallgatók itt szerzett tapasztalatairól a Tempus Közalapítvány (TKA). A jelentés szerint 2012 és 2019 között gyakorlatilag a világ minden tájáról, összesen 111 országból érkeztek hazánkba fiatalok, elsősorban műszaki, gazdaságtudományi, orvosi, agrár és társadalomtudományi szakokra.

A válaszadók 41,1 százaléka biztosan, további 30 százalék pedig nagy valószínűséggel ugyanezt a magyar képzést választaná ugyanebben az intézményben, ha újrakezdené.

Fotó: Lang Róbert

Vagyis a megkérdezett diákok háromnegyede elégedett az itt megszerzett tudással és tapasztalattal. A többség (53 százaléka) ráadásul értékesebbnek is tartja a magyar diplomát, mint a saját országuk felsőoktatási intézményei által kiadott okleveleket,

további 37 százalék pedig közel egyenértékűnek gondolja.

Úgy tűnik, a kellemes élmények felülmúlják az előzetes várakozásokat is, mert míg a képzés kezdetén csak a külföldiek harmada tervezte, hogy a diplomaszerzést követően is Magyarországon marad, addig a tanulmányaik alatt és végén a hallgatóknak már csaknem a fele vélekedett így. Mint kiderült, a hazatérők nagy része valamilyen formában később is követi a Magyarországról szóló híreket, és a többség tartja a kapcsolatot az itt megismert hallgatókkal. A külföldi diákok közel 40 százaléka már vissza is látogatott Magyarországra.

A külföldi fiatalok legnagyobb része egyébként alig vagy egyáltalán nem beszéli a magyar nyelvet (legtöbben arab, angol, kínai, spanyol és török anyanyelvűek voltak).

A nyelvismeret hiányát ugyanakkor érdekes módon nem tekintették különösebben nagy nehézségnek.

Az elmúlt két évtized alatt örvendetesen megemelkedett a külföldi hallgatók létszáma: míg 2001-ben kevesebb mint 12 ezren voltak, a 2019/2020-as tanévben már 38 ezernél is több külföldi egyetemistát és főiskolást tartottak számon országosan. A nemzetközi fiatalság fokozott jelenléte pedig nemcsak azért kívánatos, mert elviszik Magyarország jó hírét, de mint arról már többször írtunk, óriási gazdasági hasznot is hajtanak.

A Tempus egy korábbi elemzésében rávilágított, hogy a külföldi hallgatók egy tanév alatt a vásárlásaikon keresztül 111,2 milliárd értékben fogyasztanak, emellett együttesen további csaknem 63 milliárd forintnyi tandíjat fizetnek be. Vendégeket is fogadnak, akik a becslések szerint évi hat és fél milliárd forintot költenek el Magyarországon.

Éves szinten tehát mintegy 180 milliárd forint folyik be az itteni oktatásuk révén.

A külföldi diákok egy főre jutó kiadásai jóval magasabbak a magyar hallgatók költéseinél. Mint kiderült, az erasmusosok átlagosan havi 315 298 forintot költenek el, a stipendiumosok 281 504 forintot, az önköltséges tanulók pedig a tandíj miatt jóval többet, 708 856 forintot. Az őket kiszolgáló vállalkozásoknál ráadásul csaknem 2800 fővel növelik a munkaerőt. A legtöbb külföldi hallgató Budapest mellett a három nagy egyetemvárosban, Debrecenben, Szegeden és Pécsen tanul.

KERETBE

A miniszter biztos a sikerben

A Budapest Diákvárost és a Fudan Egyetem campusát is meg kívánjuk építeni, mindig is így terveztük – jelentette ki Palkovics László az InfoRádió Aréna című műsorában. Az innovációs és technológiai miniszter, aki immár kormánybiztosként irányítja a projekteket, elmondta: gazdálkodástudományi, műszaki és orvostudományi képzés is indul az egyetemen, összesen 7-8 ezer hallgatóval. – Mi megyünk tovább, mert ez a fővárosiak érdeke. Ma ez egy lerobbant ipari környezet, ezt szeretnénk felújítani, átalakítani, és lesz egyetem is, kollégium is – húzta alá Palkovics, megjegyezve: az államközi szerződést a jövő héten kötik meg, utána indulhat meg az előkészítés. Hozzátette: a Fudan világszínvonalú képzést nyújt, hazai megjelenése nem politikai ügy.