Az élelmiszerek drágultak legjobban a tavalyi évben

2020-ban az élelmiszerek fogyasztói ára átlagosan 7,2%-kal nőtt.

null

Egy év alatt, 2019. decemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 4,9%-kal emelkedett. Ezen belül az étolajé 13,7, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss gyümölcs) 11,8, a cukoré 11,7, a párizsié, kolbászé 7,8, a liszté 6,8%-kal emelkedett. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,8, ezen belül a dohányáruk 14,4%-kal drágultak – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a jelentésében.

Jócskán emelkedtek az árak
Fotó: Pexels

A tavalyi év egészét nézve az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 3,3%-kal emelkedtek, ezen belül a legnagyobb mértékben, 7,2%-kal az élelmiszerek drágultak. A szeszes italok, dohányáruk ára 6,9, a szolgáltatásoké 2,9, a tartós fogyasztási cikkeké 1,4, a háztartási energiáé 0,3%-kal nőtt. A ruházkodási cikkek ára átlagosan nem változott, az egyéb cikkeké 0,9%-kal mérséklődött.

A vidék megerősítésének része a hazai élelmiszeripar megújítása

Összesen 7537 milliárd forintot fordít a kormány az évtized végéig a vidéken élők és a gazdálkodók támogatására, az erről szóló kormányhatározat már megjelent a Magyar Közlönyben. A Közös Agrárpolitika segítségével 2027-ig 3272 milliárd forintot kapnak a gazdák az úgynevezett egyes pillérre, vagyis az egységes területalapú támogatásokra, míg a kettes pillér, azaz a vidékfejlesztési keret 4265 milliárd forint. Idén és jövőre a területalapú támogatáshoz kötött hazai szabályozás nem változik.

Soha nem jutott még akkora összeg a vidéki Magyarország megerősítésére, mint amelyet a napokban hagyott jóvá a kormány: 2027-ig közel 4300 milliárd forint jut a vidéken élőknek és az agrárium szereplőinek a vidékfejlesztéshez kapcsolódó programokon keresztül.

A jelentős összeg annak köszön­hető, hogy a kormány az uniós források mellé nyújtott nemzeti társfinanszírozást a korábbi 17,5 százalékról az elérhető legmagasabb, nyolcvanszázalékos mértékre növeli – emelte ki a Magyar Nemzet megkeresésére Nagy István. Az agrárminiszter hangsúlyozta:

ez az összeg háromszor akkora, mint amelyet az előző, 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklusban fordíthattunk a vidékfejlesztési programon keresztül a vidékre és a mezőgazdaságra.

Nagy István a több mint négyezer milliárd forintos vidékfejlesztési keret felhasználásáról elmondta: ebből a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői pályázhatnak jelentős támogatásokra a beruházásokhoz, infra­strukturális fejlesztésekhez, és ebből finanszírozzák a mezőgazdaság környezet- és klímavédelmi programjait is.

Tovább

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.