Mutatjuk, miért érdemes rendszeresen halat enni

Bár a népszerűsítő kampányoknak köszönhetően egyre több halat eszünk, még mindig nem eleget. A böjti időszak azonban tökéletes arra, hogy megismerjük és megszeressük a különböző halas ételeket – írja a Mindmegette.hu.

Nagyböjt alatt is ehetünk halat

A böjt hamvazószerdán (idén február 17-én) vette kezdetét és egészen nagypéntekig tart (idén április 5-ig). A legismertebb böjti szokás a hús elhagyása, ami alól csak a sós- és édesvízi halak, és más vízi állatok (kagylók, csigák, rákok stb.) a kivételek. Ez azzal magyarázható, hogy a halak hidegvérűek és nem melegvérűek, szerkezetük is más. A böjti időszak alatt három étkezésből csak egyszer szabad jól lakni, a hús legalkalmasabb helyettesítője pedig a hal.

Fontos még kiemelni, hogy Magyarországon az édesvízi halak jóval biztonságosabbak tengeri rokonaiknál, melyek nagyobb koncentrációban tartalmazhatnak nehézfém szennyezettséget. A hazai és uniós szabályok nagyon szigorú keretek között tartják a tenyésztést, így biztosítva, hogy megfelelő minőségű hal-alapanyagok kerüljenek az asztalunkra.

Halpéntek

A böjti időszakon túl is ajánlott hetente legalább egyszer halat fogyasztani. Ez az első nap a héten, amikor azok is tudnak tudatosan figyelni az ételeikre, akik a munkanapokon kevésbé. A pénteki halfogyasztásnak vallási gyökerei is vannak, a péntek ugyanis hagyományosan böjti nap – hústilalommal –, de halat mindig szabad volt fogyasztani ezen a napon is.

Egyen halat rendszeresen az egészségért

Védi a szívet

Hazánkban a halálozások mintegy 50%-a szív- és érrendszeri betegségek miatt következik be. A halak telítetlen zsírsavtartalma – különösen az omega-3 – ugyanakkor segíti szívünk megfelelő működését, a vér normál koleszterinszintjének fenntartását, ezért jelentős szerepe van a fent említett betegségek megelőzésében és diétás kezelésében is. A halak rendszeres fogyasztása tehát, különösen értékes zsírsavtartalmuknak köszönhetően, segít helyrebillenteni az egészségünket és kiegyensúlyozottabbá varázsolja étrendünket. A hazai tenyésztésű halak közül a fehér és a pettyes busa bővelkedik leginkább ezekben a zsírsavakban.

Magyarországon az édesvízi halak jóval biztonságosabbak tengeri rokonaiknál
Fotó: Pixabay

Könnyen emészthető

A halhús magas víztartalmának, valamint az izomrostok közötti laza és finom szerkezetű kötőszövetének köszönhetően könnyen emészthető, és elkészítési ideje is sokkal rövidebb, mint az egyéb húsoké. Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy bő olajban sütéskor az étel tömegének akár 20-30%-át is felszívhatja olajban, ami nagyon sok plusz kalóriát jelenthet. Halételeinket is érdemes tehát inkább párolni, főzni, grillezni, teflonserpenyőben vagy sütőzacskóban sütni.

Hozzájárul az agy optimális működéséhez

A halak kedvező zsírsavösszetétele hozzájárul az emberi agy magzati és csecsemőkori optimális fejlődéséhez, de a későbbi működéséhez is egyaránt. Egyes felmérések szerint idős korban a rendszeresen halat fogyasztóknál kisebb a szellemi leépülés, a szív- és érrendszeri-, továbbá a szembetegségek kialakulásának kockázata.

Kismamáknak és szoptatós anyukáknak is kitűnő választás

A többszörösen telítetlen zsírsavak bevitele ezekben a hónapokban is nagyon fontos: megfelelő mennyisége az anya táplálkozása révén magzatkorban a méhlepényen keresztül, míg csecsemőkorban a szoptatás által biztosítható – az anyatejen keresztül a gyermek megfelelő ellátottságban tud részesülni. Ezért mind a kismamáknak, mind a szoptatós anyukáknak ugyanolyan fontos a halak rendszeres fogyasztása, azonban mindenképpen kerülni kell a nyers, a nem megfelelően hőkezelt, illetve a nagy testű tengeri halak fogyasztását – cápa, királymakréla, kardhal, cserepeshal –, melyek nagyobb koncentrációban tartalmazhatnak nehézfém szennyezettséget.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

A borítókép illusztráció