Az ünnepi időszakban több halat veszünk ugyan, de a magyar lakosság az európai átlaghoz képest még mindig nagyon kevés halat fogyaszt. Elhoztuk most Széll Tamás többszörösen kipróbált halászlé-receptjét, amivel garantált a siker és az is, hogy ezentúl nemcsak karácsonykor, hanem rendszeresen követeli majd a család az elkészítését – olvasható a Mindmegette cikkében.
Felmérések bizonyítják, hogy a grönlandi eszkimók vagy a japán halászok között jóval kisebb arányú a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, mint azokban az országokban – köztük hazánkban is –, ahol az emberek nem esznek napi rendszerességgel halat. Karácsonykor a halászlével és a rántott hallal belehúzunk ugyan, de még így sem érjük el az európai átlagot: jelenleg kicsit több, mint 6 kg/fő/év halat fogyasztunk, ehhez képest például a portugálok évente 56 kilogramm halat fogyasztanak fejenként. Portugáliában a születésekor várható élettartama átlagosan több mint 83 év, míg hazánkban az átlag csupán 76,2 év.
Ezért érdemes minnél több halat fogyasztani
- A halhús könnyen emészthető és szervezetünk számára jól hasznosítható, teljes értékű fehérjéket tartalmaznak, ezért a halételeket akár este, vacsorára is lehet fogyasztani.
- Jellemzően zsírsavösszetételük is kedvező, ezáltal pozitív hatással vannak a szív- és érrendszer működésére.
- Az Omega 3 zsírsavak ezen kívül hangulatjavító, illetve gyulladáscsökkentő hatással bírnak, nagy szerepük van a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, az emberi agy magzati és csecsemőkori fejlődésében, majd későbbi működésében is (pl.: memória).
- Számos vitamin, ásványi anyag és nyomelem kiváló forrása, ezek közül kiemelendő az A-, a D-, és a B-vitaminok csoportja, beleértve a B12-vitamint is; de bővelkedik vasban, cinkben, rézben, foszforban, kalciumban és a pajzsmirigy optimális működéshez elengedhetetlen jódban és a szelénben.
Borítókép: szegedi halászlé (Fotó: Midmegette)
