Hat éve vágtak bele az ökológiai gazdálkodásba Zaránkon

Nem idegen területet választottak 2015-ben Urbánék az ökológiai gazdálkodásra, hiszen felmenőik már termesztettek fokhagymát.

– Nagyszüleim foglalkoztak ezzel, igaz, nem az őszi, hanem a tavaszi vetésűvel. Ezért tudtuk, hogy ezen a tájon jól érzi magát a fokhagyma – mondta el a községvezető, miközben kisétáltunk a zaránki földjükre.

Az ökológiai gazdálkodással is a kezdetekkor ismerkedtek meg, azóta továbbléptek.

– Látva azt a termőföldromlást, amely Európában tapasztalható, hangsúlyos, hogy az utánunk érkező generációnak is olyan talajt hagyjunk hátra, amely alkalmas a jó minőségű és egészséges élelmiszer előállítására

– fogalmazott. Ennek, az eddigi ismeretek alapján az egyik legjobban fenntartható módja az ökológiai gazdálkodás. Nem hoznak be a gazdaságukba olyan termésfokozó készítményt sem, amelyet más országban állítottak elő. Ezzel is csökkenteni kívánják az ökológiai lábnyomot, hiszen így a szállítást is kihúzhatják a folyamatból.

Urbán László (balra) balmazújvárosi partnerével szemléli meg az idei fokhagymatermést
Fotó: Márkus Attila/Heves Megyei Hírlap

– Sokkal inkább hiszünk az elővetemények alkalmazásában, melyek különböző jótékony tulajdonságokkal bírnak. Éppen ezért ültetünk bíborherét és facéliát is

– mutatott rá. Mindezek a talaj mikrobiológiai élete szempontjából hasznosak, s olyan értékes, szerves tápanyagokat szolgáltatnak a földbe, melyek jót tesznek a fokhagymának. A facéliának más pozitív hatása is van, ami miatt igen hasznos. A gyökere olyan illatanyagot termel, amely elűzi a fokhagymát károsító fonálférget is. Talaj-előkészítéssel hatékonyan tudnak védekezni egy gombás megbetegedés ellen.

– A hagymalégy például vetésforgóval is távol tartható – tudatta Urbán László.

Azt is elmondta, hogy Magyarországon kevés szakirodalom áll rendelkezésre a témában, inkább francia és német területről van több információ, hiszen a biogazdálkodásnak ott már több évtizedes hagyományai vannak. Mindezeket igyekeztek a saját körülményeikhez igazítani.

– Ez egy folyamat, a finomhangoláshoz évekre volt szükségünk. Ez a fajta szemlélet – ahogy egy biogazdálkodó is megfogalmazta – arra ösztönöz, hogy az ember folyamatosan gondolkodjon és innovációt hozzon létre

– vélekedett.

Nem csak egyféle fokhagymát termesztenek, s ahogyan sétáltunk a sorok között, mindig egy-egy újabb típust ismerhettünk meg.

– Zöld, vágottnak való fajtából kettő van, a fehér és ez a lilás-rózsaszín – húzta ki a földből a példányokat egymás után, s mutatta meg a különbséget a kettő között.

Emellett foglalkoznak még egy Sabagold nevű, nagyon erélyes növekedésű, de magas vízigényű fajtával is. S hogy egész évben legyen értékesíthető fokhagymájuk, olyat is termesztenek, amely nagyon sokáig eláll hűtés nélkül is. Mindezeket ugyanis nemcsak hazai, hanem külföldi partnerek is felvásárolják.

A teljes cikk IDE kattintva érhtő el.