Segítünk, ha nem tudod melyik munkaerőpiaci kategóriába tartozol

Munkanélküliség, munkaképes kor és Marshall-kereszt? Ha te is csak tapogatózol, ez a te cikked lesz.

null

Mint minden piac, úgy a munkapiacnak is van keresleti és kínálati oldala. Egyetem után, amikor elkezdesz álláshirdetéseket keresni a munkakínálati oldalt fogod erősíteni, hiszen képes és hajlandó is vagy a munkavégzésre. Akkor mindenki az aktív munkaképesek közé tartozik? Nem! Mutatjuk, hogyan oszlik fel az össznépesség a munkaerőpiac szempontjából!

Munkaképesek

A lakosságot két nagy kategóriára lehet osztani, egyszerűen csak munkaképesek és nem munkaképesek csoportjára. Nem munkaképesnek számítanak a társadalom azon tagjai, akik életkoruk miatt (16 évtől fiatalabbak és 65 évtől idősebbek), vagy egészségügyi okok miatt nem képesek munkát vállalni.

A kép illusztráicó
Fotó: Pexels

Aktívak

A munkaképes lakosságot további két csoportba lehet osztani munkapiaci szempontból: inaktívak és aktívak táborává. Az inaktívak közé a munkaképesek azon része tartozik, akik képesek lennének munkát vállalni, hiszen életkoruk és egészségügyi állapotuk ezt megengedi, ennek ellenére mégsem hajlandóak rá. Ide tartoznak például azok, akik nyertek a lottón, befektetéseik hozamából élnek és a tanulók is, akik még munkavégzés helyett felsőoktatási tanulmányaikat folytatják.

Munkanélküliség

Az aktívak csoportját tehát foglalkoztatottakra és munkanélküliekre lehet bontani. A foglalkoztatottak közé tartoznak a rész vagy teljes munkaidőben dolgozó személyek. A munkanélküliség szempontjából megkülönböztetünk önkéntes és kényszerű munkanélküliséget is. Önkéntes munkanélkülinek mondjuk, amikor például valaki az adott munkahelyével nincs megelégedve a bérszint miatt, felmondva új, magasabb bérszintű állás után néz. A két állás között eltelt idő alatt önkéntes munkanélkülinek minősül. Kényszerű munkanélkülinek pedig akkor, ha mindent megtesz, de mégsem talál állást.

Most már sikerül eligazodni a munkaerőpiacon, te hova tartozol?

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Pexels

Több mint hatmillió ember vesztette el az állását az unióban

A koronavírus-járvány első hulláma több mint hatmillió munkahely megszűnéséhez vezetett az Európai Unióban, és az ideiglenes szerződéssel dolgozó munkavállalókat, valamint a fiatal nőket kétszer jobban sújtotta a munkanélküliség, mint a 2008-as pénzügyi válság idején – olvasható az európai uniós intézményrendszerhez tartozó Eurofound ügynökség csütörtökön közzétett felmérésében.

Az elemzés szerint – amelyet a távirati iroda ismertetett – az EU-ban 5,7 millióval kevesebb embert foglalkoztattak 2020 tavaszára, mint 2019 végén, és ugyanebben az évben 6,3 millióval kevesebb embernek volt munkája a járvány előtt megjósolt foglalkoztatási trendnövekedéshez képest.

Tovább

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.