Mi történt a felsőoktatásban 2012 óta? – a legfrissebb elemzés

A felsőoktatás versenyképesebbé tétele 2012-től az egyetemek működési modelljének korszerűsítésével, a felsőoktatási törvény hatályba lépésével kezdődött. Az alapítványi fenntartású egyetemek kijelölésével 2019-től egy újabb oktatásmenedzsment modell került bevezetésre a felsőoktatásban.

Az elemzés főbb eredményei:

javult a képzési szerkezet koncentrációja,

nőtt a duális képzésekben tanulók száma,

nőtt a külföldi hallgatók aránya,

csökkent a diplomások aránya a fiatalok körében,

a képzésekből lemorzsolódók aránya stagnált,

nem valósultak meg a hallgatói sikeresség javulását támogató eszközök, így a fenntartói bemeneti és kimeneti kompetencia mérései.

A felsőoktatás versenyképességének javulását az egyetemek és a regionális gazdaság közötti együttműködések erősödését mutatja a gyakorlatorientált képzések és közös kutatások számának bővülése. Az egyetemek és a gazdasági szervezetek között 2019 végén közel másfélezer képzési együttműködési megállapodás volt érvényben.

Az összegzés szerint harmadával nőtt a műszaki diplomások, negyedével az agrártudományi végzettségűek és 12 százalékkal az informatikusok száma.

Ezzel párhuzamosan csökkent a bölcsész, a társadalomtudományi, a közgazdaságtudományi és a természettudományi pályán végzettek száma és aránya.

A felsőoktatás versenyképesebbé tételének lépéseit a 2014-ben, majd 2016-ban megalkotott stratégiai dokumentumok határozták meg, melyeknek céljai európai színvonalú versenyképes felsőoktatás megteremtése, az oktatás minőségének növelése volt.

A kép illusztráció
Fotó: Pexels

A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” szakpolitikai stratégiában foglaltak szerint az európai szintű, versenyképes és minőségi felsőoktatás megteremtése nemzetstratégiai kérdés.

A magyar gazdaság újraindításának egyik kulcseleme, hogy egyre többen felvételizzenek a felsőoktatásba és a végzett hallgatók versenyképes gyakorlati ismerettel és tudással rendelkezzenek, valamint, hogy az egyetemek a jelenleginél sokkal rugalmasabb szabályozási környezetben tudjanak működni.

Erre törekednek a modellváltó intézmények is, melyből – várhatóan augusztus elsejétől – 21 lesz az országban.

Továbbá az ÁSZ arra is rávilágított, hogy „minőségirányított ágazati működés” megteremtéséhez hozzájárult:

a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság egyetemi szervezetektől független, szakértői tevékenysége,

a felsőoktatási kiválósági programok bevezetése,

valamint az egyetemi oktatás egyes területein alkalmazott minőségmérés.

Az oktatás minőségének intézményi és rendszerszintű független értékelése azonban nem volt biztosított.

Az elemzés fókuszában a felsőoktatásban 2012 óta tartó változások bemutatása, a versenyképesség, valamint az oktatás minőségének javítására tett intézkedések áttekintése és értékelése állt.

Azért is lényeges az elmúlt évek tapasztalatait összegezni, mert ezáltal jobban kirajzolódnak a következő években végbemenő fejlődések, melyre mintegy 1500 milliárd forint áll rendelkezésre.

Ha többet tudnál meg az eredményekről, akkor olvasd el az Állami Számvevőszék teljes elemzését.

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Pexels