Most, hogy a digitális technológia a mindennapi életünk egyre fontosabb részévé vált, a korábban sci-fibe illőnek tartott embertökéletesítés – azaz a fizikai és mentális képességeink újraalkotásának vagy fokozásának – eszméje új erőre kapott.
A minap közzétett új kutatás széleskörű lelkesedést mért a magyar lakosság körében az embertökéletesítés, azaz az emberi test technológiák segítségével való tökéletesítése vagy javítása iránt.
A Kaspersky információbiztonsági cég megbízásából készített kutatás arra a megállapításra jutott, hogy 96%-unk változtatna valamit a fizikai megjelenésén, ha tehetné, míg kétharmadunk fontolóra venné a teste technológia segítségével való végleges vagy átmeneti tökéletesítését.
Az Európa és Észak-Afrika 16 országában végzett széles körű kutatás kimutatta, hogy a legnagyobb arányban az olaszok vennék fontolóra az embertökéletesítést (82%), amitől a kétharmaddal mi, magyarok sem állunk messze, a legkisebb arányban pedig a britek (33%).
Néhány válaszadó egyenesen azt nyilatkozta, hogy szeretne okostelefont hozzákapcsolni a testéhez.
A magyarok legtöbbje világosan kifejezésre juttatta, hogy szerintük az embertökéletesítésnek az emberiség javát kell szolgálnia, ezen belül 62% mondta azt, hogy az életminőség javítására kellene használni. A magyarok általában véve úgy gondolják, hogy bármely embertökéletesítés céljának az általános fizikai egészségi állapot (43%) vagy a látás (42%) javításának kell lennie, de közel harmaduk (31%) egyszerűen csak vonzóbb testre vágyik.
Vannak még kétségek ezzel kapcsolatban, hiszen a résztvevők tartottak attól, hogy a tökéletesítés a gazdagok kiváltsága lesz (43%), és vannak (26%), akik inkább amiatt aggódnak, hogy a testüket meghekkelhetik a kiberbűnözők.
Marco Preuss, a Kaspersky globális kutató és elemző csapatának Európáért felelős igazgatója elmondta: „Az embertökéletesítés napjaink egyik legjelentősebb technológiai trendje. Máris rendkívül sokféle gyakorlati alkalmazását láthatjuk a mindennapi életünk különböző területein, többek között az egészségügyben és a szociális ellátásban, a sportban, az oktatásban és a közlekedésben. Gondolok itt például a tűzoltási és mentési műveleteknél használt exoszkeletonokra (külső vázakra) vagy a szervek bionyomtatására.