Katonai kutyák kaphatnak headsetet a bevetések kedvéért

Távolról utasíthatóak rajtuk keresztül, követhető az általuk látott kép.

A hadseregekben is óriási szolgálatot tesznek a katonai kutyák, többek közt a kifinomult szaglásukkal mentőakciókban segédkezhetnek, vagy éppen robbanószerek felderítésében vehetnek részt. Bizonyos helyzetekben viszont problémát jelenthet, hogy a kezelőiknek muszáj a közelükben lenniük az utasítgatásukhoz, ami fizikai limitációk, vagy valamiféle veszély miatt nem oldható meg.

Az amerikai tengerészgyalogság a Command Sight startup közreműködésével új megoldást eszelt ki problémára, modern technológiát épít a kutyák által egyébként is viselt védőszemüvegbe. A sisakba telepített kamerának köszönhetően a kezelő folyamatosan láthatja, amit a kutya is, továbbá walkie-talkies jelleggel utasításokat adhat számára.

Fotó: Pexels

Ami ennél is érdekesebb, hogy lézeres vetítéssel helyek jelölhetőek meg a szemüveg belső felületén, így vizuálisan is lehetőség van irányítani az állatot, ami masszívan hatékonyabbnak bizonyulhat a klasszikus hangutasításoknál.

Legjobb tudomásunk szerint ez az első alkalom, hogy állatoknak készítettek kiterjesztett valóságot használó szemüveget.

Kiderült, hogy másképpen látják egymást a kutyák és az emberek

Az ELTE etológusai felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Kiderült, míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.

Ez az első kutatás, amely egy nem főemlős faj és az ember vizuális ingerekre adott agyi válaszait közvetlenül és nem-invazív módon hasonlította össze. A vizsgálat nemzetközi együttműködésben valósult meg, így több egyed agyi válaszát tudták megmérni, mint a legtöbb korábbi, kutyákon végzett funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatban (fMRI) – olvasható az ELTE Természettudományi Karának (TTK) MTI-hez eljuttatott közleményében.

A közlemény szerint a vizsgálat meglepő hasonlóságokat és különbségeket tárt fel a kutyák és emberek agyi válaszai közt. Lényeges hasonlóság, hogy a kutyák és emberek agyában is vannak olyan úgynevezett fajtársérzékeny agyterületek, amelyek azt kódolják, hogy a megfigyelő a saját fajához tartozó vagy attól eltérő fajú egyedet lát.