Újabb megfigyeléseket végeztek az elsőként felfedezett fekete lyukon

Bár 1964-ben fedezték fel, csak 2011-ben mérték meg először a Cygnus X-1 tömegét és távolságát.

A kép illusztráció Forrás: Pixabay

Újabb megfigyeléseket végeztek az elsőként felfedezett fekete lyukon – közölték pénteken a Kínai Tudományos Akadémia Állami Csillagvizsgáló Intézetének (NAOC) kutatói.

Ausztrál és amerikai kutatókkal együttműködve végzett vizsgálataik eredményeiről a Science és az Astrophysical Journal című tudományos lapokban számoltak be.

A Cygnus X-1 feketelyukrendszerben lévő 21 naptömegű fekete lyuk olyan sebességgel forog, amely közelít a fény sebességéhez.

Ez a Földhöz egyik legközelebb lévő fekete lyuk. Bár 1964-ben fedezték fel, csak 2011-ben mérték meg először a Cygnus X-1 tömegét és távolságát.

A kép illusztráció
Fotó: Pixabay

A legutóbbi kutatás során az amerikai VLBA (Very Long Baseline Array) hálózatot, egy tíz rádióteleszkópból álló rendszert és egy különleges technikát alkalmaztak a fekete lyuk és a Föld távolságának megállapítására: ez 7240 fényév.

Ez alapján újrakalkulálták a tömegét, és megállapították, hogy a Cygnus X-1 tömege a Nap tömegének 21-szerese, ami 50 százalékkal nagyobb, mint a korábbi becslések szerint.

A frissített mérések alapján meg tudták állapítani, hogy a fekete lyuk hihetetlen gyorsasággal, a fény sebességéhez hasonló sebességgel forog, gyorsabban, mint bármely eddigi felfedezett fekete lyuk – mondta Kou Li-csün, a tanulmány egyik szerzője, a NAOC munkatársa.

Sikeresen landolt a NASA Perseverance marsjárója a vörös bolygón

Több mint 470 millió kilométer megtétele után sikeresen landolt a Marson a NASA Perseverance marsjárója közép-európai idő szerint csütörtök este.

A Jet Propulsion Laboratoryban (JPL), a NASA bolygókutató intézetében található irányítóközpontba – ahonnan az interneten élőben közvetítették a landolást – közép-európai idő szerint csütörtökön nem sokkal 22 óra előtt érkezett meg a megerősítés, hogy a Perseverance sikeresen leszállt a vörös bolygóra. Nem sokkal később az első fekete-fehér felvételek is megérkeztek a marsjáróról: az egyiken a rover árnyéka is látszik a bolygó kies felszínén.

A tavaly július 30-án útjára indított marsjáró egy kockázatos leszállást követően a 250 méter mély Jezero-kráterben érte el a Mars felszínét, egy egykori tómederben.

A NASA szakemberei által csak „a rettegés hét percének” nevezett leszállás során először a hatalmas ejtőernyő nyílt ki, majd levált a hőpajzs, és a leszállóegység megközelítette a leszállás tervezett helyét, közben radarokkal keresve a megfelelő terepet a landoláshoz. Az utolsó mintegy 20 méteren végül egy úgynevezett égi daru eresztette le a marsjárót a felszínre.

Tovább...