A NASA dollármilliókat ad magán-űrállomások építésére

A NASA már két évtizede küld folyamatosan űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), azonban most egy komoly fordulatra készül.

NASA bérelné az űrállomásokat Fotó: MTI/EPA/NASA

A NASA már két évtizede küld folyamatosan űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), azonban most egy komoly fordulatra készül az amerikai állami űrhivatal. A szervezet ugyanis elkezdené ösztönözni a magáncégeket, hogy saját erővel szálljanak be az űrállomások fejlesztésébe és építésébe – olvasható az Origón.

A NASA immáron konkrét anyagi támogatást is biztosítana azoknak a magánvállalatoknak, amelyek saját űrállomást szeretnének fejleszteni. Az amerikai állami űrhivatal tavaly mutatta be a Commercial LEO Destinations (CLD) nevű projektjét, melynek keretében összesen 400 millió dollárral támogatna meg négy céget 2021 negyedik negyedévében – írja a CNBC.

Az ügynökség ezzel igyekszik megismételni két korábbi programjának sikerét. Ezek keretében magánvállalatok bevonásával küldtek rakományokat és űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A NASA kereskedelmi igazgatója, Phil McAlister elmondta, hogy az alacsony Föld-körüli pályán működtetett fő tevékenységi körök közül a rakomány- és a személyzetszállítást már eddig is többször ruházták át magáncégekre. A NASA korábban megbízta a SpaceX-et és a Northrop Grumannt, hogy teherszállító hajókat küldjenek a nemzetközi úrállomásra, míg az űrhajósok felküldésében a SpaceX és a Boeing vett részt. Korábban az összes ilyen tevékenység a NASA kizárólagos hatásköre volt.

McAlister kiemelte, ha nem vonnának be magáncégeket, akkor a NASA költségvetését figyelembe véve, erősen korlátozottak lennének a hivatal lehetőségei. Így viszont külsős felekkel sokkal hatékonyabban tudnak dolgozni.

NASA bérelné az űrállomásokat
Fotó: MTI/EPA/NASA

Jönnek a magánűrállomások

Van azonban egy nagyobb szabású terv a NASA kezdeményezése mögött. A hivatal ugyanis hatalmas összegeket takaríthatna meg azon, ha csak használna űrállomásokat, és nem lenne tulajdonos illetve üzemeltető azokban. A Nemzetközi Űrállomás például nagyjából 4 milliárd dollárba kerül a NASA-nak – minden évben. Az űrállomás fejlesztése és megépítése egyébként összesen 150 milliárd dollárba került, amihez Oroszország, Európa, Japán és Kanada is nyújtott segítséget.

A NASA tavaly úgy számolt, hogy a kereskedelmi legénység-szállítási programja önmagában 20-30 milliárd dollárt spórolna a szervezetnek. Közben pedig egyszerre két űrhajó fejlesztése valósulna meg a magáncégek bevonásával. Itt a Boeing némi lemaradásban van, miután 2019-ben a Starliner kapszula első kísérlete kudarcot vallott, de a SpaceX Crew Dragon nevű űrhajója már most is szállítja a NASA űrhajósait.

A CLD program mögötti másik komoly motiváció a Nemzetközi Űrállomás öregedő hardver-bázisa. Az űrállomás törzsszerkezetének nagy részét ugyanis az 1990-es években gyártották, utoljára pedig 2011-ben adtak hozzá újabb szerkezeti elemeket – leszámítva, hogy tavaly orosz űrhajósok egy kis légszivárgás elhárításán dolgoztak.

A NASA végső célja pedig az, hogy a magánvállalatok bevonásával egy komplex infrastrukturális háttér alakuljon ki, amelynek köszönhetően szélesebb körben folytatódhatnak az űrbéli tevékenységek, a Nemzetközi Űrállomás „nyugdíjazása„ után is. Erre a legfrissebb példa, hogy a NASA 140 millió dolláros szerződést kötött az Axiom Space nevű vállalattal, amely hozzáadandó modulokat épít a Nemzetközi Űrállomáshoz. A terv az, hogy miután az ISS visszavonul, az Axiom leválasztja a moduljait, amelyek végül önálló űrállomásként funkcionálhatnak.

A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el.

Eddig ismeretlen baktériumokat fedeztek fel a Nemzetközi Űrállomáson

Négy baktériumfajt találtak a fedélzeten, közülük három eddig ismeretlen faj. A szakértők szerint nem az űrből származnak, de kérdés, hogyan jutottak az űrállomásra és hogyan maradtak életben.