Nagy a csend a kínai gyártók által már évek óta ígérgetett kijelző alatti előlapi kamerák terén, eddig csak a ZTE dobott piacra a technológiát használó okostelefont, ám sajnos csapnivalónak bizonyult a rejtett szelfikamera képminősége. Ennek oka, hogy a szenzoroknak nem egyszerű átlátniuk az előttük lévő érintőkijelzőn, minden bizonnyal ennek a számlájára írható a bevezetésben való késlekedés.
Most alternatív problémamegoldási elképzelésre derült fény, a Google teljesen új elképzelés mentén oldaná meg a kijelző alatti szelfikamera működését. Az ötlet alapvetően egyszerű: a kijelzőn lenne egy átlátszó terület, alatta egy tükörrel vagy prizmával, a fényterelő eszköztől balra és jobbra pedig a kameraszenzor és egy mini kijelző kapnának helyet.

Fotó: Pexels
Amennyiben az előlapi kamera ki van rajta kapcsolva, akkor a prizma/tükör a mini kijelző képét rávetítené a telefon érintőkijelzőjének áttetsző részére, ezzel olyan illúziót keltve, mintha egy klasszikus megjelenítőről volna szó. A szelfikamera aktiválásakor fizikailag elfordulna a prizma, és a külvilág felől érkező fényt vetítené be a kamera érzékelőjébe.
Az előlapi kamera aktiválásakor emiatt az érintőkijelző átlátszó részén nem jelenne meg kép, körülbelül úgy nézne ki a panel, mintha kijelzőbe fúrt előlapi kamerát használna a telefon. Ez a kis kompromisszum szerencsére jobbnak tűnik annál, mintha teljesen használhatatlan volna az előlapi kamera képe.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Kiemelt kép: Pexels
Egy törvényjavaslat miatt veszítheti el az orosz piacot a Facebook és a Google
A duma elé beterjesztett javaslat azokat az internetes platformokat érinti, amelyek napi olvasóközönsége meghaladja az 500 ezer orosz felhasználót: vagyis sok más mellett a Facebookot, a Twittert, a TikTokot, a YouTube-ot, a WhatsAppot és a Telegramot is.
A törvény kezdeményezője, az állami duma információs politikával foglalkozó bizottságának tagja, Anton Gorelkin leszögezte: olyan vállalatokról van szó, amelyek orosz nyelven terjesztenek információkat, orosz fogyasztóknak szóló reklámokat adnak, oroszországi tevékenységükből profitálnak és oroszok személyes adatait használják fel mindehhez.