Forradalmasítaná a kijelző alatti kamerát a nagyvállalat

Nagyon rafinált módszerrel állt elő a rejtett szenzor képminőségének javítására – írja az Origó.

Forrás: origo.hu2021. 05. 24. 20:47
A kép illusztráció Forrás: Pexels
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy a csend a kínai gyártók által már évek óta ígérgetett kijelző alatti előlapi kamerák terén, eddig csak a ZTE dobott piacra a technológiát használó okostelefont, ám sajnos csapnivalónak bizonyult a rejtett szelfikamera képminősége. Ennek oka, hogy a szenzoroknak nem egyszerű átlátniuk az előttük lévő érintőkijelzőn, minden bizonnyal ennek a számlájára írható a bevezetésben való késlekedés.

Most alternatív problémamegoldási elképzelésre derült fény, a Google teljesen új elképzelés mentén oldaná meg a kijelző alatti szelfikamera működését. Az ötlet alapvetően egyszerű: a kijelzőn lenne egy átlátszó terület, alatta egy tükörrel vagy prizmával, a fényterelő eszköztől balra és jobbra pedig a kameraszenzor és egy mini kijelző kapnának helyet.

A kép illusztráció
Fotó: Pexels

Amennyiben az előlapi kamera ki van rajta kapcsolva, akkor a prizma/tükör a mini kijelző képét rávetítené a telefon érintőkijelzőjének áttetsző részére, ezzel olyan illúziót keltve, mintha egy klasszikus megjelenítőről volna szó. A szelfikamera aktiválásakor fizikailag elfordulna a prizma, és a külvilág felől érkező fényt vetítené be a kamera érzékelőjébe.

Az előlapi kamera aktiválásakor emiatt az érintőkijelző átlátszó részén nem jelenne meg kép, körülbelül úgy nézne ki a panel, mintha kijelzőbe fúrt előlapi kamerát használna a telefon. Ez a kis kompromisszum szerencsére jobbnak tűnik annál, mintha teljesen használhatatlan volna az előlapi kamera képe.

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Pexels

Egy törvényjavaslat miatt veszítheti el az orosz piacot a Facebook és a Google

A duma elé beterjesztett javaslat azokat az internetes platformokat érinti, amelyek napi olvasóközönsége meghaladja az 500 ezer orosz felhasználót: vagyis sok más mellett a Facebookot, a Twittert, a TikTokot, a YouTube-ot, a WhatsAppot és a Telegramot is.

A törvény kezdeményezője, az állami duma információs politikával foglalkozó bizottságának tagja, Anton Gorelkin leszögezte: olyan vállalatokról van szó, amelyek orosz nyelven terjesztenek információkat, orosz fogyasztóknak szóló reklámokat adnak, oroszországi tevékenységükből profitálnak és oroszok személyes adatait használják fel mindehhez.

Tovább

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.