Képeket küldött marsjárója landolásáról a Tienven-1 kínai űrszonda

A felvételeket szerdán tette közzé a kínai nemzeti űrhivatal.

Forrás: MTI2021. 05. 20. 14:14
null
Az első, fekete-fehér képet a marsjáró elé felszerelt kamera készítette Forrás: CNSA
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két fotót és két videót küldött marsjárójának a vörös bolygó felszínén való múlt hétvégi landolásáról a Tienven-1 kínai űrszonda. A felvételeket szerdán tette közzé a kínai nemzeti űrhivatal.

Az első, fekete-fehér képet a marsjáró elé felszerelt kamera készítette. A felvételen látszik, hogy a leszállóegységről egy rámpa nyúlik le a Mars felszínére.

Az első, fekete-fehér képet a marsjáró elé felszerelt kamera készítette
Fotó: CNSA

A második, színes fotót a rover hátulján lévő navigációs kamera készítette. A marsjáró napelemei és antennája csukva vannak a képen, amelyen jól látható a bolygó vörös felszíne.

A videofelvételek egyike azt örökíti meg, ahogy a leszállóegység és a marsjáró levált a szondáról landoláskor.

Az űrszondával teljesíti Kína az első saját Mars-misszióját.

A második, színes fotót a rover hátulján lévő navigációs kamera készítette
Fotó: CNSA

A Tienven-1 (Kérdések a mennynek) február 10-én, hét hónapig tartó, 55 millió kilométeres út megtétele után állt Mars körüli pályára, majd két napra rá videófelvételeket küldött a bolygóról.

A leszállóegység, fedélzetén a Csu-zsung nevű marsjáróval, május 15-én landolt az Utopia Planitia síkságon.

A rover három hónapon át fog vizsgálódni a vörös bolygón. A mintegy 240 kilogrammos járművet a Földdel kapcsolatot tartó Tienven-1-ről fogják vezérelni. A mitológiai tűzistenről elnevezett robotjármű a Mars légkörét és talaját vizsgálja, képeket készít, és feltérképezi a környéket.

Kína az elmúlt években többmilliárd dollárt fektetett be abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el egy űrszondát a Holdnak a Földtől távol eső oldalára.

A következő évben Kína saját űrállomást akar építeni és 2030-ig asztronautákat akar küldeni a Holdra.

Az univerzum tágulását méri az amerikai DESI spektroszkóp

Megkezdte az univerzum tágulására vonatkozó megfigyeléseit az amerikai Arizona államban lévő DESI spektroszkóp – jelentették be a projekt vezetői.

A DESI (Dark Energy Spectroscopic Instrument – Sötét Energia Színképelemző Műszer) ötezer miniteleszkópból áll, melyek mindegyike 20 percenként képes felvételt készíteni egy galaxisról. Célja, hogy páratlan pontosságú háromdimenziós térképet készítsen a kozmoszról, detektálja és elemezze mintegy 35 millió galaxis fényét.

Tovább...

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.