Megérkezett az első űrhajó a kínai űrállomásra

Sikeresen kikötött vasárnap hajnalban az első kínai teherűrhajó az épülőfélben lévő kínai űrállomáson, annak központi modulján – jelentette a kínai űrkutatási hivatal.

Peking, 2011. szeptember 29. Grafika, amelyen kinyitott napelemekkel kering a megépítendõ kínai ûrállomás elsõ modulja, a Tienkung-1 (Tiangong-1) a Föld körül. A 2011. szeptember 29-én a Hosszú Menetelés-2FT1 hordozórakétával fellõtt Mennyei Palota-1 a Földtõl mintegy 200 km-es távolságra állt pályára a világûrben. Kína 2020-ra akar létrehozni emberi személyzettel mûködõ ûrállomást. (MTI/Hszinhua/Lu Csö) Fotó: MTI/Hszinhua/Lu Csö

Sikeresen kikötött vasárnap hajnalban az első kínai teherűrhajó az épülőfélben lévő kínai űrállomáson, annak központi modulján – jelentette a kínai űrkutatási hivatal. A Tiencsou-2 teherűrhajót a Hainan szigeti Vencsang űrközpontból a Hosszú Menetelés-7 Y3 típusú hordozórakéta vitte az űrbe szombaton. A szükségleti cikkeket és üzemanyagot szállító űrhajó a Tienho (Mennyei Harmónia) leendő állomás központi modulján kötött ki. A manőver mintegy nyolc óra hosszáig tartott. A rakétát eredetileg a múlt héten bocsátották volna föl, de ezt műszaki okok miatt elhalasztották – írja az Origó.

Grafika, amelyen kinyitott napelemekkel kering a megépítendő kínai űrállomás első modulja, a Tienkung-1 (Tiangong-1) a Föld körül.
Fotó: MTI/Hszinhua/Lu Csö

További tíz részletben tervezik felszállítani az űrállomásra a laboratóriumnak helyet adó két másik modult, felszereléseket, valamint a háromtagú legénységet.

Kína az elmúlt években több milliárd dollárt fektetett abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el űrszondát a Hold túloldalára. A kínai űrkutatási hivatal a múlt héten tett közzé két fotót és két videót, amelyeket a Tienven-1 kínai űrszonda készített a kínai marsjáró landolásáról. Ezzel teljesíti Kína az első Mars-misszióját.

A saját űrállomás kiépítése mellett Kína 2030-ig asztronautákat akar küldeni a Holdra.

Az eredeti cikket IDE KATTINTVA olvashatja.